Ugye emlékeznek még az óbudai közteresek botrányt okozó kameráira, amelyekkel a főpolgármester és a rendőrség szerint jogtalanul bírságolták az autósokat, és amelyek az ügy óta már nem büntetnek? A III. kerületben 2017 februárjában üzemelték be a készülékeket, a VIII. kerület azonban 2012 óta működtet autósokat figyelő kamerákat.
A józsefvárosi készülékekről kevés szó esett a botrány idején, a Vezess még akkor, március végén kikérte az önkormányzattól, hogy mennyi bírságot termeltek ezek az elmúlt években.
Közel kétmilliárd forint egyetlen kereszteződésből
A minap befutott válaszok szerint a József körút és a Baross utca kereszteződésébe öt éve felszerelt kamerák képei alapján jellemzően 300 és 500 millió forint közötti összegben szabtak ki évente bírságot.
2013-ban 6465 darabot küldtek szét összesen 323.100.000 forint értékben.
2014-ben 8801 darabot, összesen 440.050.000 forint értékben.
2015-ben 10331 darabot, összesen 516.550.000 forint értékben.
2016-ban 9922 darabot, összesen 496.100.000 forint értékben.
2017-ben 2618 darabot, összesen 130.900.000 forint értékben.
Mikor, miért és mennyiből szerelték fel a kamerákat?
Még 2012-ben szereltetett ide 6 darab kamerát az önkormányzat, azonban 2013-ban 3-at a forgalmi rend megváltoztatása miatt levetettek. Ebben az évben a Fiumei út és a Dologház utca kereszteződésében is beüzemeltek 4 kamerát, a kerület szerint azóta nem szereltek fel újabbakat.
„A közterületen elhelyezett képi rögzítő eszközök fejlesztésének forrása a Józsefvárosi Önkormányzat 2012. évi költségvetése, 20 millió forint keretösszegben” – írták a kamerák árát firtató kérdésünkre. A hivatalos indoklás szerint „az Önkormányzat elkötelezett híve a gyalogosok testi épsége megőrzésének, a közlekedésben szabályosan résztvevők védelmének és a forgalmi rend betartásának”.
A főpolgármester és az ORFK szerint nem lehet így bírságolni
Mint márciusban kiderült, a legkevésbé sem azzal van baj, hogy a KRESZ megszegői bírságot kapnak, hanem a fix kamerás módszerrel, amit Tarlós István többek között így jellemzett: „A közterület-felügyelő benn ül az ülőgumóján, eszi a szalámis kenyeret, és a kamerafelvétel alapján automatikusan büntet.” Szerinte kizárólag személyesen, a helyszínen intézkedve bírságolhatnának a közteresek, szobában ülve, monitorokat nézve nem.
A főpolgármesterhez hasonlóan a kamerás bírságolást szintén kifogásoló rendőrség mást emelt ki az egymásnak olykor ellentmondó szabályok közül, mint Tarlós. Szerintük „a közterület-felügyelet által használt kamerák nem felelnek meg a külön jogszabály által támasztott követelményeknek, a felvett jármű üzembentartójának objektív felelőssége alapján történő bírságszabás kizárt”.
Visszakövetelhetőek a százmilliók – állítja a jogvédő
A D.A.S. Jogszerviz csoportvezető jogtanácsosa is a rendőrség álláspontja felől közelít az ügyhöz. „Ha és amennyiben az ORFK közlése tényszerűen igaz, tehát a közteres kamerák nem felelnek meg a külön jogszabályban foglalt követelményeknek, akkor az ennek alapján megbírságolt autósok újrafelvételi eljárást kezdeményezhetnek” – válaszolta a Vezess kérdésére Vágány Tamás.
Az autós jogvédő a 18/2008. (IV. 30.) GKM rendeletre utal, ami a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készítő eszközre vonatkozó követelményekről szól, a befizetett bírságok pedig a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, Ket. (2004. évi CXL. tv.) alapján igényelhetők vissza.
„Ha a közteres kamerák nem felelnek meg a GKM rendeletnek, akkor nem képezhette bírság alapját az azokkal készült felvétel” – mondja Vágány, aki szerint innen nézve az sem igaz, hogy aki már befizette az így kiszabott 50 ezres bírságot, az elveszítette a pénzét.
Habár Böjtös Zoltán kerületi közterület-felügyelet-vezető szerint „a bírságokat jogszerűen szabtuk ki, melyet megerősít az a tény is, hogy az elkövető a befizetéssel azt elismerte”, Vágány állítja, két feltétel teljesülése után az is kezdeményezhet újrafelvételi eljárást, aki már befizette az 50 ezres csekket:
1, Ha a bírságuk jogerőre emelkedésétől számítva nem telt el még 6 hónap. Mivel a III. kerületben februárban kezdődtek a bírságolások, itt az összes érintett időn belül van.
2, Ha nem telt el 15 nap azóta, hogy a megbírságoltak tudomására jutott ez a lehetőség. Mondunk 2 példát erre, hogy érthető legyen. Pl. valaki a bírságával kapcsolatban írásos tájékoztatást kért a kamerák hitelesítő adatairól, és megkapta a rendőrség levelét arról, hogy nincs ilyen a közterületnek. Ez új fejlemény volt az ügyben, ekkor a kézhez vételtől ketyeg a 15 nap. De „tudomásszerzés” lehet egy újságcikk is a megbírságolt autósnak.
Vágány Tamás igennel felelt kérdésünkre, hogy a D.A.S.-hoz fordultak-e már megbüntetett autósok ezzel kapcsolatban.
Óbudán már nem bírságolnak. És Józsefvárosban?
A III. kerületben továbbra is működnek a kamerák, de a bírságolást a botrány miatt felfüggesztették. „A felszerelt kamerák továbbra is ott maradnak. Működnek és a térfigyelő rendszerbe az élő képet továbbra is közvetítik. A rendszer a szabályszegéseket továbbra detektálja, azonban polgármester úr kérésére a rögzítést felfüggesztettük, azaz további intézkedésig a (…) rögzített szabályszegések miatt bírságot nem küldünk ki. Az erre felhatalmazottak rögzítési jogosultságát a rendszerben töröltük” – mondta nemrég a Vezessnek Böjtös.
A VIII. kerületi kamerákkal kapcsolatban nem tudjuk, mi a helyzet. Megkérdeztük az önkormányzatot a kritikákról, konkrétan rákérdeztünk arra is, hogy változatlanul működnek-e tovább. Ezekre a kérdésekre nem válaszoltak levelükben.
Nem csak ebben a két kerületben működik autósokat figyelő kamera. Itt megnézheti, hogy hol.