„A rendőrség célkitűzései szerint a projekt eredményeként a halálos kimenetelű, valamint összességében nézve a személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek száma is csökkenni fog, ezen belül enyhébb lesz azok kimenetele” – olvasható az ORFK honlapján a VÉDA nevű „közúti intelligens kamerahálózat” ismertetőjében. A több hónapnyi tesztüzem után 2016. április 5-én országszerte élesített 365 darab fix, és a már korábban aktivált 160 darab mobil készülék közlekedésbiztonságra gyakorolt hatását most tudjuk először lemérni, Papp Károly országos főkapitány ugyanis a minapi évértékelőjében elárulta 2016 két legfontosabb baleseti adatát.
Eszerint a személyi sérüléses közlekedési balesetek száma 16 331-ről 16 506-ra emelkedett tavaly, a halálos balesetek száma viszont 585-ről 556-ra csökkent. 2015-höz képest tehát 175-tel több súlyos baleset volt, azonban 29-cel kevesebb halálos.
Az elmúlt évtized adatait nézve azt látjuk, hogy 2007 és 2012 között évről évre folyamatosan csökkent a halálos és a sérüléssel járó balesetek száma, ám négy éve megtört a kedvező trend. 2013-tól ismét egyre több és több tragédia történt az útjainkon, mindkét balesettípusból egyre több volt.
Az objektív felelősség 2008-as bevezetéséről a rendőrség sokszor elmondta, hogy egyértelműen pozitív hatással volt a közlekedésbiztonságra. 2016 értékelésekor ugyanakkor az MTI tudósítása szerint nem emelték ki a VÉDA hasonló hatását.
Sokak mellett mi is erősen bíztunk benne, hogy ha már a rendőrség teleszórja vadonatúj traffipaxokkal az országot, az óriási sajtókampánnyal beharangozott kameralánc ismét csökkenő pályára állítja mindkét balesetfajta számát. A fix készülékek április 5-i országos élesítése utáni hónapok biztató statisztikái ellenére éves szinten mégsem ezt mutatják a számok.
Milyen következtetést lehet levonni ebből a két adatból? Annyit egyértelműen kijelenthetünk, hogy látványosan kedvező változást nem hozott a traffipaxerdő a baleseti statisztikákban.
Egyre több életet mentenek meg az autók
2020-ban lehet, hogy pont ugyanannyi új Volvo személyautó lesz részese autóbalesetnek Magyarországon, mint amennyi 2016-ban volt. Viszont míg tavaly X ember meghalhatott bennük, a cég ígérete szerint a három év múlva piacra dobott új modelljeikben egy sem fog. A kínai kézben lévő svéd autógyár CEO-ja, Olaf Persson 2014 augusztusában a Vezess újságírója, és még vagy 200 sajtómunkás előtt Stockholmban kerek-perec kijelentette: 2020-tól már csak olyan személyautókat mutatnak be, amelyekben – nyilván az egészen extrém eseteket leszámítva – egy baleset során nem lehet meghalni. Olyan biztonsági arzenál veszi majd körbe az embert, amely megvédi az életét.
Természetesen a többi gyártó is rohamléptekben teszi egyre biztonságosabbá a járműveit, sőt, a fejlesztések egy része ma már eleve a balesetek elkerülésére összpontosul.
Mindezt azért írjuk ide, mert akármennyi és akármilyen hibát vétenek az autót vezető emberek, az általuk használt járművek egyre biztonságosabbá válása következtében azonos balesetszám mellett évről évre kevesebb kell hogy legyen a sérült és a halott. Erre ide lehet hozni, hogy 2016-ban a 96 ezer eladott új személyautó mellett másfélszer annyi külföldről behozott, átlagosan 10 éves kocsi lett a hazai utak szereplője, de akkor is áll, hogy a járműpark évről évre egyre biztonságosabbá válik. Ma egy 10 éves autó jóval biztonságosabb, mint öt éve egy 10 éves, és öt év múlva egy akkor 10 éves kocsi (amely akkor már 2012-es évjáratú lesz) biztonságosabb a mai használt kocsiknál.
Vagyis a traffipaxoktól, rendőrségtől, KRESZ-től függetlenül a járműipar fejlődése önmagában kell, hogy valamelyest csökkentse évről évre az autókban megsérültek és meghaltak számát. Ez a folyamat ritkán kerül szóba a baleseti statisztikák hosszabb távú elemzésekor, pedig része a történetnek. Természetesen ettől függetlenül a mindenkori kormányoknak, jogalkotóknak és jogalkalmazóknak kutya kötelessége mindent megtenni a lehető legbiztonságosabb közlekedés érdekében.
Nem jött be, hogy rendet vág az utakon
Beüzemelésekor a VÉDA melletti érvként gyakran elhangzott, hogy a készülékek valójában nem csupán sebességet mérő traffipaxok, hiszen a gyorshajtás mellett féltucat egyéb szabálysértést is képesek rögzíteni. Ez a tulajdonsága nyilván növelte a vele szembeni elvárásokat, hiszen – mint mondták – figyeli és bünteti a záróvonal átlépését, a közlekedési lámpák és a vasúti átjáró lámpájának a pirosán való áthajtást, a kötelező haladási irány megszegését, az autópálya leállósávjának és a buszsáv a használatát, vagy a biztonsági öv nélküli közlekedést. Lesz majd itt rend, várták sokan.
