A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM
együttes rendelet módosításáról
1. §
A rendszámmal kapcsolatos rendelkezések pontosítása
(A rendelet 5. § változásai)
A módosítás előtt:
(1) A közlekedésben
olyan járművel szabad részt venni,
a) amelynek
jogszabályban meghatározott érvényes hatósági engedélye és jelzése van,
b) amely a
jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek megfelel, és
c) amely az utat és
tartozékait nem rongálja és nem szennyezi.
d) amely megfelel a (9)
bekezdésben meghatározott feltételnek
(2) A vezető, mielőtt a
járművel a telephelyről (garázsból stb.) elindul, köteles a kormányberendezés,
a fékberendezés, a gumiabroncsok, valamint a kötelezően előírt világító- és
fényjelző berendezések állapotát (működését) - az adott körülmények között
indokolt módon - ellenőrizni.
A módosítást követően:
„(1) A közlekedésben olyan járművel szabad részt
venni,
a) amelynek jogszabályban meghatározott érvényes hatósági
engedélye van;
b) a járműre külön jogszabályban meghatározott
számú, típusú és elhelyezésű hatósági jelzés(ek) (rendszámtábla(ák)) van(nak)
felszerelve;
c) amely a jogszabályban meghatározott műszaki és
környezetvédelmi feltételeknek megfelel;
d) amely az utat és tartozékait nem rongálja és azok környezetét
nem szennyezi;
e) amely megfelel a (9) bekezdésben meghatározott feltételnek.
(2) A jármű vezetője, mielőtt a járművel a
telephelyről (így különösen a garázsból) elindul, köteles a kormányberendezés,
a fékberendezés, a gumiabroncsok, valamint a kötelezően előírt világító- és
fényjelző berendezések állapotát (működését), valamint a hatósági jelzés(ek)
(rendszámtábla(ák)) meglétét, állapotát – az adott körülmények között indokolt
módon – ellenőrizni.”
A módosítás előtt:
(5) A hatósági jelzést a
járművön jól olvasható állapotban kell tartani, azt megváltoztatni vagy
letakarni tilos.
A módosítást követően:
„(5) A hatósági jelzés(eke)t (rendszámtábla(ka)t)
a járművön a felszerelésére kijelölt helyen, jól olvasható állapotban
kell tartani, azt megváltoztatni, letakarni vagy jogosulatlanul eltávolítani
tilos.”
A rendszám alapján azonosítható a
jármű, illetve annak tulajdonosa vagy üzembentartója. Az azonosíthatóság
szabálykövető magatartásra készteti a járművek vezetőit. Az ellenőrizhetőség
mellett tehát a hatósági jelzés a biztonságos közlekedés alapfeltételeit is
garantálja. A módosítást az érintett hatóságok kezdeményezték a rendszám
nélküli közlekedés visszaszorítása érdekében. A rendszámot jól
látható helyen és módon kell a járművön elhelyezni, meglétét és állapotát
indulás előtt ellenőrizni kell.
2. §
A forgalomirányító rendőr jelzéseit alkalmazó más hatóságok
körére és ezek ellenőreinek intézkedési jogosultságaira vonatkozó rendelkezések
pontosítása
(A rendelet 6. § változásai)
A módosítás előtt:
(4) Az (1)
és a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések értelemszerűen irányadók a
szolgálatban lévő katonai forgalomszabályozó, a határőr, a vám- és pénzügyőr, a
tűzoltó által, valamint a forgalmat ellenőrző Nemzeti Közlekedési Hatóság (a
továbbiakban: NKH) regionális igazgatósága közúti ellenőre által adott
jelzésekre is.
A módosítást követően:
„(4) Az (1), (2) és a (3) bekezdésben foglalt
rendelkezések értelemszerűen irányadók a szolgálatban lévő katonai
forgalomszabályozó, a katasztrófavédelmi hatóság közúti ellenőre, a vám- és
pénzügyőr, a tűzoltó, valamint a forgalmat ellenőrző közlekedési hatóság közúti
ellenőre által adott jelzésekre is.”
A pontosítás az intézkedésre jogosultak között feltünteti a katasztrófavédelmi
hatóságot is, és törli közülük a határőrt.
3. §
A polgárőrök tevékenységét szabályozó törvényi rendelkezések
felülvizsgálatához kapcsolódó kiegészítés
(A rendelet 7. § változásai)
A módosítás előtt:
A jelzőőr jelzései
7. § A jelzőőr
jelzőtárcsával vagy - feltartott, illetőleg vasúti átjárónál az úttesten
állványra helyezett - piros fényű lámpával adott jelzésére meg kell állni.
A módosítást követően:
„A jelzőőr jelzései
7. § (1) A jelzőőr vagy a polgárőr
jelzőtárcsával vagy – feltartott, vagy vasúti átjárónál az úttesten állványra
helyezett – piros fényű lámpával adott jelzésére meg kell állni.
(2) Ha a forgalmat jelzőőr vagy
polgárőr irányítja, köteles azt az egyéb veszélyt jelző táblával – a
jelzőőrre vonatkozó kiegészítő táblával együtt – a külön jogszabályban
meghatározottak szerint előre jelezni.”
A rendőrség tehermentesítését célzó kormányzati
törekvés a civil alapon szerveződő, a helyi viszonyokat jól ismerő polgárőrség
jogköreinek kiterjesztése. A polgárőröket a polgárőrségről szóló törvény
szeptemberi módosítása jelzőőri feladatok ellátására jogosította fel. A
jogszabály szerint erre
·
a rendőri intézkedést igénylő közúti közlekedési baleset
helyszínén a közlekedés zavartalanságának biztosítása érdekében a rendőrség
megérkezéséig önállóan, azt követően a rendőrség felkérésére és utasításainak
megfelelően,
·
az óvodák és általános iskolák közvetlen közelében a
gyermekek úttesten történő biztonságos átkelésének elősegítése érdekében a
polgárőrség és az óvoda vagy az általános iskola fenntartójával kötött
együttműködési megállapodás alapján lehet jogosult a polgárőr (ld. a 2009. évi
LXXXIV. törvényt).
Ennek nyomán vált szükségessé a KRESZ rendelet
ilyen értelmű kiegészítése is.
4. §
A változtatható jelzésképű (fényt kibocsátó) közúti
jelzőtáblákra vonatkozó rendelkezések
(A rendelet 10. § változásai)
A módosítás előtt:
(3) A jelzőtáblákat - a (4)-(6) bekezdésben
említett kivétellel - az úttest mellett, menetirány szerint a jobb oldalon
helyezik el. A jelzőtáblát a bal oldalon, illetőleg az úttest felett
megismételhetik. A jelzőtábla jelzése - a (4) és az (5) bekezdésben említett kivétellel - a jelzőtáblával
szemben közlekedő minden járműre vonatkozik.
A módosítást követően:
„(3) A
jelzőtáblákat – a (4)-(7) bekezdésben említett kivétellel – az úttest mellett,
menetirány szerint a jobb oldalon helyezik el. A jelzőtáblát a bal oldalon,
vagy az úttest felett megismételhetik. A jelzőtábla jelzése – a (4) és (5)
bekezdésben említett kivétellel – a jelzőtáblával szemben közlekedő minden
járműre vonatkozik.”
Közvetlen előzmény nélküli új elem:
Az
R. 10. §-a a következő (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó méretű jármű
vagy járműszerelvény kíséretét – külön jogszabály alapján – ellátó járművön,
kíséret közben elhelyezhető fényt kibocsátó vagy megvilágított jelzésű
jelzőtábla. Az így elhelyezett jelzőtábla rendelkezésének a kísérő és kísért
jármű (járműszerelvény) mellett történő elhaladás közben kell eleget tenni.
(8) A fény kibocsátására alkalmas jelzőtáblán a
jelzőtábla fehér és fekete jelzései egymással felcserélt színekkel is
megjelenhetnek.
(9) A közúti jelzőtáblák az észlelést elősegítő sárga
vagy fényvisszaverő sárga háttéren is elhelyezhetők.
(10) Az utasítást adó jelzőtáblán és a járművek
forgalmára vonatkozó tilalmi jelzőtáblán, a kötelező legkisebb, illetve a
megengedett legnagyobb sebességre utaló felirat a sebességet km/órában
határozza meg.”
A különböző fényviszonyok és időjárási körülmények között
egyaránt jól látható, a forgalmi helyzethez rugalmasan alkalmazkodó információs táblák széles körű használatával számos baleset
megelőzhető. E főként autópályákon használt rendszerek hatékonyságát nemzetközi
példák igazolják. A közlekedésbiztonsági megfontolások mellett a torlódások
csökkentésében, az utazási idő lerövidítésében is fontos szerepük lehet. A
kormányzat e táblák elterjedését várja attól, hogy a KRESZ-módosítás
alkalmazásukkal kapcsolatban új szabályokat, feltételeket rögzít. Így pl. e
táblákon a fehér és fekete jelzések egymással felcserélt színnel is
megjeleníthetők.
5. §
A
kerékpáros forgalommal kapcsolatos jelzőtáblák fogalmának pontosítása
(A rendelet 13. § változásai)
A módosítás előtt:
e)
„Kerékpárút” (26. ábra), a tábla azt
jelzi, hogy a kétkerekű kerékpárok csak a kerékpárúton közlekedhetnek; a
segédmotoros rokkantkocsi, gépi meghajtási kerekes szék, illetőleg a kétkerekű
segédmotoros kerékpár lakott területen kívül a kerékpárutat igénybe veheti, ha
ezt jelzőtábla nem tiltja. A kétkerekű segédmotoros kerékpár, segédmotoros
rokkantkocsi a kerékpárúton legfeljebb 20 km/óra sebességgel közlekedhet. A
kerékpárúton más jármű közlekedése tilos;
A módosítást követően:
„e) „Kerékpárút” (26. ábra): a tábla a kétkerekű
kerékpárok közlekedésére kijelölt utat jelez; a segédmotoros rokkantkocsi, a
gépi meghajtású kerekes szék és a kétkerekű segédmotoros kerékpár lakott
területen kívül a kerékpárutat igénybe veheti, ha ezt jelzőtábla nem
tiltja. A kerékpárúton más jármű közlekedése
tilos;”
A módosítás előtt:
i) „Gyalog-
és kerékpárút” (26/d. és 26/e. ábra);
A módosítást követően:
„i) „Gyalog- és
kerékpárút” (26/d. ábra): a gyalogos, a kerekesszék és
a kétkerekű kerékpár közlekedésére kijelölt út. Ha a gyalogos és a kerékpáros forgalmat burkolati jel választja
el (26/e. ábra) a gyalogos és a
kerékpáros csak az útnak a részére kijelölt részén közlekedhet;”
A módosítás részletezi a kerékpárút,
valamint a gyalog- és kerékpárút használatának szabályait. A burkolati jellel kettéválasztott gyalog- és
kerékpárúton a gyalogosok és kerékpárosok csak az út számukra kijelölt részén
közlekedhetnek. A kerékpárosok közlekedésére kijelölt útfelületek
kötelező használatát részlegesen feloldja. Az esetleges eltérés lehetőségének
megadását közútkezelői döntési hatáskörbe utalja az 54. § kiegészítésével.
