Elkeseredett autósok keresik meg rendre szerkesztőségünket: gyorshajtásért megbírságolta őket a rendőrség, de esküsznek, ott és akkor nem mentek annyival. Az ügyek egy részében arra jutnak, talán hibázhatott az őket lefotózó traffipax.
A VÉDA névre keresztelt 365 fix és 160 mobil készülék április eleji országos élesítésével párhuzamosan a rendőrség lecserélte a régi sebességmérőket. Úgy tudjuk, ezek többségének ugyan 2016. december 31-ig érvényes hitelesítési bizonyítványa volt, azaz továbbra is használhatták volna őket, mégis menniük kellett.
A szuper sem tökéletes?
A számos különféle szabálysértést rögzíteni tudó képessége miatt szupertraffinak is hívott új műszerekkel a régieknél sokkal kevesebb a gond, de azért akad pár.
Kérdésünkre az ORFK sajtóosztálya felsorolta ezeket. „2016 második negyedévében a vhKKEP-k vagy valamelyik tartozéka meghibásodásának többsége a külső GPS antennákkal kapcsolatos probléma volt. A továbbiak egy része a GSM hálózat elérésének hiányára volt visszavezethető. Helymeghatározás és adatkapcsolat nélkül a vhKKEP-vel mérés nem kezdeményezhető. Egy-egy hibabejelentés volt állvány vagy külső akkumulátorhiba miatt. Ezek a hibák nem érintették a vhKKEP-k hitelességét. Két bejelentés érkezett a vhKKEP-n elhelyezett törvényes tanúsító jel rongálódása miatt. Az érintett vhKKEP eszközök újra hitelesítésére intézkedés történt, addig az érintett eszközökkel mérést nem végeztek.” (vhKKEP = változtatható helyű Komplex Közlekedési Ellenőrzési Pont a hivatalos neve a mobil készülékeknek – L.Cs.)
Mit csinál a rendőr, ha használat közben akadozik a műszer?
A mérésügyről szóló törvény 13. § (2) bekezdése szerint „ha a hitelesített mérőeszköz valamely méréstechnikai tulajdonsága a hitelesítés érvényének időtartamán belül megváltozik, vagy rendeltetésszerű működése kétségessé válik, a mérőeszköz használója köteles gondoskodni a mérőeszköz használaton kívül helyezéséről, javíttatásáról és hitelesíttetéséről”.
Az ORFK állítja, „természetesen a rendőrség ennek megfelelően jár el”.
Sok pénzt termel, de kevesebb a baleset is
Mit tehet a megbírságolt autós, aki mégis jogtalannak érzi büntetését?
Gyakorlatilag ezzel a kérdéssel fordulnak hozzánk a bajba került olvasóink. A rendőrség csekke mellé fűzött levélben első ránézésre ott a segítség: aki vitatja a bírságot, az ügyiratszám bepötyögése után megnézheti az autójáról készült fotókat a kozigbirsag.police.hu oldalon.
Az öt darab képen feketén-fehéren láthatja a saját kocsiját, a hely és időpont megnevezését (utóbbit tized másodperces pontossággal), a traffipaxtól mért távolságot (méterben, a haladási irányának megfelelően a különböző fotókon csökkenő vagy növekvő számokkal), és a kocsija sebességét is legalább az egyik képen. Gép készíti a fotókat, utólagos manipuláció kizárva.
A faluban száguldó fogorvos, aki állítja, nem száguldott a faluban
Gond csak akkor lehet, ha az autós némi diszharmóniát fedez fel a kocsijáról készült képek adatai között, mint Miklós, aki szerkesztőségünkhöz fordult. A 45 ezres csekk melletti indoklásában (és az egyik fotón is) 80 km/órás gyorshajtás szerepel, ám az ugyanezen képeken szereplő távolság és időadatokból egyszerű számítással az jött ki neki, hogy a sebessége 54 km/óra volt. Emlékei szerint nagyjából pont ennyivel is mehetett az Alfájával februárban. Nem hagyva magát többszörös levélváltásba bonyolódott az egyenruhásokkal, mígnem végül azt írta neki az egyik rendőrségi vezető, hogy „…a közigazgatási hatósági eljárás során nem a fizika törvényeinek figyelembevételével kerül megállapításra a mért sebesség értéke.” Itt a meghökkentő részleteket sem nélkülöző teljes történet, érdemes elolvasni.
