„Jelenleg aki azt állítja, hogy jogtalanul büntetünk meg autósokat a kötelező haladási irány megszegése miatt, az jogilag ezt még semmivel sem támasztotta alá. Én azt tudom, hogy miért jogszerű az eljárás” – válaszolta a Vezess kérdésére Böjti Zoltán, az Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelet igazgatója, aki ezzel finoman odaszúrt Tarlós Istvánnak.
Több cikkben foglalkoztunk a Böjti által vezetett szervezet bírságolási módszerével, és a következményeivel. Nemrég az óbudai közteresek kamerákat szereltek fel a Bécsi út-Szépvölgyi út, valamint az Evező utca-Lajos utca kereszteződésébe, majd ezek februári beüzemelése után egy hónap alatt 203 millió forint bírságot szórtak szét a kötelező haladási irány tábla megszegői között. Egyesek 8, 10, 15 darab, egyenként 50 ezres csekket kaptak tőlük, vagyis akár 750 ezer forintnyi bírságot egy szem autós.
Korábbi cikkünk főszereplője kezében az 50 ezres csekkekkel, pár méterre a kamerától. Nem vitatja, hogy szabályt szegett, Tarlós viszont vitatja, hogy meg lehetett őt bírságolni kizárólag a kamera felvételei alapján
A 8 darab 50 ezer forintos bírságot kapott fiatalembert rajtunk keresztül megkereste a TV2 stábja, majd a riportjukat követően Tarlós István egy sajtótájékoztatón, aztán hétfőn a televízió stúdiójában is kerek-perec kijelentette: ne fizessék be a bírságot azok, akiket csak kamerás felvétel alapján bírságoltak meg!
Ugyanezt javasolja Pető György, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) vezetője is.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a FÖRI ne bírságolna. Csak máshogy
Budapest közigazgatási területén belül az önállóan működő kerületi közterület-felügyeletek mellett a fővárosi, központi közterület-felügyelet is tevékenykedik. Előbbi a kerületekhez tartozó területeken, utóbbi a kerületeken belüli fővárosi területeken. Ez így kicsit bonyolultnak tűnik, ezért itt van egy példa, hogy mindenki értse: a VI. kerületben a FÖRI-hez tartozik az Andrássy út, a Teréz körút, a Westend előtti parkoló környéke és még pár terület. Ezeken ők bírságolhatnak, a többi VI. kerületi területen a helyi közteresek. Ugyanígy számos más kerület területe is megoszlik, ebből következően a helyi és a fővárosi közteresek is bírságolják egy-egy kerületen belül az autósokat.
A FÖRI is működtet kamerákat, most tessék megkapaszkodni, Budapest 145 pontján! Itt böngészheti végig a listát, ott vannak szinte minden kerületben. Általuk üzemeltetve sokkal több készülék figyeli a polgárokat, mint amennyi képei alapján az óbudai, és a mostani botrányban keveset emlegetett VIII. kerületi közteresek bírságolják az autósokat, ők mégsem erre használják a készülékeket.
„Kizárólag helyszíni eljárást követően szabunk ki közigazgatási bírságot, a térfigyelő kamerák közbiztonsági, bűnmegelőzési célból kerülnek felhasználásra” – válaszolták megkeresésünkre többször hangsúlyozva, hogy a kamerák célja a közbiztonság javítása, nem a közlekedők bírságolása.
Működtetnek 4 darab kamerás autót is, az ezekben ülő közteresek viszont már bírságolnak autósokat, jellemzően a súlykorlátozott övezetekben a teherforgalmi behajtás megszegőit. A közlekedési táblák és a parkolási szabályok negligálóit szintén személyesen büntetik.
Igazi klasszikus pár évvel ezelőttről. Szabálytalanul parkoló autóst büntetnek személyesen a VII. kerületi közteresek, akik maguk is vitathatóan álltak meg a zebrán. Mivel aktív a megkülönböztető jelzésük, elvileg ők jogszerűen parkolnak a gyalogátkelőn
A FÖRI-igazgató Pető György egy hétvégi háttérbeszélgetésen elmondta, hogy a fővárosi és kerületi közteresek térfigyelő kamerái alapján kiszabott bírságok nem keverendők össze a rendőrség által üzemeltetett VÉDA-kamerák felvételeivel, az azok alapján kiszabott bírság jogosságával.
Mit mond a bírságoló közteresek főnöke?
Böjtös Zoltánnal hetek óta kapcsolatban vagyunk, ahogyan a cikk elején idéztük tőle, szerinte jogszerű a csak kamerákat használó bírságolásuk, aki mást mond, annak még nem látta a jogszabályi hátterét. Az Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelet által postázott 50 ezres csekkekkel együtt küldött levélben (lásd a másolatát alább) a KRESZ 13. § (1) bekezdésének a, pontjára hivatkoznak, ez a kötelező haladási irányról szól.