6. §
Járművek forgalmára vonatkozó új tilalmi jelzőtáblák
bevezetése
(A rendelet 14. § változásai)
A
módosítás előtt:
"d)
Sebességkorlátozás" (30. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán
megjelöltnél nagyobb sebességgel haladni tilos;
A módosítást követően:
„d) „Sebességkorlátozás”
(30. ábra); a tábla
azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél nagyobb sebességgel haladni
tilos. A tábla alatt elhelyezett hóesésre (97/a. ábra) vagy esőzésre (97/b.
ábra) utaló kiegészítő jelzőtábla azt jelzi, hogy a sebességkorlátozás csak a
megjelölt időjárási körülmények vagy nedves útburkolat esetében érvényes.
Kiegészítő tábla jelezheti, hogy a sebességkorlátozás meghatározott időszakra
vagy bizonyos járműkategóriákra vonatkozik.”
A
módosítás előtt:
"g)
Tehergépkocsival előzni tilos" (33. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton
3500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsival,
valamint vontatóval, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel előzni tilos;
ez a tilalom nem vonatkozik kétkerekű motorkerékpár, segédmotoros kerékpár és
kerékpár, valamint állati erővel vont jármű és kézikocsi előzésére, továbbá az
úttest közepén levő vágányon haladó villamos előzésére;
A módosítást követően:
„g) „Tehergépkocsival előzni tilos” (33.
ábra); a tábla azt
jelzi, hogy az úton 3500 kilogrammot meghaladó megengedett legnagyobb
össztömegű tehergépkocsival, valamint vontatóval, mezőgazdasági vontatóval és
lassú járművel, valamint az ezen járművekből és pótkocsiból álló járműszerelvényekkel
előzni tilos; ez a tilalom nem vonatkozik kétkerekű motorkerékpár, kétkerekű segédmotoros
kerékpár és kerékpár, valamint állati erővel vont jármű és kézikocsi előzésére,
továbbá az úttest közepén levő vágányon haladó villamos előzésére; ha a
jelzőtáblán számérték is megjelenik (33/a. ábra), az előzés tilalma csak az ezt
az értéket meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsira,
vontatóra, mezőgazdasági vontatóra és lassú járműre vonatkozik.
33. ábra
33/a.
ábra”
A
módosítás előtt:
r) „Tehergépkocsival behajtani tilos” (43. ábra); a tábla azt jelzi,
hogy az útra tehergépkocsival - kivéve a legfeljebb
A módosítást követően:
„r) „Tehergépkocsival behajtani tilos”
(43. ábra); a tábla
azt jelzi, hogy az útra tehergépkocsival – kivéve a legfeljebb
Közvetlen előzmény nélküli új elem:
Az R. 14. §-ának (1) bekezdése a
következő z/3. ponttal egészül ki:
„z/3. „Környezetvédelmi
övezet (zóna)” (53/e.
ábra); a jelzőtábla azt jelzi, hogy a „Környezetvédelmi övezet (zóna) vége”
(53/f. ábra) jelzőtábláig az úton (övezetben) a gépkocsik nem közlekedhetnek. A
kiegészítő jelzőtábla jelzi (53/g. ábra) azon környezetvédelmi igazolólaphoz
tartozó – a hatósági jelzésen (rendszámtáblán) elhelyezett – matrica színét,
amellyel rendelkező gépkocsira a behajtás tilalma vonatkozik. A behajtási
tilalom alól az út kezelője felmentést adhat. A kiegészítő jelzőtáblán „Kivéve
engedéllyel” felirat is elhelyezhető.”
53/e. ábra
53/f.
ábra
53/g.
ábra
A „Környezetvédelmi övezet (zóna)” jelzés bevezetésével lehetővé válik a
sűrűn lakott övezetekben a környezetet szennyező gépjárművek közlekedésének
korlátozása.
A módosítás előtt:
(6) Az (1) bekezdés
c)-g) pontjában említett jelzőtábla hatálya a táblánál kezdődik és a következő
útkereszteződés kezdetéig tart, kivéve, ha a jelzőtábla alatt elhelyezett
kiegészítő tábla ennél rövidebb távolságot jelöl meg, vagy a (7) bekezdésben
említett jelzőtábla a tilalmat előbb feloldja.
A módosítást követően:
„(6) Az (1) bekezdés c)-g) pontjában említett
jelzőtábla hatálya a táblánál kezdődik és a következő útkereszteződés kezdetéig
tart, kivéve, ha a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla ennél rövidebb
távolságot jelöl meg, vagy a (7) bekezdésben említett jelzőtábla a tilalmat
előbb feloldja. A vasúti átjáró előtt a 90., 91., 92. vagy 95. ábra szerinti
veszélyt jelző táblával együtt elhelyezett, az (1) bekezdés d) pontjában
említett jelzőtábla hatálya a vasúti átjáró kezdetéig tart.”
A módosítás pontosítja a vasúti
átjárók előtt elhelyezett sebesség korlátozó jelzőtáblák hatályát.
A módosítás előtt:
(9) Ha az (1) bekezdés a)-d),
z/1. és z/2. pontjában említett jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla
időszakot jelöl meg, a tilalom csak ebben az időszakban áll fenn.
A módosítást követően:
„(9)
Ha az (1) bekezdés a)-d), f)-g), z/1., z/2. és z/3. pontjában
említett jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla időszakot jelöl meg, a
tilalom csak ebben az időszakban áll fenn.”
A módosítás előtt:
(12) Az (1) bekezdés n)-t)
pontjában említett jelzőtáblánál az út és a közmű építésére vagy fenntartására,
köztisztasági és közegészségügyi feladat vagy postai gyűjtő- és
kézbesítőszolgálat ellátására szolgáló járművel a tilalom ellenére be szabad
hajtani, ha ez a feladat ellátása érdekében elkerülhetetlen; a munka végeztével
a járművel az utat haladéktalanul el kell hagyni.
A módosítást követően:
„(12) Az (1) bekezdés n)-t) és z/2. pontjában
említett jelzőtáblánál a köztisztasági és közegészségügyi feladat vagy postai
gyűjtő- és kézbesítő szolgálat ellátására szolgáló járművel a tilalom ellenére
be szabad hajtani, ha ez a feladat ellátása érdekében elkerülhetetlen; a
feladat elvégzése után az utat minden
járműnek haladéktalanul el kell
hagyni.”
A módosítás előtt:
(14) Ha az (1) bekezdés n)
pontjában említett jelzőtábla alatt "Kivéve engedéllyel",
"Kivéve taxi", illetőleg "Kivéve............... (tömegközlekedési
vállalat)" feliratú kiegészítő tábla van, az útra engedéllyel rendelkező
vagy a kiegészítő táblán feltüntetett járművel, továbbá kerékpárral és
konflissal szabad behajtani. Az engedélyt az út kezelője adja ki, a
korlátozással érintett területen lakó, ott telephellyel rendelkező, vagy oda
(onnan) áruszállítást végző természetes és jogi személyek részére. A
felsoroltakon kívüli egyedi engedélyek kiadására az NKH regionális igazgatósága
jogosult.
A módosítást követően:
„(14) Ha az (1) bekezdés n) pontjában említett
jelzőtábla alatt „Kivéve engedéllyel”, „Kivéve taxi”, vagy
„Kivéve.....(tömegközlekedési vállalat)” feliratú kiegészítő tábla van, az útra
engedéllyel rendelkező vagy a kiegészítő táblán feltüntetett járművel, továbbá
kerékpárral és állati erővel vont járművel szabad behajtani. Az engedélyt az út
kezelője adja ki, a korlátozással érintett területen lakó, ott telephellyel
rendelkező, vagy oda (onnan) áruszállítást végző természetes személy, jogi
személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság részére. A (12)
bekezdésben meghatározott behajtási tilalom alól az út kezelője felmentést
adhat.”
A változtatásokkal egyes tilalmak
(pl. megengedett sebesség vagy a tehergépkocsik előzési tilalma) a közútkezelő
döntése alapján differenciáltabban, a tényleges út és forgalmi viszonyoknak
megfelelően lesznek szabályozhatók.
Közvetlen előzmény nélküli új elem:
Az R. 14. §-a a következő (16)
bekezdéssel egészül ki:
„(16) Ha a „Korlátozott forgalmú övezet” jelzőtáblát
(53/c. ábra) a „Lakott terület kezdete” (131-131/c. ábra) jelzőtáblával együtt
helyezték el, a tilalom hatálya a teljes lakott területre kiterjed.”
A módosítás lehetőséget
ad a „Korlátozott forgalmú övezet” jelzőtáblák „Lakott terület kezdete”
jelzőtáblával együtt történő kihelyezésére. Ezzel a nagy forgalmú utak
települési átkelő szakaszain a teljes lakott területre érvényes
forgalomcsillapítás valósítható meg. A megjelölt súlyhatárt meghaladó
legnagyobb össztömegű tehergépkocsik ezeken az útszakaszokon nem
közlekedhetnek.
7. §
Veszélyt jelző tábla bevezetése
(A rendelet 16. § változásai)
Közvetlen előzmény nélküli új elem:
Az R. 16. §-ának (1)
bekezdése a következő z/6. ponttal
egészül ki.
[A veszélyt jelző táblák:]
„z/6.
„Torlódás” (95/f ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton forgalmi akadályt
képezhetnek a feltorlódott járművek;
95/f. ábra”
Az Európában számos
helyen alkalmazott táblával a ráfutásos balesetek előzhetők meg a nagy forgalmú
utakon (autópályákon) és ezek városi bevezető szakaszain. Változtatható jelzésképű táblán megjelenítve
a valós forgalmi helyzetnek megfelelően késztetheti lassításra, az útvonal
megváltoztatására, letérésre az autósokat.