Korai kép a készülék kijelzőjéről azokkal a funkciókkal, amiket elvileg tud a VÉDA
Az övhasználat ellenőrzése gyorsan kiesett a körből, a többi szabálytalanságot pedig a rendőrség által közzétett adatok szerint század olyan mennyiségben sem rögzítik, mint a gyorshajtást. Megkérdeztük az ORFK-tól, hogy mennyi eljárás indult a sebességtúllépésen felül ezen szabálytalanságok miatt a VÉDA felvételei alapján, de a sajtóosztály szerint ez „aránytalan idő- és munkaráfordítással lenne kivitelezhető”, ezért „nem adható meg”.
Egész éves adatunk tehát nincs, viszont júliusban még tudta a rendőrség az első néhány hónap számait. Idézzük őket: „Az értékelt időszakban összesen 79 332 közigazgatási határozatot hozott a rendőrség a mobil és fix kamerák által rögzített közlekedési szabályszegések elkövetése miatt. A kamerák által rögzített jogsértések meghatározó többségét a sebességtúllépések adják. Fényjelző készülék tilos jelzésén áthaladás miatt 36, míg leállósáv jogellenes használata miatt mindössze 8 esetben született elmarasztaló határozat.”
Közel 80 ezerből 36 és 8 darab! Ennyi. A „meghatározó többség” sebességtúllépés.
Pedig kétharmadrészt nem a gyorshajtás okozza a baleseteket
A rendőrség havonta közzéteszi, hogy az adott évből addig eltelt időszakban százalékosan miként alakultak a „személysérüléses közúti közlekedési balesetek okai”. 2016 egészéről még nem rakták fel a Police.hu-ra a statisztikákat cikkünk írásakor, de a január 1-től november 30-ig tartó időszak, azaz majdnem az egész év megnézhető. Ebből már le lehet vonni pár következtetést.
A személysérüléses közlekedési balesetek okai, 2016. I-XI. hónap (forrás: ORFK)
A gyorshajtás 29 százalékkal első, és mint tudjuk, „meghatározó többségben” ezzel a 29 százalékkal kapcsolatban indít a VÉDA felvételei alapján eljárásokat a rendőrség. (Illetve nem teljesen, hiszen tudjuk, hogy a relatív gyorshajtásból – nem út és látási viszonyoknak megfelelő sebesség – fakadó baleseteket is ide sorolják, és nem csak az előírt sebességhatárok átlépését. Csak az utóbbit, az abszolút gyorshajtást tudja kiszűrni a traffipax. Az abszolút gyorshajtásból adódó balesetek száma csupán néhány százalék volt pl. 2012-ben. ) A személyi sérüléses baleseteket okozó „maradék” 71 százalékkal kapcsolatban alig tesz valamit a VÉDA. Pedig ebben bőven vannak olyanok, amik figyelhetők, ellenőrizhetők, a mások testi épségét így veszélyeztetők büntethetők.
Nagyon úgy tűnik, a VÉDA csak korlátozottan képes erre.
Van egy terület, ahol termel a VÉDA: 265 ezer bírság
Már az április eleji élesítés után láttuk, hogy hirtelen sokkal több autós kap bírságot. Az ORFK nyári közlése szerint az első negyedévhez képest a másodikra a magyar rendszámos járművek üzembentartói 50 százalékkal több bírságot kaptak (24 ezerről 34 ezerre emelkedett).
Megkérdeztük a rendőrséget, hogy mennyi közigazgatási határozatot hozott a rendőrség a VÉDA felvételei alapján 2016 egészében, mire azt a választ kaptuk, hogy ezt így külön nem tudják megadni, csak az egész éves számot. Szó szerint idézett válaszuk szerint „az objektív felelősség kategóriájába sorolható jogsértések, valamint sebességtúllépés miatt, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § alapján kiszabott közigazgatási bírságok, amelyek száma összesen 265 731.”
Tudta, hogy miért VÉDA? Ismét idézünk a rendőrség honlapjáról: „A Véda eredetileg indiai eredetű női név, jelentése: tudás, bölcsesség. Rövid, könnyen megjegyezhető, és szerepel benne a ’véd’ szó”
Az utóbbi években jelentősen csökkent a megbírságolt autósok száma, aminek okát a Vezess kérdésére korábban úgy indokolta a rendőrség, hogy a „sebességtúllépések dokumentálásához szükséges sebességmérő eszközök száma 2014-re jelentősen lecsökkent, így az ellenőrzésre fordított órák száma is csökkent”.
Mivel 2015. március 26-tól a 160 mobil készüléket már használja a rendőrség, 2014 volt az utolsó VÉDA nélküli teljes év. Akkor 216 ezer autóst bírságoltak meg, ehhez képest jelentős növekedés a 265 ezer bírság.