Csak februárban 203 millió forint értékben küldetek szét csekkeket az óbudai közteresek, a hvg.hu szerint márciusban két hét alatt újabb 755 darabot
Pető és Tarlós azonban nem ezt vitatja, hanem a kizárólag kamerák általi bírságolás jogszerűségét. Többször megkértük Böjtöst, hogy küldje el azt a törvényi részt, ami alapján szerinte megalapozottan büntetnek. Kedden délelőtt végül a figyelmünkbe ajánlott egy hétfőn este az óbudai önkormányzat honlapjára kirakott írást. Nem rövid, nem is idézzük végig, de a lényeget muszáj kiemelnünk a legfontosabb részek kivastagításával.
„A közúti közlekedésről szóló törvény (1988. évi I. tv. (Kkt.)) határozza meg azokat a közlekedési szabályszegéseket, amelynek elkövetése esetén a – járművet ténylegesen vezető személytől függetlenül – a felelősséget a jármű üzembentartójának kell viselnie, azaz vele szemben kell kiszabni a bírságot. Ez az úgynevezett objektív felelősség. Ezeket a szabályszegéseket nem a szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvényben meghatározott eljárási rend szerint kell elbírálni. Tehát ezek nem szabálysértések, hanem szabályszegések.
E jogszabály szerint – többek között – a kötelező haladási irányra vonatkozó szabályok megsértői bírság fizetésére kötelezhetőek. E szabályszegés esetében a közterület-felügyelet is szabhat ki bírságot. A jogszabály lehetőséget ad arra is, hogy a közterület-felügyelőnek nem kell a helyszínen lennie a szabályszegés elkövetésekor. Akár az elkövető, akár a felügyelő (vagy mindkettő) távollétében is kiszabható a bírság és azt minden esetben az üzembentartónak kell megküldeni.
A szabályszegési eljárásra a közterület-felügyeletnek a közterület felügyeletről szóló 1999. LXIII. tv. ad felhatalmazást. A szabályszegésről a felvételek a Gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készítő eszközre vonatkozó követelményekről szóló 18/2008. (IV. 30.) GKM rendeletben foglaltaknak megfelelő ellenőrző berendezéssel készülnek.
Az ellenőrző berendezéssel (nem azonos a térfigyelő kamerával) készített felvételek adatainak zárt folyamata és azok megmásíthatatlanságának biztosítása megfelel a hatályos jogszabályoknak.”
Több ezren szavaztak róla – ön mit gondol?
Kíváncsiak vagyunk, hogy mi a véleménye: korrekt az egyszeri 50 ezres bírságon felül még akár 10-15 darab újabb 50 ezres csekket kiküldeni egyazon szabályszegő autósoknak? Itt megnézheti, hogy mások miként szavaztak, és voksolhat róla ön is.
Böjtös többször hangsúlyozta, hogy az 50 ezer forintot nem ők, hanem kormányhatározat szabja meg, ebben nincs mérlegelési lehetőségük. Az egy autósnak küldött tucatnyi bírságot azonban védelmébe vette, számos példával illusztrálva igazát.
– A szabálytalan kanyarodás, a kötelező haladási irány megszegése tudomásom szerint a baleseti statisztikában az első 5 baleseti okban benne van
– Aki többször vét a szabály ellen, az többször fizet. Méltányos-e az, hogy aki egyszer vét, az kifizeti az 50 ezret, aki pedig 15-ször, az szintén csak ugyanezt?
– Szerinte azt nem is lehetne nyomon követni, ha egy nap három különböző helyen akár más városban háromszor nézi el a táblát valaki. Itt is három bírság jár
– Sőt, Böjtös konkrét példát mond arra, hogy szerinte most valójában kevesebb bírságot osztanak ki, mint amennyit kiszórhatnának. „Aki kötelező haladási irányt megszegve behajt az egyirányú utcába, az két szabályszegést követ el egy cselekménnyel. Egyszer a kötelező haladási irányt, egyszer a behajtani tilost. Ilyenkor egy 50 ezres, plusz egy 30 ezres bírságot együtt kellene kiszabni. így ez egy 80 ezres kanyarodás (lásd. Huszti – Zab utca kereszteződése.) Ezt azért így nem szoktuk alkalmazni, pedig így kéne” – mondta a Vezessnek az igazgató.
Hogyan akar népszerűséget szerezni Tarlós?
„Az a véleményem, hogy a szellemiségüket is, és a helyzetüket is érdemes volna felülvizsgálni” – mondta hétfőn a főpolgármester a már idézett tévés szereplésekor a tőle nagyrészt független kerületi közterület-felügyeletekről, ami már csak azért is meglepő, mert évek óta így működnek és bírságolnak.
Indoklása szerint a közterület-felügyeletet nem arra találták ki, hogy az autósokat üldözve szabályos „pénzbehajtásnak látszó akciókat bonyolítsanak le”. Ezzel tökéletesen egyetértünk, nem lett volna rossz, ha nem csak akkor mond ilyeneket az eleve agyonadóztatott autósok védelmében, amikor a sajtó felkap egy-egy szélsőséges esetet. A VIII. kerületben például évek óta hasonló gyakorlat folyik, amiről hamarosan részletes cikket közlünk, mert a mostani botrányban alig kerül szóba.