8. §
Tájékoztatást adó táblák bevezetése
(A rendelet 17. § változásai)
Közvetlen előzmény nélküli új elem:
Az R. 17. §-ának (1) bekezdése a
következő d/2. ponttal egészül ki:
[A
tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők:]
„d/2.
„Magánút” (109/b. ábra); „Mindkét irányból behajtani tilos” (40. ábra)
jelzőtábla alatt elhelyezett tábla azt jelzi, hogy az út a közforgalom elől el
van zárva.
109/b. ábra”
A magánút
jelzőtábla arra figyelmeztet, hogy a tábla mögötti, közforgalom elől elzárt
területen a KRESZ szabályai csak az út kezelője döntésének függvényében, tehát
nem biztosan érvényesek. A tábla csak a „Mindkét irányból behajtani tilos”
jelzéssel együtt helyezhető ki.
A
módosítás előtt:
"e)
Várakozóhely" (110. ábra); a tábla a járművek kijelölt várakozóhelyét
jelzi, a tábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla jelezheti a várakozó helyen
kötelező elhelyezkedés módját (pl. a jobboldali kerekekkel a járdára állva kell
várakozni) (111. ábra), illetőleg azt, hogy a várakozóhely kizárólag bizonyos
járművek (pl. csak személygépkocsik 112. ábra, csak kerékpárok 112/c. ábra,
mozgáskorlátozott személyt szállítójármű 115. ábra és 115/a. ábra) részére van
fenntartva. Ahol a várakozást ellenőrző óra van, kiegészítő tábla (113. ábra)
jelezheti azt az időszakot is, amelyben a várakozást ellenőrző óra (parkométer)
vagy jegykiadó automata működtetése kötelező, kiegészítő tábla jelezheti azt
is, hogy várakozni csak meghatározott időtartamig és a 41. § (4)-(5) bekezdésében
foglaltak megtartásával szabad (113. és 114. ábra), a mozgáskorlátozottakat
szállító járművek részére fenntartott várakozóhelyet kiegészítő tábla (115.
ábra) vagy külön jelzőtábla (115/a. ábra) jelezheti.
A módosítást követően:
„e) „Várakozóhely” (110. ábra); a tábla a járművek kijelölt
várakozóhelyét jelzi, a tábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla jelezheti a
várakozó helyen kötelező elhelyezkedés módját (pl. a jobboldali kerekekkel a
járdára állva kell várakozni) (111. ábra), vagy azt, hogy a várakozóhely
kizárólag bizonyos járművek (pl. csak személygépkocsik 112. ábra, csak
kerékpárok 112/c. és 112/f. ábra, mozgáskorlátozott személyt szállító jármű
115. ábra és 115/a. ábra) részére van fenntartva. Ahol a várakozást ellenőrző
óra van, kiegészítő tábla (113. ábra) jelezheti azt az időszakot, amelyben a
várakozást ellenőrző óra (parkométer) vagy jegykiadó automata működtetése
kötelező, vagy a kiegészítő tábla jelezheti azt is, hogy várakozni csak
meghatározott időtartamig és a 41. § (4)-(5) bekezdésében foglaltak
megtartásával szabad (113. és 114. ábra). A mozgáskorlátozottakat szállító
járművek részére fenntartott várakozóhelyet kiegészítő tábla (115. ábra) vagy
külön jelzőtábla (115/a. ábra) jelezheti;
112/f. ábra”
A módosítás új táblát vezet be a csak kerékpárok számára
fenntartott várakozóhely jelzésére.
Közvetlen előzmény nélküli új elem:
Az R. 17. §-ának (1) bekezdése a következő g/6.
és g/7. ponttal egészül ki:
[A
tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők:]
„g/6. „Nyitott kerékpársáv” (117/g.
ábra); a tábla a kerékpárosok egyirányú közlekedésére kijelölt kerékpársáv
úttesten történő elhelyezkedését jelzi.
g/7. „Nyitott kerékpársáv vége” (117/h.
ábra):
117/g. ábra
117/h. ábra
A módosítás
meghatározza a „Nyitott kerékpársáv” fogalmát és a hozzá kapcsolódó
jelzőtáblákat.
Közvetlen előzmény nélküli új elem:
Az R. 17.
§-ának (1) bekezdése a következő v/1. és
y/1. pontokkal egészül ki:
[A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők:]
„v/1. „Útirány előjelző tábla” (139/a – 139/b. ábra); a tábla
autópályán és autóúton azt jelzi, hogy a megjelölt helységek vagy a megjelölt
országok a következő útkereszteződésnél melyik irányban érhetők el;
139/a. ábra 139/b. ábra”
[A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők:]
„y/1. „Útvonal megerősítő tábla” (145/a. ábra); a tábla autópályán
és autóúton az út számát, a táblán megjelölt települések távolságát (km
mértékegységben) jelzi, továbbá az útcsatlakozások távolságát is jelezheti;
145/a. ábra”
Az útirány
jelző táblák a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően eltérő színekkel jelzik a
különböző szolgáltatási színvonalat nyújtó úthálózatokat. Az útvonal megerősítő
tábla az éppen elért kilométerszelvény és a következő csomópontig hátralévő
távolság mellett a csomópontban választható leágazásokat is felsorolja. Az
autós ennek köszönhetően időben fel tud készülni a megfelelő sáv
kiválasztására, lekanyarodásra, ezzel a csomópontok biztonsága növekszik. Az
időben rendelkezésre álló, pontos és részletes információkat adó táblák
lehetővé teszik, hogy a vezető a megfelelő ütemben döntsön a továbbhaladás
irányáról, így csomóponthoz érkezve a forgalmat nem lassítja, nem tartja fel,
balesetveszélyes helyzetet nem okoz.
A módosítás előtt:
(3) Ha az „Egyirányú forgalmú út” jelzőtáblák
(104. és 105. ábra) alatt elhelyezett kiegészítő táblán (105/a. ábra) autóbuszt
és/vagy kerékpárt mutató ábra jelenik meg, az úttesten kijelölt kerékpársávon a
kerékpáros vagy az autóbusz forgalmi sávon az autóbusz - a jelzőtáblán megjelölt
iránnyal szemben - közlekedhet.
A módosítást követően:
„(3) Ha az „Egyirányú forgalmú út” jelzőtáblák (104.
és 105. ábra) alatt elhelyezett kiegészítő táblán (105/a. ábra) autóbuszt
és/vagy kerékpárt mutató ábra jelenik meg:
a) az úttesten kijelölt kerékpársávon, ennek
hiányában az úttest jobb széléhez
húzódva a kerékpáros,
b) az autóbusz forgalmi sávon a menetrend szerint
közlekedő autóbusz,
c) a kerékpáros által is igénybe vehető autóbusz
forgalmi sávon – az autóbusz részére kijelölt közlekedési iránnyal megegyezően
– a kerékpáros is
a jelzőtáblán megjelölt iránnyal szemben közlekedhet.”
A módosítás részletezi azokat az
eseteket, amelyekben erre utaló kiegészítő tábla engedélyezheti, hogy az
egyirányú forgalmú úton az autóbuszok és kerékpárok a megjelölt iránnyal szemben
is közlekedhessenek. A kerékpárosok ezt az úttesten kijelölt kerékpársávon,
ennek hiányában az úttest jobb széléhez húzódva, vagy az autóbuszok részére
kijelölt irányban az általuk igénybe vehető buszsávban tehetik meg.
9. §
Új útburkolati jelek bevezetése
(A rendelet 18. § változásai)
A módosítás előtt:
h/1. „Előretolt kerékpáros felállóhely balra
bekanyarodó kerékpárosok számára” (153/a. ábra); a forgalomirányító fényjelző
készülékkel szabályozott útkereszteződésben az oda kerékpársávon érkező és
balra bekanyarodó kerékpárosoknak, a megállás helyét jelölő vonalak közötti,
kerékpárt mutató sárga színű útburkolati jellel (158/i. ábra) megjelölt
úttestre csak a tilos fényjelzés ideje alatt szabad a többi jármű elé - a besorolás
általános szabályai szerint - besorolva a továbbhaladáshoz felkészülni.
A módosítást követően:
„h/1. „Előretolt kerékpáros felálló hely a balra
bekanyarodó kerékpárosok számára” (153/a. ábra); a forgalomirányító fényjelző
készülékkel szabályozott útkereszteződésben
az út jobb szélén kijelölt kerékpáros nyomon ( 158/k. ábra) vagy a kerékpársávon oda érkező és balra bekanyarodó kétkerekű
kerékpárok a megállás helyét jelölő vonalak közötti, kerékpárt mutató sárga
színű útburkolati jellel (158/i. ábra) megjelölt úttestre csak a járművek
forgalmát irányító fényjelző készülék piros fényjelzésének időtartamában szabad
– a 36. § (12) bekezdésében foglaltak és a besorolás általános szabályai
szerint – a többi jármű elé besorolva a továbbhaladáshoz felkészülni.”
A
módosítás az előretolt kerékpáros felálló helyre vonatkozó jelenleg hatályos
rendelkezést pontosítja. A felálló helyre a kerékpárosok nem csupán
kerékpársávon, hanem az út jobb szélén kijelölt kerékpáros nyomon is
megérkezhetnek.
Közvetlen előzmény nélküli új elem:
Az
R. 18. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az úttest
vagy egy részének lezárása miatt szükséges ideiglenes forgalomszabályozásnál
alkalmazott – az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott – sárga színű
útburkolati jel kiegészíthető vagy helyettesíthető:
a) függőleges jelzőfelülettel és
fényvisszaverő prizmával ellátott vagy
b) fényt kibocsátó
burkolati jelzőtestekkel.
A forgalmi
rend átmeneti változásai fokozott baleseti kockázatot jelentenek. Ezért
hasznos, ha a járművezetőket a sárga színnel felfestett útburkolati jeleknél
jobban észlelhető prizmás vagy világító lengőfülek is figyelmeztetik pl. a
sávváltásra.
Közvetlen előzmény nélküli új elem:
„(9) Az úttesten, burkolati jellel kijelölt
kerékpáros nyom (158/k. ábra) jelzi a kerékpárosok részére az úttesten történő
haladásra ajánlott útfelületet. Az így megjelölt úttesten fokozottan számolni
kell kerékpárosok közlekedésével.”