Mire lehet használni a traffipax fotóit?
Miklós ügyében úgy tűnt, a rendőrség az Alfáról készült fotókkal bizonyítja a gyorshajtást, míg az autós ugyanazokra a képekre hivatkozva mondja, éppen hogy nem hajtott gyorsan. Őszintén szólva sokáig mi is abban a hitben éltünk, hogy a kozigbirsag.police.hu oldalon szereplő fotók valóban bizonyító erejűek, használhatja igaza alátámasztására az autós, de ez tévedés.
„A készülék nem a képfelvételeken feltüntetett távolság és időadatok alapján számítja a jármű haladási sebességét, ezen adatok csak a dokumentált esemény időbeli és térbeli elhelyezésére szolgálnak, hogy az eljárás alá vont személy beazonosíthassa, hogy hol és mikor készült a képi dokumentáció.” Magyarán megerősítik az autósnak, amit addig is tudott, hogy mikor és hol közlekedett a kocsijával. Csak hát nem ez a vita tárgya, hanem, hogy mennyivel.
Rendőrségi fotón az Alfa Romeo. Sebességének megállapításakor nem a fizika törvényeit vették figyelembe
Megkérdeztük a rendőrséget, hogy akkor ugyan mire használhatók érdemben ezek a fotók? Még konkrétabban: jogorvoslatnál felhasználhatja az autós? Íme, szó szerint a válaszuk.
„A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) alapelvi szinten rögzíti a közigazgatási hatóság kötelezettségét, mely szerint a hatóság az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. Ezen alapelvi kötelezettségének tesz eleget a hatóság, amikor lehetőséget biztosít az ügyfelek számára a http://kozigbirsag.police.hu oldalon történő beazonosítást követően a jogsértésről készült fényképfelvételek megtekintésére.”
A kukoricásban csapató Aranka, aki állítja, nem csapatott a kukoricásban
30 ezer forintra bírságoltak egy harmincas hölgyet, a rendőrségi felvételek szerint 74 km/órával hajtott a Daciájával még novemberben. Ebben az általunk szintén megírt ügyben ugyancsak a fotókon szereplő adatok egy részét, egészen pontosan a traffipax GPS-koordinátáit furcsállta olvasónk. A koordináták ugyanis nem egyeztek meg azokkal, amelyek a rendőrség levelében szerepeltek. Aranka és párja komoly technikai háttérrel vonult ki a tetthelyre, és alapos dokumentációval alátámasztva kezdtek hosszas vitába a rendőrségi vezetőkkel. Ez a sztori itt olvasható sok-sok érdekes fotóval.
Mennyien fellebbeznek a bírság miatt, és mennyi autósnak engedi el a rendőrség?
Hosszú küzdelem után a fogorvos és Aranka is befizette végül a csekket. Egyikük sem látta értelmét a több hónapos hiábavaló levelezgetések – és illetékfizetések – után még újabb 30 ezer forintnyi illeték befizetésének, ezenfelül újabb pluszpénzért ügyvéd fogadásának a 30 és a 45 ezer forint megtartásért.
Sokan addig sem mennek el, mint ők. Objektív felelősséges ügyekben tavaly 501 fellebbezést kapott a rendőrség, idén az első hat hónapban 232-t. Mindez a rendőrség szerint gyorshajtásért kiszabott bírságok 0,2 százaléka. Ezek csak a fix kamerás ügyek, azt nem tudjuk, hogy a gyorshajtásos helyszíni bírságok ellen mennyien fellebbeztek. Minket ilyen ügyekben kerestek meg.
Kevés a vita, viszont az igazukért küzdők közül sokan mégis mentesülnek legvégül a bírság befizetésétől. Saját hatáskörben az esetek 56,1 százalékában helyt ad a fellebbezéseknek a hatóság.
