Trabant Hycomat. Az mi?

Röviden – Trabant Hycomat
Mi ez?	Kétütemű minimálautó a múlt évezredből
Mit tud?	A megszokottnál egy pedállal kevesebbel is működik
Mibe kerül?	Használtan 45 és 990 ezer forint körül találhatunk hasznát Trabit
Kinek jó?	Igazából senkinek. De ha mókából elfér a garázsban, az klassz

1987-et írunk, ekkortájt Whitney Houston még csak táncolni akart valakivel, Michael Jackson nagyon rossz volt, és a Pet Shop Boys is a bűnről énekelt. Közben a pedig az azóta már megszűnt Német Demokratikus Köztársaságban a zwickaui gyár szalagjáról legördült ez a Trabant Hycomat. 

Hycomat? Az mi a frász?

Éveken keresztül a kispénzű mozgássérültek szinte egyetlen valamirevaló járműve volt a Trabant Hycomat. Lényege, hogy a kuplungpedál működtetésével nem kell foglalkozni, azt megoldja az autó maga. A bemutatott Trabiban emellett kézzel húzható gáz és fék is van, hogy minden teljesen másként működjön, mint azt megszokhattuk.

Hogyan működik?

A kuplungtaposás nélküli váltást is lehetővé tevő Hycomat rendszer elektromos, hidraulikus és mechanikus alkatrészeket is tartalmaz. Nagyon leegyszerűsítve a rendszer alapból kinyomott állásban tartja a kuplungot. Ilyenkor a motor által hajtott fogaskerekes olajszivattyú csak kis nyomást állít elő, amely nem elég ahhoz, hogy az ellene dolgozó rugó erejét legyőzze.

Gázadáskor a motorfordulatszámmal párhuzamosan megnő az olajnyomás, és ha a váltó valamelyik fokozatban van, akkor a tengelykapcsoló zárása után a motor nyomatéka eljut a kerékig. Váltásnál, a váltókar megmozdításakor egy elektromos kapcsoló a vezérlőszelepet kapcsolja, amely nyitja a rendszert, az olajnyomás csökken, a kuplung kiemel, lehet váltani fogaskerék-köszörülés nélkül. Ha nincs szükség a rendszerre, akkor kiiktatható és normális, hárompedálos üzemben is használható az autó. 

Motor

A Trabantban 595 köbcentis, kétütemű benzinmotor dolgozik, amely 26 lóerős leadására képes. Nem túl sok, de a néhány száz kilós kasztnihoz többé-kevésbé azért elég is, ha nincsenek nagyobb elvárásaink a mozgással kapcsolatban. A motor 1:40-es olaj-benzin keverékkel működik, amelyet ma már nem kapni kútnál, az olajat minden tankoláskor külön kell a tankba önteni és elkeverni a 95-ös benzinnel.

Hogy megy?

Bár a Trabant nem a száguldás szerelmeseinek autója, városban mégis egész dinamikusan lehet vele közlekedni. A korabeli szocialista blokk legtöbb modelljét megveri gyorsulásban, legalábbis 40-ig egészen biztosan, hiszen kasztnija könnyű – 650 kilogramm – kétütemű motorja pedig jól pörgethető. Azonban országúti tempónál hamar elfogy az ereje, 10-20 évvel ezelőtt az emelkedőkön mindennapos volt a kilométeres kék füstöt vonszoló, felfelé vánszorgó Trabantok képe.

Trabanton szállni élvezet – üvölti az énekes, de ne higgyünk neki. Trabantot ugyanolyan rémes vezetni, mint minden más korabeli szocialista romhalmazt, a Ladától a Škodán át a Wartburgig. Ennek ellenére lehet szeretni őszinteségüket, egyszerűségüket, meg persze a hozzájuk kapcsolódó fiatalkori élmények is nagyon megszépítik ezeknek a járgányoknak az emlékét. De tegye fel a kezét az, aki gyerekkorában nem a szállodák előtt parkoló nyugati autók oldalablakát foltozta össze a homlokával, hanem egy Trabant óráját leste.

Mókás megoldások

A kuplung nélküli Hycomat rendszeren kívül is voltak mókás részletek a Trabantban. Ilyen a minden visszajelzés nélküli, a motortérben elhelyezett üzemanyagtank. A benzinszintet csak a tankba dugott mérőpálcával lehet ellenőrizni, amelyen literes beosztás segít megsaccolni, meddig juthatunk még tankolás nélkül.  Apró segítség, hogy ha kifogyott a benzin, akkor a motorkerékpárokhoz hasonló módon a benzincsap tartalékra állításával még nyerhet a sofőr pár megtehető kilométert.

Hasonlóan elmés a hátsó üléstámla mechanikája, amely kétállású és egy ronda vas-stifttel kell rögzíteni a kívánt állásban, illetve a 4+1 fokozatú kormányváltó negyedik fokozatának szabadonfutója is érdekes megoldás. Ez nagyjából 15 dekányi vasdarabbal oldja meg azt, amit a mai modern automatikus váltók ki tudja hány óra fejlesztés után, az utolsó fokozatban gázelvételkor egyszerűen hagyja vitorlázni az autót. Magyarul lejtőn lefelé gurulhatunk 80-nal, míg a motor alapjáraton pöfög, de ha gázt adunk, a motor rögtön elkezdi továbbgyorsítani az autót. Nagyjából, úgy működik, mint a racsnis bringák. De csak négyesben. De nemcsak menet közben kíván egész embert a négy dobfékes, rémesen lassuló, kanyarban instabil autó, hanem a leállítást is alaposan át kell gondolni. Más-más megoldást igényel, ha azonnal, kicsit később, vagy csak másnap reggel kell ismét beindítani az autót. 

Alkatrész?

Hát az már csak elvétve van hozzá. Az eredeti, jóféle keletnémet alkatrészekből már csak néhány öreg, spájzoló hörcsögnek vannak készletei, boltban ezekhez már nem lehet hozzájutni. Maradnak a kétes minőségű utángyártott cuccok, már ameddig még lát valaki üzletet abban, hogy egy rég kifutott modellhez gyártson bármit is.

Történet

Az 1987-es évjáratú Trabinak olyan múltja van, amiről mindannyian álmodunk, ha autóvásárlásra adjuk a fejünket. Kevés kilométerrel, fűtött, vidéki garázsból került a jelenlegi tulajhoz néhány éve. Persze azóta hamar behozta a lemaradást, és mára pontosan úgy néz ki, mint a többi ilyen korú Trabant, bár a motorja azóta is szépen jár, de az utóbbi évek ridegtartása miatt a rozsda már itt-ott megtámadta az ecélból készült alvázat – igaz, a karosszéria külső része elpusztíthatatlan, nem korrodáló Duroplasztból készült, amit gyapothulladék és fenolgyanta melegen történő összepréselésével gyártottak – és a belső sem csillog már úgy, mint fénykorában. Kár érte, mert egyre kevesebb van belőle.

Mellette – Ellene
Könnyű kasztni, lehet egyedül is tolni Pörgős motor Egyszerűen szerelhető	Szerény komfort Irgalmatlanul környezetszennyező Komikus hatásfokú fűtés Zajos Macerás tankolni