158/k. ábra
„(10) A nyitott kerékpársávot – amely a kerékpárosok
közlekedésére kijelölt sáv – az úttesten felfestett fehér színű szaggatott
vonal és kerékpárt mutató burkolati jel is jelzi. A nyitott kerékpársávot
– az egy irányban vagy egymással szemben
közlekedő járművek egymás mellett történő elhaladás ezt szükségessé teszi – más
járművek is igénybe vehetik, az irányváltoztatásra vonatkozó szabályok megtartása
mellett. A jobbra bekanyarodást a nyitott kerékpársávról kell végrehajtani. A
kerékpáros balra bekanyarodásra történő felkészülés céljából, vagy ha a nyitott
kerékpársáv megszűnik, a nyitott kerékpársávot elhagyhatja.”
A
módosítás rögzíti a kerékpáros nyomvonal jelölésére alkalmas burkolati jel
formáját és a nyitott kerékpársáv használatának szabályait. A kerékpáros nyom a kerékpárosok
részére az úttesten történő haladásra ajánlott útfelület. Az így megjelölt
úttesten fokozottan számolni kell kerékpárosok közlekedésével.
10. §
A gyermekszállításra utaló
jelzőtáblához kapcsolódó rendelkezések pontosítása
(A rendelet 20. § változásai)
A módosítás előtt:
"(6)
Gyermekszállítás" (160/a. ábra), a személyszállító jármű elején és
hátulján elhelyezett tábla az álló jármű környezetében kíséret nélküli
gyermekek közlekedésére figyelmeztet.
A módosítást követően:
„(6) „Gyermekszállítás” (160/a. ábra): a gyermekeket
szállító autóbusz vagy az iskolabusz elején és hátulján elhelyezett tábla az
álló jármű környezetében gyermekek közlekedésére figyelmeztet. Az így
megjelölt, az úttesten álló autóbuszt – a gyermekek be- és kiszállásának az
autóbusz mindkét oldali első és hátsó irányjelzőjének egyidejű működtetésével
jelzett időtartamában – kikerülni vagy az autóbusz mellett elhaladni csak
fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel szabad.”
A gyermekszállítás biztonsági követelményei bővülnek azzal, hogy a
táblával megkülönböztetett iskolabuszok környezetében a fel- és leszállás a
mindkét oldali irányjelzővel jelzett ideje alatt más járművek csak fokozott
óvatossággal, lassabban közlekedhetnek.
11. §
A gyalogosok
közlekedésének új szabálya
(A rendelet 21. § változásai)
Közvetlen előzmény nélküli új elem:
Az
R. 21. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A gyalog- és kerékpárúton a gyalogos a
kerékpáros forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti.”
A kerékpáros forgalom segítése
érdekében a rendelkezés a közös gyalog- és kerékpárutak esetében figyelmezteti
a gyalogosokat a körültekintő és elővigyázatos közlekedésre.
12. §
Haladás az
úton
(A rendelet 25. § változásai)
A módosítás előtt:
(2) Járművel az úttesten - az előzés és
kikerülés esetét kivéve - annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és
forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni.
Lassú járművel, kerékpárral, állati erővel vont járművel, kézi kocsival,
hajtott (vezetett) állattal, valamint lassan haladó járművel - ha az út- és
forgalmi viszonyok lehetővé teszik - szorosan az úttest jobb széléhez húzódva
kell haladni. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten a jobbra tartásra a
külön szabályok (36. §) az irányadók.
A módosítást követően:
„(2) Járművel az úttesten - az előzés és kikerülés
esetét kivéve - annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi
viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni. Lassú
járművel, állati erővel vont járművel, kézi kocsival, hajtott (vezetett)
állattal, valamint lassan haladó járművel - ha az út- és forgalmi viszonyok
lehetővé teszik - szorosan az úttest jobb széléhez húzódva kell haladni.
Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten a jobbra tartásra a külön szabályok
(36. §) az irányadók.”
A módosítás feloldja a kerékpárosok
szoros jobbra tartási kötelezettségét. Ezzel egyidejűleg az általános jobbra
tartási kötelezettséget az 54. § kiegészítésével megerősíti.
A módosítás előtt:
(3) Az autóbuszöblöt, az autóbusz forgalmi
sávot, a kapaszkodó sávot, a gyorsító és lassító sávot, valamint a
kerékpársávot a (2) bekezdésben említett jobbra tartási, illetőleg az úttest
jobb szélén való haladási kötelezettség szempontjából figyelmen kívül kell
hagyni. A kerékpársávon csak kerékpárral szabad közlekedni - az egyirányú
forgalmú úton kijelölt kerékpársáv kivételével - az úttest menetirány szerinti
jobb oldalának haladási irányával azonos irányban.
A módosítást követően:
„(3) Az autóbuszöblöt, az autóbusz forgalmi sávot, a
kapaszkodó sávot, a gyorsító és lassító sávot, a nyitott kerékpársávot, valamint
a kerékpársávot a (2) bekezdésben említett jobbra tartási, vagy az úttest jobb
szélén való haladási kötelezettség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. A
kerékpársávon csak kerékpárral szabad közlekedni – az egyirányú forgalmú úton
kijelölt kerékpársáv kivételével – az úttest menetirány szerinti jobb oldalának
haladási irányával azonos irányban.”
A szabályozás az újonnan bevezetett
nyitott kerékpársáv esetében is alkalmazandó.
A módosítás előtt:
(6) Járda,
járdasziget és kerékpárút mellett tilos úgy haladni, hogy a jármű vagy
rakománya ezek fölé nyúljék.
A módosítást követően:
„(6) Járda, járdasziget, gyalogút, gyalog- és
kerékpárút, kerékpárút, nyitott kerékpársáv és kerékpársáv mellett tilos úgy
haladni, hogy a jármű szerkezeti eleme vagy rakománya ezek fölé nyúljék.”
A szabályozás a gyalogutak, gyalog-
és kerékpárutak, nyitott kerékpársávok és kerékpársávok mellett is tiltja az
elhaladást a felsoroltak fölé nyúló járművel vagy rakománnyal.
13. §
Sebességhatárok bevezetése, egységesítése
(A rendelet 26. § változásai)
A módosítás előtt:
(1) Az egyes járművekkel
legfeljebb a következő sebességgel szabad közlekedni:
a) személygépkocsival,
motorkerékpárral,
|
- autópályán |
130 km/óra, |
|
- autóúton |
110 km/óra, |
|
- lakott területen kívül egyéb úton |
90 km/óra, |
|
- lakott területen |
50 km/óra, |
A módosítást követően:
„[(1) Az egyes
járművekkel - ha e rendelet másként nem rendelkezik - legfeljebb a következő
sebességgel szabad közlekedni:]
a) személygépkocsival,
motorkerékpárral,
|
|
aa)
autópályán |
130 km/óra, |
|
|
ab) autóúton |
110 km/óra, |
|
|
ac) lakott
területen kívül egyéb úton |
90 km/óra, |
|
|
ad) lakott
területen |
50 km/óra,” |
A módosítás előtt:
|
d) teherszállításra kialakított motoros
triciklivel, elromlott járművet vontató gépjárművel, segédmotoros
kerékpárral, kerékpárral |
|
A módosítást követően:
[Az egyes
járművekkel - ha e rendelet másként nem rendelkezik - legfeljebb a következő
sebességgel szabad közlekedni:]
|
„d)
teherszállításra
kialakított motoros triciklivel, elromlott járművet vontató gépjárművel,
segédmotoros kerékpárral, lakott területen kerékpárral |
40 km/óra ”, |
Közvetlen előzmény nélküli új elem:
[Az egyes
járművekkel - ha e rendelet másként nem rendelkezik - legfeljebb a következő
sebességgel szabad közlekedni:]
„da) lakott területen kívül kerékpárral,
ha a kerékpárt hajtó
kerékpáros fejvédő sisakot visel és utast nem
szállít 50
km/óra,
db) lakott területen kívül kerékpárral,
ha a kerékpárt hajtó
kerékpáros fejvédő sisakot nem visel 40 km/óra,
d/2) a kerékpárúton közlekedő
járművel
30 km/óra,
d/3) a gyalog- és kerékpárúton közlekedő
járművel
20 km/óra,”
A módosítás előtt:
(2) Ha a
"Sebességkorlátozás" jelzőtábla lakott területen 50 km/óránál, lakott
területen kívül 90 km/óránál nagyobb sebességet jelez, személygépkocsival,
motorkerékpárral és a
A módosítást követően:
„(2) Ha a „Sebességkorlátozás” jelzőtábla
lakott területen 50 km/óránál, lakott területen kívül 90 km/óránál nagyobb
sebességet jelez, személygépkocsival, motorkerékpárral és a 3500 kg megengedett
legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival legfeljebb a jelzőtáblán
megjelölt sebességgel szabad közlekedni.”
A
A kerékpárokra
bevezetendő új sebességhatárok főként a gyalogosokkal közösen használt
útszakaszokon növelik a közlekedés biztonságát.
14. §
A bekanyarodás új szabályai
(A rendelet 31. § változásai)
A módosítás előtt:
(2) Villamospályával
ellátott úttesten, ha az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelő
besorolás a villamos forgalmát zavarná, a villamos elhaladásához szükséges
területet szabadon kell hagyni. A kerékpársávot, továbbá egyirányú forgalmú
úton az ellenirányba kijelölt autóbusz sávot a besorolás szempontjából
figyelmen kívül kell hagyni.
(3)
A járművel másik útra - ha közúti jelzésből más nem következik - jobbra kis
ívben, balra nagy ívben kell bekanyarodni, úgy, hogy a jármű bekanyarodás után
a menetirány szerinti jobb oldalon maradjon.
A módosítást követően:
„(2)
Villamospályával ellátott úttesten, ha az (1) bekezdés b) pontjában
foglaltaknak megfelelő besorolás a villamos forgalmát zavarná, a villamos
elhaladásához szükséges területet szabadon kell hagyni. Az egyirányú forgalmú
úton az ellenirányban kijelölt autóbusz sávot és az ellenirányban kijelölt
kerékpársávot a besorolás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.
(3) A járművel másik útra – ha közúti jelzésből más
nem következik – jobbra kis ívben, balra nagy ívben kell bekanyarodni, úgy,
hogy a jármű a bekanyarodás után a menetirány szerinti jobb oldalon maradjon.
Ha az úttest menetirány szerinti jobb oldalán kerékpársávot jelöltek ki, a
jobbra bekanyarodásra – a kerékpár forgalom akadályozása nélkül és ha burkolati
jel ezt lehetővé teszi – a kerékpársáv igénybevételével kell felkészülni.”