Tarlós István felébredt a kómából – itt olvashatja az üggyel kapcsolatos publicisztikánkat.
Szintén régóta változatlan az 50 ezres nagyság is, a főpolgármester szemét ez is most kezdte szúrni. „Túlzónak” tartja, ezért módosítást javasol. Valószínűleg a közterület-felügyeletekkel kapcsolatban is él majd felterjesztési jogával, miszerint a jogszabályokban egyértelművé kell tenni a bírságolhatóságot. Előbbinél a Miniszterelnökséget vezető miniszter, utóbbinál a belügyminiszter kezdeményezhet jogszabály-módosítást.
Korábban lehetett jobbra kanyarodni a Bécsi útról a Szépvölgyire, ma már 50 ezret ér minden egyes kanyarodás. A rendőrök mellett a közteresek is számos okból bírságolják az autósokat: parkolás, Behajtani tilos tábla megszegése, mozgáskorlátozottak helyének illetéktelen elfoglalása stb. – utóbbi szintén 50 ezres tétel
Pénzbehajtás a gyerekek mögé bújva?
Nem állt meg itt a főpolgármester, aki állítja, régóta „rossz szemmel” nézi, hogy az óvodáknál és az iskoláknál reggel és délután megjelenek kerületi közterület-felügyelők, és „kényszerhelyzetben lévő” szülőket büntetnek.
Érzésünk szerint itt már nem a III. kerületieknek szólt oda, de Böjtös a Vezessen át itt is visszaszólt.
„Nem volna baj, ha egyes vezetők és a közvélemény is tisztában lenne azzal, hogy a közterület-felügyelet valójában mit csinál, mert az, hogy csak az autósokkal foglalkozunk, tényszerűen nem igaz. Ahogy az sem, hogy az óvodáknál és iskoláknál bírságoljuk a szülőket reggelente meg délután. Négy helyszínen valóban ott vagyunk a kerületben reggelente, de a felügyelő a gyalogátkelőhelynél áll, és az a feladata, hogy átsegítse a gyerekeket az úton (Békásmegyeren)” – fogalmaz az óbudai igazgató.
Mi lesz azzal, aki szót fogad Tarlósnak?
Visszakanyarodva a főpolgármester éterbe kiáltott bírságfizetés-megtagadási javaslatához, óvatosságra intünk mindenkit.
A csekk melletti levél egyértelműen fogalmaz: „A befizetés elmulasztása esetén hivatalból közigazgatási eljárást kezdeményezek a BRFK III. Kerületi Rendőrkapitányságon. A készült felvételek a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 7.§-ának (6) bekezdése alapján az elkövetett jogsértés miatt indított közigazgatási hatósági eljárásban felhasználhatók.”
Ide kapcsolódóan szombati cikkében a Totalcar azt írta, hogy a köztereseknek a felvétel készítése után két napon belül meg kell indítaniuk az eljárást az autósokkal szemben, de a képeket legfeljebb 30 napig tárolhatják. Márpedig az újság jogértelmezése szerint „mivel az autósoknak is 30 napjuk van fizetni (…), a bizonyítékként használt fényképeket elvileg azelőtt törölnie kéne a felügyeletnek, hogy az ügy nem fizetés miatt átkerül a rendőrségre.”
Megkérdeztük erről is Böjtöst, szerinte ez tévedés. „A 2 és 30 napos határidőket a közterület-felügyeletről szóló törvény 7. § (7) és (8) bekezdéséből idézték, azonban kicsit tovább kell olvasni a 12. §-ig, mert a szabálysértési és közigazgatási hatósági eljárásokra más szabályok vonatkoznak. Ezek az eljárások 2 év alatt évülnek el”.
Egyetértve Tarlós a bírságfizetés megtagadására való felszólításával, Pető azt mondta, „egyéni megfontolás” eredménye a döntés, de aki már befizette, elveszítette a jogorvoslat lehetőségét.
„Ne kövessék Tarlóst, mert könnyen úgy járhatnak, hogy leszerelik a rendszámot, és a végrehajtó elviszi a kocsit” – ezt már Magyar György ügyvéd mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, majd hozzátette: „Nagyon rossz az üzenete annak, hogy a büntetés befizetésének megtagadására szólít fel a főpolgármester, mert a jogkövetkezményeket nem Tarlós István, hanem a megbüntetett viseli majd”.
Arra a kérdésre is egyértelmű szerinte a válasz, hogy miként kerülhetnek ilyen vitába egymással budapesti vezetők. „Generális probléma, hogy ma a jogalkotástól kezdve az állami és az önkormányzati intézmények irányítói, illetve a szakértők nem tárgyalnak egymással. Bármilyen szabály születik, senkivel nem egyeztetnek”
Ha más érdekli, itt egy érdekes anyag arról, hogyan készítsen papírból új Suzukit.
