Magyar egyetemisták mutatták be az autózás jövőjét 1A lakossági piacon elérhető csúcsot a 4G (más néven LTE) képviseli, és valljuk be, el vagyunk ájulva tőle, főleg azok, akik még emlékezünk a néhány évvel ezelőtti mobildata csigafutamra. Csakhogy a modern technológiák világában gyorsan múlik ám a világ dicsősége: lám, a jelenlegi uralkodót hamarosan elődeivel közös, névtelen tömegsírba lökik, mint „Before 5G”, azaz az ötödik generációs mobil-adatátviteli normát megelőző, túlhaladott szabványok egyike. A nagyobb adatátviteli sebesség kézzelfogható változást fog hozni mindazok életébe, akik online streaminggel hallgatnak zenét vagy menet közben néznek interneten tárolt filmeket: gyorsabb, akadásmentes, tisztább, szebb lesz a médiaélmény. Van azonban egy ennél sokkal fontosabb vonzata is az új generációs adatátviteli szabványnak: ez volt az az ugrás, amire az autonóm gépkocsikat fejlesztő autógyártók vártak. A titok a villámgyors jelátvitelből adódó, lerövidült késleltetés, azaz látencia: míg két végpont (készülékek, állomások, felhők stb.) között eddig 25 ezredmásodperc alatt ment oda-vissza a jel, ez most egyetlen ezred másodpercre rövidült le. A dolog rém egyszerű. Az autonóm járművek érzékelői kismillió adatot rögzítenek minden pillanatban az autó helyzetével kapcsolatban, ám ezeket értelmezni is kell, méghozzá a közelben mozgó többi, hasonló jármű vonatkozó adatával összevetve. Minél lassabban jön meg a visszaigazolás arról, hogy az adott irányban biztonságos a továbbhaladás, annál lassabban fog tudni közlekedni a kocsi, hiszen a biztonság elsődleges szempont.

a videó a hirdetés után indul
Két kutatási intézménnyel (Nokia Bell Labs és TU Dresden 5GLab) együttműködve a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének (BME VIK AUT) tanárai és hallgatói állították össze azt a demót, amely pontosan érzékelteti a régi és új rendszerek közötti különbséget. A nyolcas alakú pályán ütközés nélkül köröző autók versenye egyes országokban közkedvelt látványosság, mi is írtunk ilyenről, itt azonban az akadályok folyamatosan változó rendszerét mutatták be ezen keresztül a fejlesztők. Az autó megáll, ha egy kijelölt zónán belül akadályt észlel, és továbbindul, ha elhárult az akadály – de nem mindegy, hogy ezt milyen sebességgel teszi. A barcelonai konferencián nagy sikert aratott bemutató mindent megmagyaráz.

Amint a tanszék vezetője, dr. Charaf Hassan elmondta, az csak programozás kérdése, hogy mi ad engedélyt a továbbhaladásra az autóknak. Jelen demóban a konvoj a legegyszerűbb elvet alkalmazza: az mehet tovább elsőként, aki leghamarabb érkezett a kereszteződéshez.Ha azonban akarjuk, tesszük hozzá már mi, adhatunk elsőbbséget a piros autóknak, a buszoknak, a kék villogóval közlekedőknek – vagy éppen a sötétített ablakú, szlovák rendszámú terepjáróknak, ha meg akarjuk őrizni a közlekedés realitását.