A módosítás rögzíti a kerékpársáv
igénybevételének szabályait bekanyarodáskor.
A módosítás előtt:
b) jobbra bekanyarodó
járművel a kerékpársávon vagy az úttest mellett levő, attól jobbra eső
kerékpárúton érkező jármű részére,
c) balra bekanyarodó
járművel
- az úttesten szemből érkező és egyenesen
továbbhaladó vagy jobbra bekanyarodó jármű,
- az úttest mellett levő, attól balra eső
kerékpárúton érkező jármű
részére.
A módosítást követően:
[Elsőbbséget kell adni, ha a 28. § (2)
bekezdésében foglaltakból más nem következik:]
„b) jobbra bekanyarodó járművel a kerékpársávon vagy az úttest
mellett levő, attól jobbra eső kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton érkező
jármű és gyalogos részére,
c) balra bekanyarodó járművel
ca) az úttesten szemből érkező és
egyenesen továbbhaladó vagy jobbra bekanyarodó jármű,
cb) az úttest mellett levő, attól balra
eső kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton érkező jármű és gyalogos
részére.”
A módosítás alapján a
gyalog- és kerékpárúton érkező járművek számára is elsőbbséget kell adni.
15. §
A párhuzamos közlekedés új szabályai
(A rendelet 36. § változásai)
A
módosítás előtt:
(3)
A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú
forgalom számára kettőnél több forgalmi sáv van, a (2) bekezdésben foglalt
rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. Az ilyen úttesten azonban a
második forgalmi sávban - a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával
- bármely járművel szabad közlekedni; harmadik és további (belső) forgalmi
sávokra - a balra bekanyarodás esetét kivéve - ráhajtani csak
személygépkocsival szabad.
A módosítást követően:
„(3) A
párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú
forgalom számára kettőnél több forgalmi sáv van útburkolati jelekkel kijelölve,
a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. Az
ilyen úttesten azonban a második forgalmi sávban – a (2) bekezdésben foglalt
rendelkezések megtartásával – bármely gépjárművel szabad közlekedni; a harmadik
és további (belső) forgalmi sávokra – a balra bekanyarodás esetét kivéve –
ráhajtani csak személygépkocsival és motorkerékpárral szabad.”
A módosítás minden forgalmi sáv
használatát lehetővé teszi a motorkerékpárok számára a három vagy több sávos
utakon.
A
módosítás előtt:
(8)
Az autóbusz forgalmi sávban
a) a menetrend szerint közlekedő autóbusz és trolibusz,
a villamos, továbbá 20 és 6 óra között a kommunális szemét szállítására
szolgáló jármű;
b) az autóbusz- és trolibuszforgalom zavarása nélkül
ba) ha az autóbusz forgalmi sávot az úttest menetirány
szerinti jobb szélén jelölték ki, erre utaló jelzés esetén (117/c. ábra) a
kerékpáros,
bb) külön jogszabály alapján rögzített üzemmódú
megkülönböztető jelzést adó készülékkel felszerelt
bba) sürgősségi betegellátásra rendszeresített gépjármű,
bbb) hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a tűzoltóság és
a tűzoltó egyesületek közvetlen helyszíni beavatkozására rendszeresített
gépjárműve,
bbc) a rendőrség közrendvédelmi és közlekedésrendészeti
szolgálati ágának közvetlen helyszíni beavatkozásra rendszeresített gépjárműve,
közlekedhet. Más jármű erre a forgalmi sávra - a sáv
keresztezését és a bekanyarodásra felkészülést kivéve - nem hajthat rá. Ahol
autóbusz forgalmi sáv van, a menetrend szerint közlekedő autóbusz és trolibusz
- a bekanyarodás és kikerülés esetét kivéve - csak ebben a forgalmi sávban
haladhat.
A módosítást követően:
„(8) Az autóbusz forgalmi sávban
a) a menetrend szerint közlekedő autóbusz és trolibusz, a
villamos, továbbá 20 és 6 óra között a kommunális szemét szállítására szolgáló
jármű;
b) az autóbusz- és trolibuszforgalom zavarása nélkül
ba) ha az autóbusz forgalmi sávot az úttest menetirány szerinti
jobb szélén jelölték ki, erre utaló jelzés esetén (117/c. ábra) a
kerékpáros,
bb) külön jogszabály alapján rögzített üzemmódú megkülönböztető
jelzést adó készülékkel felszerelt
bba) sürgősségi betegellátásra rendszeresített gépjármű,
bbb) hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a tűzoltóság és a
tűzoltó egyesületek közvetlen helyszíni beavatkozására rendszeresített
gépjárműve,
bbc) a rendőrség közrendvédelmi és közlekedésrendészeti
szolgálati ágának közvetlen helyszíni beavatkozásra rendszeresített gépjárműve,
bc) a betegszállító gépjármű,
bd) a személytaxi,
be) a kétkerekű motorkerékpár és a kétkerekű
segédmotoros kerékpár
közlekedhet. Más jármű erre a forgalmi sávra - a sáv
keresztezését és a bekanyarodásra felkészülést kivéve - nem hajthat rá. Ahol
autóbusz forgalmi sáv van, a menetrend szerint közlekedő autóbusz és trolibusz
- a bekanyarodás és kikerülés esetét kivéve - csak ebben a forgalmi sávban
haladhat.”
A módosítás a
kétkerekű motorkerékpárok és kétkerekű segédmotoros kerékpárok számára
megengedi az autóbusz forgalmi sáv használatát. Ezek a járművek a jelentős
sebességkülönbség miatt nem lassítják a buszközlekedést.
A módosítás előtt:
(10) Azon az úton,
amelynek menetirány szerinti jobb oldalán két vagy több forgalmi sáv van
útburkolati jelekkel kijelölve, a körforgalmú útra történő bekanyarodást a
jobboldali szélső forgalmi sávból kell végrehajtani, amennyiben a járművezető a
bekanyarodás helyét követő első bekanyarodási lehetőségnél kívánja a
körforgalmú utat elhagyni.
A módosítást követően:
„(10) Azon az úton, amelynek menetirány szerinti jobb
oldalán két vagy több forgalmi sáv van útburkolati jelekkel kijelölve, a
körforgalmú útra történő bekanyarodást
a) a besorolás rendjét jelző tábla és az útburkolati
jelek jelzéseinek megfelelően kell végrehajtani, vagy
b) a jobboldali szélső forgalmi sávból kell
végrehajtani, amennyiben a járművezető a bekanyarodás helyét követő első
kihajtási lehetőségnél kívánja a körforgalmú utat elhagyni.”
A veszélyes
kereszteződések biztonságát látványosan javító körforgalmak esetében a
megfelelő, szabályos haladási útvonalak hiányos ismerete vagy a körforgalomban
és előtte feltorlódó forgalom jelent közlekedésbiztonsági kockázatot. A
módosítás nyomán a helyes haladási útvonalat tábla vagy útburkolati jel is
jelezheti.
Közvetlen előzmény nélküli új elem:
Az R. 36. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Ha a járműveknek útkereszteződésben, útszűkületekben,
szintbeni vasúti átjárónál vagy egyéb forgalmi okból meg kell állnia, – előre
sorolás céljából – motorkerékpárral, illetve segédmotoros kerékpárral az álló
járművek mellett, vagy azok között, kerékpárral az úttest szélén, az álló járművek
mellett jobbról szabad előrehaladni, ha
a) az előrehaladáshoz elegendő hely áll
rendelkezésre, és
b) az irányváltoztatási szándékot jelző járműveket az
irányváltoztatásban nem akadályozzák.”
A
részletezett biztonsági feltételek fennállása esetén a forgalmi okokból álló
járművek mellett vagy között a motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok, az
álló járművek mellett jobbról a kerékpárok előre haladhatnak. Ez akkor lehetséges, ha az
előrehaladáshoz elegendő hely áll rendelkezésre, és az irányváltoztatási
szándékot jelző járműveket az irányváltoztatásban nem akadályozzák. Ezzel elkerülhető, hogy e járművek a zöld
jelzésre a környezetükben meglóduló gépkocsik közé szoruljanak, ami különösen a
lassabban induló kerékpárok esetén jelenthet fokozott kockázatot.
16. §
Autópálya és autóút használatának új szabályai
(A rendelet 37. § változásai)
A módosítás előtt:
(4) Autópálya és autóút
úttestjén - a forgalmi okból szükséges megállást kivéve - megállni tilos.
Műszaki okból megállni csak a leállósávon, illetőleg az útpadkán szabad, a
járművet azonban onnan is mielőbb el kell távolítani. Egyéb okból megállni a
leállósávban és az útpadkán is - kivéve a forgalomellenőrzés céljából történő
megállást - tilos. A forgalomellenőrzés során használt járművet úgy kell elhelyezni,
hogy az kellő távolságból észlelhető legyen.
A módosítást követően:
„(4)
Autópálya és autóút úttestjén – a forgalmi okból szükséges megállást kivéve –
megállni tilos. Tilos a leállósávon megállni vagy várakozni, kivéve ha:
a) műszaki meghibásodás miatt a jármű
továbbhaladásra képtelen;
b) a jármű a forgalmat ellenőrzi;
c) a jármű útfenntartást, úttisztítást
végez;
d) a jármű, a továbbhaladásra képtelen
jármű elszállítását vagy a műszaki meghibásodásának elhárítását végzi;
e) a jármű a megkülönböztető jelzést
adó berendezését működtetik.”
Közvetlen előzmény nélküli új elem:
Az R. 37. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A leállósávon – ha a közúti jelzésekből más nem
következik – csak a b)-e) pontban
meghatározott járművek és a forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek közé
besorolni kívánó járművek haladhatnak. A leállósávon álló, a forgalmat
ellenőrző járművet úgy kell elhelyezni, hogy az kellő távolságból észlelhető
legyen. A leállósáv igénybevételére jogosultaknak a feladatuk ellátását
követően a lehető legrövidebb időn belül el kell hagyniuk a leállósávot.”
A leállósáv szabályos
használata érdekében a módosítás tételesen rögzíti azokat a kivételes eseteket,
amelyekben egy jármű ott haladhat, megállhat vagy várakozhat. Ilyen pl. a műszaki meghibásodás vagy
mentés, forgalomellenőrzés, útfenntartás vagy úttisztítás. A leállósávot a használatára jogosultaknak is a lehető
legkorábban el kell hagyniuk. A pontosítás a szabálytalan
leállósáv használat visszaszorítását célozza.
