74 éve történt
Nővel és autóval most is el lehet adni egy filmet. De így volt már ez 1934-ben is, amikor a Meseautó című alkotástt készítették. A hölgyeket minden bizonnyal vonzotta a romantikus történet, az urak pedig a címszerepet játszó négykerekű kedvéért fáradhattak be a filmszínházakba.
A történet alakulásában fő szerepet tölt be a Horch gyár 780-es modellje. A mozi egycsapásra híressé tette az autót, ám a filmbéli példány nemcsak emiatt szerepelt a későbbiekben az újságok hasábjain. A hír előtt azért tekintsék meg, hogy milyen paraméterekkel rendelkezett a zwickau-i gyár kabriója!
Horch 780 | |
---|---|
Motoradatok | |
Lökettérfogat (ccm) | 4 944 |
Furat x löket (mm) | 87 X 104 |
Hengerek száma | 8 |
Max. teljesítmény (kW[LE]) | 74(100) |
Menetteljesítmények | |
Végsebesség (km/h) | 125 |
Fogyasztás | |
Vegyes (l/100 km) | 23 |
Méretek | |
Hosszúság/szélesség/magasság (mm) | 5 100/1 820/1 650 |
Tengelytáv (mm) | 3 450 |
Menetkész tömeg/terhelhetőség (kg) | 2 100/2 750 |
Budapest, 1936. február 22.
„A Meseautó cimü filmben szereplő autó eladásával kapcsolatosab zsarolási bünper támat s ezt a bünügyet ma tárgyalta a büntetőtörvényszék Schirilla-tanácsa. A királyi ügyészség Berencsi László és Liptai Sándor autóögynököket zsarolás vétségével vádolta meg, mert a gyanu szerint azzal fenyegették meg ifj. dr. báró Dániel Tibor P.K.-tisztviselőt, a meseautó volt tulajdonosát, hogy abban az esetben, ha a nékik járó ötszáz, illetve háromszát pengő eladási jutalékot nem fizeti ki, akkor feljelentik őt adócsalásért és a gépkocsi eladásának körülményeit az ujságokban szellőztetik. A mai tárgyaláson mind a két vádlott tagadta bünösségét. Berencsi László többek között igy védekezett:
– Ifju Dániel Tibor báró megbizást adott nekünk, hogy luxusautóját, mely a Meseautó cimü filmben szerepelt adjuk el. Mi foglalkoztunk a gépkocsi eladásával és az autót többek között bemutattuk Vince Ernő bőrgyárosnak is, aki hajlandó volt 9.000 pengőért megvásárolni a gépkocsit. Ezt az eladási árat azonban báró Dániel Tibor nem fogadta el s igy akkor az üzlet nem jött létre. Később megtudtuk, hogy Vince Ernőbőrgyáros megvette a gépkocsit. Kértük a jutalékot, de nem kaptuk meg, sőt azt sem tudtuk, hogy menyni jutalék járna, mert nem értesültünk a gépkocsi eladási áráról. Elmentünk az adóhivatalba, hogy megtudjuk mennyiért kelt el a gépkocsi, ugyanis az eladási ár után tiz százalékos luxusadót kell fizetni. Az adóhivatalban kiderült, hogy 4100 pengőt jelentettek be eladási árként s mi tudtuk, hogy ez lehetetlen, tudtuk, hogy adóeltitkolás történt, mert a gépkocsi sokkal többet ért.
Feljelentést tettünk adó eltitkolása miatt és tudtommal mindkettőjüket meg is büntették. Még ebben az időben elhatároztuk azt is, hogy a lapok tudomására hozzuk a történteket s ugylátszik, hogy Vince Ernő és báró Dániel Tibor erről a szándékunkről tudomást szereztek, mert az adóhivatalnál pótbejelentést tettek, közölték, hogy a gépkocsi 8000 pengőért cserélt gazdát és ki akarták fizetni a teljes luxusadó illetéket, de az adóhivatal a bejelentést nem vette tudomásul. Mi nem fenyegettük meg Dániel Tibort, csupán ügyvédünk utján szólitottuk fel, hogy fizesse meg a közvetitési jutalékot. Dánielék ezután hivogattak minket, hogy egyezkedjünk és az Abbázia-kávéházban egy leleplezési jelenetet is rendeztek akkor, amikor 300 pengőt ajánlottak fel…”
63 éve történt
Az alábbi hír természetesen nem egy autós magazinban jelent meg, ezért nem is tudjuk meg, hogy a Mercedes milyen autót mutatott be a Hannoveri Árumintavásáron. De szinte rácsodálkozva közli, hogy az új jármű 400 km/h-s sebességre is képes. De, hát a Mercedesnek már 1938-ban volt olyan modellje, ami átlépte ezt a hihetetlen határt.
