Hidropneumatikus rugózás 1

A hidropneumatikus rugózás a  Citroën által kifejlesztett rugózási rendszer, amely nagynyomású gázt (nitrogént) használ rugózó közegként. Az egyszerű légrugókkal ellentétben itt a kerekek mozgását nem mechanikus kapcsolat, hanem folyadék közvetíti a gáztér felé: a két közeget membrán választja el egymástól. 

Az így felépített rugóstagoknál nincs szükség különálló lengéscsillapítóra, ezt a funkciót a hidraulikaolaj útjába iktatott fojtás tölti be. A hidropneumatikus rugózás előnye, hogy a szintszabályzást egyszerűen képes megoldani, kicsi a rugóstagok helyigénye és a hidraulikus rendszer egyes rásegítőknél (fék- és kormányszervo) is alkalmazható.

Hátránya viszont, hogy hidraulikus szivattyúra, nyomástárolóra, bonyolult nagynyomású hidraulikus rendszer kiépítésére van szüksége, teljesítményfelvétele pedig tetemes. A rugózási komfortot az is ronthatja, hogy az ilyen rugóstagoknak viszonylag nagy a kezdeti ellenállásuk, így kis egyenetlenségeken zötyögősebbnek tűnik a rugózás. 

A hidropneumatikus rugóstagok karakterisztikája ráadásul nem állandó, hanem függ a terheléstől. 

A hátrányok kiküszöbölésére a Citroën több fejlesztést végzett: az elektronikus vezérlésű Hydractive fantázianevű rendszereknél tengelyenként egy-egy kiegészítő gázgömböt is elhelyeztek, amelyek kiiktatásával keményebb, a hidraulikus körbe kapcsolásával lágyabb rugózás volt elérhető, az útegyenetlenségek, a fékezés, a kormányzás, illetve a vezető ízlésének figyelembe vételével. 

A későbbi generációs Hydractive 3 rendszer ezt annyival toldotta meg, hogy a szivattyút nem közvetlenül a motor, hanem egy villanymotor hajtotta, ami csak akkor működött, ha tényleg szükséges volt, így csökkent az energiafelvétel.