17. §
A vasúti átjáróban való közlekedés új szabályai
(A rendelet 39. § változásai)
A
módosítás előtt:
(1)
A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A közúti
jármű vezetője köteles a jármű sebességét a vasúti átjáró előtt elhelyezett -
90., 91., 92. vagy 95. ábra szerint - veszélyt jelző táblánál lakott területen
legfeljebb 30 km/órára, lakott területen kívül legfeljebb 40 km/órára
csökkenteni, és a vasúti átjáróig ezzel a csökkentett sebességgel kell haladni.
A módosítást követően:
„(1) A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad.
A vasúti
átjáró megközelítésekor, illetve a vasúti átjárón történő áthaladás során
eleget kell tenni a vasúti átjáró biztosítására szolgáló közúti jelzéseknek.”
A vasúti átjárók előtt kötelezően
betartandó, rögzített mértékű legnagyobb sebességet általánosabb megfogalmazás
váltja fel. Ahol a választható legnagyobb sebesség meghatározása változatlanul
szükséges, ott ez tábla kihelyezésével megvalósítható.
18. §
Lakó-pihenő övezetben való közlekedés új szabályai
(A rendelet 39/A. § változásai)
A
módosítás előtt:
[Lakó-pihenő övezetbe
- a "Lakó-pihenő övezet"
jelzőtáblától a "Lakó-pihenő
övezetvége"jelzőtábláig terjedő területre-csak a következő járművek
hajthatnak be:]
b) az ott lakókat vagy
az oda látogatókat szállító személygépkocsi, a személygépkocsi kivételével a
legfeljebb
c) az ott lakók
költöztetését végző tehergépkocsi,
A módosítást követően:
[Lakó-pihenő övezetbe - a „Lakó-pihenő övezet” jelzőtáblától a
„Lakó-pihenő övezet vége” jelzőtábláig terjedő területre - csak a
következő járművek hajthatnak be:]
„b) az ott lakókat vagy az oda látogatókat szállító
személygépkocsi, a személygépkocsi kivételével a legfeljebb
c) az ott lakók és oda költözők költöztetését végző
tehergépkocsi,”
A módosítás a
sebességhatárok egységesítésével összhangban a lakóövezetekbe való behajtást is
19. §
A megállási tilalmakra vonatkozó rendelkezések pontosítása
(A rendelet 40. § változásai)
A
módosítás előtt:
l) kapaszkodósávon,
gyorsító- és lassító sávon, valamint kerékpársávon;
A módosítást követően:
[Tilos megállni:]
„l) kapaszkodósávon, gyorsító-és
lassítósávon, kerékpársávon, nyitott kerékpársávon, kerékpárúton, gyalog- és
kerékpárúton;”
A szabályozás kerékpárúttal, gyalog-
és kerékpárúttal és a rendeletmódosításban meghatározott nyitott kerékpársávval
egészül ki. A tilalmat megszegve e helyeken szabálytalanul várakozó járműveket
az intézkedő hatóság az üzemben tartó értesítése mellett és költségére
elszállíttathatja.
A
módosítás előtt:
(9) A járdán a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító
jármű vezetője) járművével és a betegszállító gépjármű a (8) bekezdésben
említett egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást
jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.
A módosítást követően:
„(9) A járdán
a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője)
járművével, a betegszállító gépjármű, a kerékpár, a kétkerekű segédmotoros
kerékpár és a kétkerekű motorkerékpár a (8) bekezdésben említett egyéb
feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy
útburkolati jel nem engedi meg.”
A kerékpár, a kétkerekű segédmotoros
kerékpár és a kétkerekű motorkerékpár egyes feltételek fennállása esetén (pl. a
jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el és a
gyalogosok közlekedésére legalább másfél métert szabadon hagy) a tiltó jelzések
ellenére is megállhat a járdán.
20 . §
A megkülönböztető vagy
figyelmeztető jelzéseket használó járművekkel szembeni magatartás új szabálya
(A rendelet 42. §
változásai)
Közvetlen előzmény nélküli új elem:
Az R. 42. §-a a következő (5)
bekezdéssel egészül ki:
„(5) Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú
forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van kijelölve, az azonos irányban
valamennyi forgalmi sávban – egymás mellett haladó – hó eltakarítást végző és
figyelmeztető jelzést használó járműveket tilos megelőzni. Az ilyen gépjárművek
mögött a követési távolságot fokozott óvatossággal kell megválasztani.”
Közlekedésbiztonsági
okokból indokolt a hó eltakarítását több sávban, lépcsőzetesen végző járművek
előzését megtiltani, a közlekedőket a kellő követési távolság megválasztására
figyelmeztetni. Külön jogszabály rendelkezhet arról, hogy az utat
teljes szélességében lezáró hó eltakarító járművek időszakosan félreállva
engedjék a forgalom folyamatos fenntartását, amennyiben az útviszonyok ezt
lehetővé teszik.
21. §
A gyalogosokkal szembeni magatartás
új szabályai
(A rendelet 43. § változásai)
A módosítás előtt:
(2) Azt a helyet, ahol
az (1) bekezdés
értelmében a gyalogosnak elsőbbsége van, járművel csak fokozott óvatossággal és
mérsékelt sebességgel szabad megközelíteni úgy, hogy a vezető elsőbbségadási
kötelezettségének - a szükséghez képest megállással is - eleget tudjon tenni,
és e kötelezettségének teljesítése tekintetében a gyalogosokat a jármű
sebességével ne tévessze meg.
A módosítást követően:
„(2) Azt a helyet, ahol az (1) bekezdés értelmében a
gyalogosnak elsőbbsége van, a jármű vezetőjének csak olyan sebességgel szabad
megközelítenie, hogy a jármű vezetője az elsőbbségadási kötelezettségének
eleget tudjon tenni. A jármű vezetőjének a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet csak
fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a járművel,
amennyiben szükséges, a gyalogos átkelőhely előtt meg is tudjon állni.”
A vasúti átjárókhoz
hasonlóan a gyalogos átkelőknél is általános, körülíró szabályokat
megfogalmazva érdemes a sebesség körültekintő megválasztására figyelmeztetni az
autósokat. Ahol ez indokolt, a közút
kezelője jelzőtábla kihelyezésével korlátozhatja a gyalogos átkelőhely
megközelítési sebességét. A jogszabály a korábbinál nyomatékosabban rögzíti,
hogy pl. a zebra felé tartó autósok csak olyan tempóban haladhatnak, hogy még
előtte képesek legyenek megállni.
A módosítás előtt:
(4) A vezetőnek fokozottan ügyelnie kell az
úttesten
a) villamos-megállóhelynél levő járdasziget és
az ahhoz közelebb eső járda között áthaladó gyalogosok, továbbá
b) egyedül vagy csoportosan haladó (áthaladó)
gyermekek, illetőleg koruk, testi fogyatékosságuk vagy más ok miatt saját
biztonságukra ügyelni felismerhetően nem képes személyek biztonságának a
megóvására.
A módosítást követően:
(4) A vezetőnek fokozottan ügyelnie kell az úttesten
a) villamos megállóhelynél levő járdasziget és az ahhoz
közelebb eső járda között áthaladó gyalogosok, a menetrend szerint közlekedő
járművek megállóhelyéről az úttestre lelépő gyalogosok, az autóbuszra felszálló és arról leszálló gyermekek, továbbá
b) egyedül vagy csoportosan haladó (áthaladó) gyermekek, a
koruk, testi fogyatékosságuk vagy más ok miatt saját biztonságukra ügyelni
felismerhetően nem képes személyek
biztonságának a megóvására.”
A rendelet a villamos-megállóhelyek közelében kötelező fokozott figyelmet
más, menetrend szerint közlekedő járművek és az iskolabusz megállóhelyeire is
kiterjeszti a gyalogosok védelme érdekében.
22. §
A gyermekbiztonsági rendszerek
használata és a bukósisak viselés szabályainak pontosítása
(A rendelet 48. § változásai)
A módosítás előtt:
(7) A gépkocsiban utazó
150 cm-nél alacsonyabb gyermeket - a testsúlyához igazodó kialakítású -
gyermekbiztonsági rendszerben kell rögzíteni. A 3 évnél fiatalabb gyermek csak
gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható. A gépkocsi első üléséhez a
gyermekbiztonsági rendszer csak akkor szerelhető be - a jármű szokásos haladási
irányával ellentétes irányban - ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel vagy
a légzsák működésbe lépését előzetesen megakadályozták.
A módosítást követően:
„(7) A gépkocsiban vagy a mopedautóban utazó 150
cm-nél alacsonyabb gyermek – a testsúlyához igazodó kialakítású –
gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható. A gyermekbiztonsági
rendszert kialakításától függően a járműnek erre a célra gyárilag kialakított
rögzítési pontjaihoz, vagy az üléshez tartozó biztonsági övhöz vagy ennek
bekötési pontjaihoz kell csatlakoztatni. A gépkocsi és a mopedautó üléseihez –
a vezető ülését kivéve – gyermekbiztonsági rendszer szerelhető be. Az első
üléshez – a jármű szokásos haladási irányával ellentétes irányban – a
gyermekbiztonsági rendszer csak akkor szerelhető be, ha az üléshez légzsákot
nem szereltek fel vagy a légzsák működésbe lépését előzetesen megakadályozták.
A 3 évnél fiatalabb gyermek csak gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve
szállítható. A gyermeket a gyermekbiztonsági rendszerhez tartozó hevederekkel
(pántokkal) is rögzíteni kell.”
A gyermekülés a
jellemzően vétlen utasként balesetet szenvedő gyermekek védelmét hatékonyan szolgáló
eszköz. Beszerelésének, használatának pontos módját és feltételeit rögzíti a
módosítás.
A módosítás előtt:
(9) A zárt utastérrel (vezetőtérrel) nem
rendelkező motorkerékpárral és segédmotoros kerékpárral csak abban az esetben
szabad közlekedni, ha a vezető és az utas becsatolt motorkerékpár-bukósisakot
visel.
A módosítást követően:
„(9) A zárt utastérrel (vezetőtérrel) nem rendelkező
motorkerékpáron és segédmotoros kerékpáron utazó személynek becsatolt
motorkerékpár-bukósisakot kell viselni. Ilyen járművel csak abban az esetben
szabad közlekedni, ha a járművezető és az utas becsatolt
motorkerékpár-bukósisakot visel."