1938. január 28-án Rudolf Caracciola ült a Mercedes -Benz W125 Rekordwagen kormánya mögé, hogy rekordot érjen el. Ez sikerült is neki, hiszen az A5-ös autópálya Frankfurt és Darmstadt közötti szakaszán 432,7 km/h-s sebességre gyorsította az autót.
Ez a kísérleti jármű a W125 versenyautóra épült, mellyel előző évben Caracciola megnyerte az Európa Bajnokságot. A W125 lényeges módosításokon esett keresztül. Soros nyolchengeres motorját V12-esre cserélték, és áramvonalas karosszériát építettek rá. A motorra helyezett két kompresszor segítségével az 5 577 köbcentiméteres motor 736 lóerős teljesítményt adott le.
A Mercedesnél jó munkát végeztek, hiszen a 72 éve felállított rekord azóta is érvényben van. Közúton, hivatalos mérés szerint azóta sem haladtak ettől gyorsabban.
Lipcse, 1947. augusztus 24.
„A hannoveri árumintavásáron 133 német cég állitotta ki áruit – jelenti a lipcsei rádió. A vásárra négyezer külföldi jelentette be látogatását. A legnagyobb sikere az ugynevezett „Volkswagen”-nek van; ára 750 dollár. Egyelőre csak Svájcba, a skandináv államokba és Hollandiába szállitják. Németorszgában nem szabad árusitani. A vásáron mutatták be elsöizben a legujabb mintáju Mercedes-Benz kocsit, amelynek gyorsasága 400 kilométer óránként.”
20 éve történt
1990-ben összegyűltek okos emberek és megszavazták, hogy mely négykerekű legyen „Az évszázad autója”. Szerintem semmi meglepő nincs abban, hogy ezt a címet a Volkswagen Bogár kapta. Persze az én fejemben is megfordult egy halom más lehetőség is, amikor a hírt olvastam.
Az azonban biztos, hogy nagy hatást gyakorolt az emberekre, hiszen egy 1999-ben elvégzett szavazáson, melyen a XX. század legbefolyásosabb autóját keresték, a negyedik helyet szerezte meg. Ott a Ford T-modell, a Mini és a Citroën DS előzte meg. A hétköznapi emberek is hasonlóan vélekedtek, mint a szakújságírók.
Korábban már megemlékeztem a döcögős kezdetről, ahol azonban akkora lendületet vett a Bogár, hogy gyártása egészen 2003-is folyt. A történet július 30-án ért véget, ekkor gördült le az utolsó példány a futószalagról a mexikói Pueblában.
Párizs, 1990. december 20.
„A bogárhátú Volkswagen, a fél évszázadon át gyártott és mindmáig szeretett kiskocsi lett a győztes „Az évszázad autója” címért folytatott szavazáson.
Harminchét országból száz közlekedési újságíró vett részt a Párizsban szerdán megtartott szavazáson, s közülük 22 adta szavazatát a bogárra. A századelő híres kocsija, az autózás forradalmát hozó Ford T-modell, amely az első sorozatban gyártott „népautó” volt a világon, 19 szavazattal került a második helyre.
Érdekesség, hogy a harmadik helyre a Citroen DS 19, az 1955 óta gyártott „Papucs” került.
Az újságírók a T-modellt is díjazták, társadalmi jelentősége miatt. A legjobb sportautó címet a Porsche 911 modell nyerte el, a Mercedes 300 SL előtt.”