Szintén közlekedésbiztonsági okokból
pontosítja a rendelet a bukósisak viselésének szabályait. Egyértelműsíti, hogy
az utas esetében ez saját felelőssége, és nem az üzemben tartóé.
23. §
Figyelmeztető jelzést használó
járművek új szabályai
(A rendelet 50. § változásai)
A módosítás előtt:
(1) A jármű figyelmeztető jelzést adó berendezését működtetni a
következő esetekben kell:
a) az út vagy közmű építésére, fenntartására (javítására),
illetőleg tisztítására szolgáló járművön, továbbá a kommunális szemét
szállítására szolgáló járművön, ha az munkát végez,
b) a megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó
járművön vagy járműszerelvényen, menet közben,
c) a megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó
méretű járművet vagy járműszerelvényt rendszeresen kísérő járművön kíséret
közben,
d) elromlott jármű vontatását rendszeresen végző járművön, ha az
járművet ténylegesen vontat,
e) a közúton elromlott jármű hibaelhárítását rendszeresen végző
járművön hibaelhárítás közben,
f) a radioaktív anyagot szállító járművön menet közben, illetve a
szállítmányt rendszeresen kísérő járművön kíséret közben.
(2) A figyelmeztető jelzést használó, út- vagy közmű építésére,
fenntartására, illetőleg tisztítására szolgáló jármű vezetője, ha ez a munka
végzése érdekében elkerülhetetlen, a személy- és vagyonbiztonságot nem
veszélyezteti és a forgalmat lényegesen nem akadályozza,
a) a 25. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést figyelmen kívül
hagyhatja;
b) 22 és 6 óra között - a megfelelő biztonsági intézkedések (pl.
jelzőőr állítása) megtétele mellett és legfeljebb 10 km/óra sebességgel -
egyirányú forgalmú úton és osztottpályás út bal oldali úttestjén a
menetiránnyal szemben is közlekedhet;
c) legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is közlekedhet;
d) olyan helyen is megállhat, ahol az egyébként tilos;
e) behajthat olyan útra, ahová egyébként behajtania tilos.
(3) A figyelmeztető jelzést használó járműnek a többi járművel
szemben - az általános szabályoktól eltérő - elsőbbsége nincs.
A módosítást követően:
(1) Az R. 50. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a következő b)-c) ponttal egészül
ki, és a jelenlegi b)-f) pontok számozása d)-h) pontra változik:
[A jármű figyelmeztető
jelzést adó berendezését működtetni a következő esetekben kell :]
„a) ha a jármű
aa) az út vagy közmű építését, tisztítását,
fenntartását (javítását),
ab) a települési (kommunális) hulladék, ide értve a
szelektíven gyűjtött hulladék összegyűjtését
végzi,
b) az aa) pontban meghatározott tevékenységekkel
érintett útszakaszon anyagszállítást végző járművön,
c) a járművek hatósági elszállításához, illetve a
kerékbilincs alkalmazásához rendszeresen használt járművön e tevékenységek
végzése közben,”
(2) Az R. 50. §-ának (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a következő (3) és (4) bekezdéssel
egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
„(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott
tevékenységet végző jármű vezetője, ha ez a munka végzése érdekében
elkerülhetetlen, a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti és a
forgalmat lényegesen nem akadályozza,
a) a 25. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést
figyelmen kívül hagyhatja;
b) 22 és 6 óra között - a megfelelő biztonsági
intézkedések (pl. jelzőőr állítása) megtétele mellett és legfeljebb 10 km/óra
sebességgel - egyirányú forgalmú úton és osztottpályás út bal oldali úttestjén
a menetiránnyal szemben is közlekedhet;
c) legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is
közlekedhet;
d) olyan helyen is megállhat, ahol az egyébként
tilos;
e) behajthat olyan útra, vagy övezetbe ahová
egyébként behajtania tilos.
(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jármű
esetében a (2) bekezdés a), d) és e) pontját megfelelően alkalmazni kell, ha ez
a tevékenység végzése érdekében elkerülhetetlen, a személy- és
vagyonbiztonságot nem veszélyezteti és a forgalmat lényegesen nem akadályozza.
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti jármű nem az (1)
bekezdésben meghatározott tevékenységet végez, a jármű figyelmeztető jelzést
adó berendezését működtetni nem szabad.”
A módosítás pontosítja a figyelmeztető jelzés használatának
szabályait, a használatot indokló tevékenységek körét. Utóbbit kiterjeszti a
szelektíven gyűjtött hulladék begyűjtésére, a szabálytalanul elhelyezett
járművek elszállítására és a kerékbilincsek felszerelésére. Rögzíti, hogy a
figyelmeztető jelzés kizárólag az erre feljogosító tevékenység végzése közben
működtethető.
24. §
Kerékpárok
és segédmotoros kerékpárok közlekedésének új szabályai
(A
rendelet 54. § változásai)
A módosítás előtt:
(1) Kerékpárral a
kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés (117/c. ábra) esetében az
autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra
alkalmas útpadkán, illetőleg - ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé
teszik - szorosan az úttest jobb szélén kell közlekedni.
A módosítást követően:
„(1) Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy
erre utaló jelzés (117/c. ábra) esetében az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen
nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg - ha az
út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik – a lakott területen kívüli úton,
a főútvonalként megjelölt úton az úttest jobb széléhez húzódva kell
közlekedni.”
A módosítás a
főútvonalak és a lakott területen kívüli utak esetében erősíti meg,
nyomatékosítja a kerékpárosok jobbra tartási kötelezettségét.
A módosítás előtt:
(4) Kerékpárral
a)
a kerékpársávról - kivéve, ha jelzőtábla erre utasítást ad, továbbá ha a
kerékpársávot a balra bekanyarodás céljából az úttest felező vonalának
közelében helyezték el - vagy,
b)
lakott területen kívül a főútvonalról balra bekanyarodni vagy megfordulni,
továbbá
c)
a kerékpárútról a vele párhuzamos útra balra bekanyarodni nem szabad. A
kerékpárosnak a kerékpárról le kell szállnia és azt tolva - a gyalogosok
közlekedésére vonatkozó szabályok szerint - kell az úttesten áthaladnia.
(5)
Kerékpár pótülésén a 18. életévét betöltött vezető egy, tíz éven aluli
gyermeket szállíthat. Egyébként kerékpáron személyt szállítani nem szabad.
A módosítást követően:
„(4) Kerékpárral
a) lakott területen kívül a főútvonalról balra bekanyarodni
vagy megfordulni, továbbá
b) a kerékpárútról a vele párhuzamos útra balra bekanyarodni
nem szabad.
A kerékpárosnak a kerékpárról le kell szállnia és azt
tolva – a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint – kell az
úttesten áthaladnia.
(5) A kétkerekű kerékpáron 16. életévét betöltött
személy szállíthat 10 évnél nem idősebb, a kerékpárt nem hajtó utast a kerékpár
pótülésén. Kettőnél több kerekű kerékpáron 17. életévét betöltött személy
szállíthat a kerékpárt nem hajtó utast.”
A módosítás előtt:
(8) Az (1) és
a (3)
bekezdésben, a (4) bekezdés c) pontjában, valamint a (7) bekezdés b)-f) pontjaiban
foglalt rendelkezéseket a segédmotoros kerékpárok közlekedésére is alkalmazni
kell azzal, hogy
a) lakott területen a
kerékpársávon segédmotoros kerékpárral közlekedni, valamint
b) segédmotoros
kerékpáron utast szállítani,
c) segédmotoros
kerékpárhoz utánfutót kapcsolni nem szabad.
A módosítást követően:
„(8) Az (1) és a (3) bekezdésben, a (4) bekezdés c)
pontjában, valamint a (7) bekezdés b)-f) pontjában foglalt rendelkezéseket a
segédmotoros kerékpárok – a quad és a mopedautó kivételével – közlekedésére is
alkalmazni kell azzal, hogy
a) lakott területen a kerékpársávon segédmotoros
kerékpárral közlekedni,
b) kétkerekű segédmotoros kerékpáron utast
szállítani,
c) segédmotoros kerékpárhoz utánfutót kapcsolni
nem szabad.”
Közvetlen előzmény nélküli új elem:
Az R. 54. §-a a következő (9)-(11)
bekezdéssel egészül ki:
„(9) A három- vagy négykerekű segédmotoros
kerékpárral személyt szállítani akkor szabad, ha a jármű vezetője a 17.
életévét betöltötte.
(10) A gyalog- és kerékpárúton a kerékpáros a
gyalogos forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti.
(11) Ha az út mellett, annak vonalvezetését követve
kerékpárutat vagy gyalog-és kerékpárutat jelöltek ki a kétkerekű kerékpároknak
a kerékpárúton vagy a gyalog-és kerékpárúton kell közlekedni. Ha a lakott
területen a nem főútvonalként megjelölt út mellett annak vonalvezetését követve
kerékpárutat vagy gyalog-és kerékpárutat jelöltek ki és az úton kerékpár nyomot
(158/k. ábra) is kijelöltek – ha a közúti jelzésekből más nem következik – a
kétkerekű kerékpárok az úttesten is közlekedhetnek.”
A módosítás a
személyszállítás tilalmát a kétkerekű segédmotoros kerékpárokra korlátozza, más
kerékpárok esetében részletezi az utasszállítás feltételeit. Meghatározza
továbbá, hogy a kétkerekű kerékpárok a számukra kijelölt utat mely esetekben
nem kötelesek igénybe venni.
25. §
A járművek eltávolításának új szabályai
(A rendelet 59. § változásai)
A módosítás előtt:
59. § (1) A rendőrhatóság - az
üzemben tartó értesítése mellett és költségére - elszállítással eltávolíthatja
azt a járművet, amely
a) a 15. § (9)
bekezdés 63/b. ábra szerinti kiegészítő táblával ellátott megállást vagy
várakozást tiltó jelzőtábla hatálya alá eső területen szabálytalanul várakozik;
b) a 37. § (4)
bekezdésében, továbbá a 40. § (1)-(3) és (5), valamint a (8) bekezdésének
b), illetőleg c) pontjában meghatározott megállási tilalom
megszegésével, illetőleg a rendelkezésekben meghatározott megállási feltételek
figyelmen kívül hagyásával szabálytalanul várakozik,
c) kijelölt
rakodóhelyen szabálytalanul tartózkodik,
d) a
mozgáskorlátozottak gépkocsijai részére fenntartott jelzőtáblával (115. és
115/a. ábra) vagy útburkolati jellel megjelölt várakozóhelyen jogosulatlanul
várakozik;
e) kerékpárúton
várakozik.
A jármű elszállítására - a rendőrhatóság
értesítése mellett - az NKH regionális igazgatósága, illetőleg az út kezelője
is jogosult.
A módosítást követően:
„(1) A rendőrség, a közterület
felügyelet, a közút kezelője – az üzemben tartó értesítése mellett és
költségére – elszállítással eltávolíthatja azt a járművet, amely
a) a 15. § (9) bekezdés 63/b. ábra szerinti kiegészítő táblával
ellátott megállást vagy várakozást tiltó jelzőtábla hatálya alá eső területen
szabálytalanul várakozik,
b) a 37. § (4) bekezdésében, továbbá a 40. § (1)-(2) és (5)
bekezdésében, valamint a (8) bekezdésének b) és c) pontjában
meghatározott megállási tilalom megszegésével, vagy a rendelkezésekben meghatározott
megállási feltételek figyelmen kívül hagyásával szabálytalanul várakozik,
c) kijelölt rakodóhelyen szabálytalanul tartózkodik,
d) a mozgáskorlátozottak gépkocsijai részére fenntartott,
jelzőtáblával (115. és 115/a. ábra) vagy útburkolati jellel megjelölt várakozóhelyen
jogosulatlanul várakozik.
A jármű elszállításáról a közterület felügyeletnek,
illetve az út kezelőjének a rendőrséget is értesítenie kell.”
A módosítás a
közterület felügyeletet is feljogosítja a szabálytalanul várakozó vagy tárolt
járművek elszállítására. Erre az üzemben tartó és a rendőrség értesítése
mellett ad lehetőséget.
A módosítás előtt:
(3) Hatósági jelzéssel
nem rendelkező azt a járművet, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel
vehet részt, főútvonalon egyáltalán nem, mellékútvonalon pedig -
közterület-használati engedély nélkül - legfeljebb 30 napig szabad tárolni. Az
úton e rendelkezések megszegésével tárolt járművet a rendőrhatóság vagy a közút
kezelője - a tulajdonos költségére - eltávolíthatja.
A módosítást követően:
„(3) Azt a hatósági jelzéssel nem rendelkező
járművet, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt,
főútvonalon tilos, mellékútvonalon – közterület-használati engedély nélkül – legfeljebb
10 napig szabad tárolni. Az úton e rendelkezések megszegésével tárolt járművet
a rendőrség, a közterület felügyelet, a közút kezelője – a tulajdonos
költségére – eltávolíthatja.”
A rendelet csökkenti a
hatósági jelzéssel nem rendelkező járművek mellékúton történő tárolási
lehetőségének időtartamát. Közterület-használati engedély nélkül a korábbi 30
helyett csak 10 napig engedi meg a rendszám nélküli járművek tárolását a
mellékutakon.
26. §
Az utak
igénybevételével kapcsolatos új szabályok
(A rendelet 63. §
változásai)
Közvetlen előzmény nélküli új elem:
Az
R. 63. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A közúti forgalom ellenőrzése során
a) a közúti forgalom ellenőrzését
végző berendezést;
b) azt a járművet, amelyben a közúti
forgalom ellenőrzését végző berendezés üzemel
a közúton úgy kell elhelyezni, hogy a gyalogos és
jármű forgalmat indokolatlan mértékben ne akadályozza.
(5) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott jármű a
járműforgalom elől elzárt területen, továbbá a közútnak azon
a részén is elhelyezhető, ahol a járművek megállása vagy várakozása tilos.”
A módosítás
egyértelműsíti, hogy a közúti forgalom ellenőrzését végző hatóságok esetében az
ellenőrző eszköz vagy jármű elhelyezkedésére bizonyos esetekben nem vonatkoznak
a közúti közlekedés szabályai (pl. forgalom elől elzárt területen történő
sebesség-ellenőrzés). Az ellenőrzést azonban úgy kell elvégezni, hogy az a
gyalogos és járműforgalmat indokolatlan mértékben ne akadályozza.
27. §
Az úttal kapcsolatos új fogalmak
(A rendelet 1. számú függelék I.
fejezet változásai)
Közvetlen előzmény nélküli új elem:
Az R. 1. számú függelék I.
fejezete a következő h)1., h/2. és h/3. ponttal egészül ki:
„h)1.
Gyalog- és kerékpárút: jelzőtáblával
gyalog-és kerékpárútként megjelölt út, amelyen a gyalogos és a kerékpáros
forgalom részére fenntartott útfelületet burkolati jellel és eltérő színű
burkolattal is kijelölhető.
h/2. Kerékpáros nyom: az
úttesten kerékpárt és nyilat mutató sárga színű burkolati jellel kijelölt
útfelület.
h/3. Nyitott
kerékpársáv: az
úttesten útburkolati jellel kijelölt – kerékpár és különleges esetekben (az
egymás mellett történő elhaladáshoz szükséges hely biztosítása érdekében) jármű
egyirányú közlekedésére szolgáló – különleges forgalmi sáv.”
A rendelet módosítása
meghatározza a gyalog- és kerékpárút, és bevezeti a kerékpáros nyom és nyitott
kerékpársáv fogalmait.
28. §
A közúti járművekkel kapcsolatos új
fogalmak
(A rendelet 1. számú függelék II.
fejezet változásai)
A módosítás előtt:
j) Motorkerékpár: olyan gépjármű, amelynek két vagy három
kereke van és a tervezési legnagyobb sebessége 45 km/óránál nagyobb, továbbá
olyan négy kerekű gépjármű, amelynek saját tömege legfeljebb
k) Motoros tricikli: olyan teherszállítás
céljára szolgáló motorkerékpár, amelynek szimmetrikus elhelyezésű három kereke
van.
A módosítást követően:
[A közúti
járművekkel kapcsolatos fogalmak:]
„j) Motorkerékpár: a külön jogszabályban L3e
járműkategóriába sorolt kétkerekű oldalkocsi nélküli, L4e járműkategóriába sorolt
oldalkocsival rendelkező jármű, továbbá a motoros tricikli.
k) Motoros tricikli: a külön jogszabályban L5e járműkategóriába
sorolt háromkerekű és L7e járműkategóriába sorolt négykerekű motorkerékpár.”
A módosítás előtt:
r) Segédmotoros kerékpár: olyan két-, három- vagy négykerekű
jármű, amelyet 50 cm3-t meg nem haladó lökettérfogatú belső égésű motor vagy
legfeljebb 4 kW teljesítményű egyéb motor hajt, tervezési végsebessége a 45
km/óránál nem nagyobb és saját tömege legfeljebb
r/1. Kerékpár: olyan két- vagy
háromkerekű jármű, amelyet egy vagy két személy emberi ereje, illetőleg
legfeljebb 300 W teljesítményű motor hajt. A kerékpáron egy 10 éven aluli
gyermek szállítására alkalmas pótülés, illetve kerékpár utánfutó vontatására
alkalmas berendezés helyezhető el.
A módosítást követően:
[A közúti járművekkel kapcsolatos
fogalmak:]
„r) Segédmotoros
kerékpár: a külön jogszabályban L1e járműkategóriába sorolt kétkerekű, L2e
járműkategóriába sorolt háromkerekű jármű,
továbbá az L6e járműkategóriába sorolt quad és mopedautó.
r/1) Kerékpár:
olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300
W teljesítményű motor segíti. A kerékpáron a kerékpárt nem hajtó személy is
szállítható erre alkalmas ülésen. A kerékpáron utánfutó vontatására alkalmas
berendezés helyezhető el.”
Közvetlen előzmény nélküli új elem:
Az R. 1. számú függelék II. fejezete
a következő r/2) és r/3) ponttal egészül ki:
[A közúti
járművekkel kapcsolatos fogalmak:]
„r/2) Quad:
a külön jogszabályban
-
L6e
járműkategóriába sorolt könnyű négykerekű segédmotoros kerékpár vagy
-
L7e
járműkategóriába sorolt négykerekű motorkerékpár,
amely
nyitott utasterű, kormányműve nem áttételes és a motorkerékpárok esetében szokásos kezelőszervekkel van felszerelve.
r/3) Mopedautó:
a külön jogszabályban L6e járműkategóriába sorolt könnyű négykerekű segédmotoros kerékpár, amely zárt utasterű,
több személy szállítására kialakított, kormánykerékkel és a gépkocsikban
szokásos kezelőszervekkel van felszerelve.”
A módosítás előtt:
y)
Iskolabusz: óvodás gyermek, közoktatási intézmény tanulója szállítására
rendszeresített nem menetrend szerint közlekedő autóbusz.
A módosítást követően:
[A közúti
járművekkel kapcsolatos fogalmak:]
„y) Iskolabusz: kizárólag gyermekek, tanulók,
felnőtt kísérő melletti szállítására rendszeresített és a 48 § (12)
bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő autóbusz, amely a
közoktatási intézmény munkarendjéhez igazodóan közlekedik.”
A módosítás a kerékpár és a
segédmotoros kerékpár fogalmát a kapcsolódó közösségi szabályozási gyakorlathoz
igazítja. Bevezeti a mopedautó és a quad fogalmát. Az iskolabusz meghatározásának
pontosításával egyértelműsíti, hogy az iskolabuszos gyermekszállításhoz
kapcsolódó kiemelten magas biztonsági követelményeket csak akkor kell
kötelezően alkalmazni, ha a járművet kizárólag gyermekek szállítására
használják.
29. §
Út melletti létesítményt jelző új
tábla
(A rendelet 2. számú függelék
változásai)
Közvetlen előzmény nélküli új elem:
Az
R. 2. számú függeléke a következő zs/5)
ponttal egészül ki:
[Az út mellett
vagy közelében levő egyes létesítményekről tájékoztatást adó jelzőtáblák:]
„zs/5) „Közúti forgalom ellenőrzése” (36.
ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a járművek elhaladási sebességének
ellenőrzésére sebesség ellenőrző berendezést telepítettek. Az
átlagsebesség-ellenőrző rendszerrel ellátott útszakasz kezdetét a „Közúti
forgalom ellenőrzése” (36. ábra), az ellenőrzött útszakasz végét a „Közúti
forgalom ellenőrzésének vége” (37. ábra) jelzőtábla jelzi.”
36. ábra
37. ábra”
A módosítás új táblát
vezet be a telepített sebességellenőrző rendszerek jelzésére.
30. §
Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép
hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.