Hol építkezzünk?
Kezdődhetne úgy is a mondókám, ahogy azt az építészeti magazinokban megszokhattuk: „Nagyon olcsón és véletlenül találtuk ezt az alig háromezer négyszögöles, ősfás és örökpanorámás építési telket itt a természetvédelmi területen belül.” De nem így indult…
A terület már adott volt, az ötletet képek formájában az interneten találtuk, majd beindult a fantázia, hogy milyen módon készülhet el nálunk is. Olyan egyszerű alapanyagokra gondoltam, amik esetleg itthon megtalálhatók, vagy könnyen beszerezhetők, egyszerűen megmunkálhatók.
Kerestem, kutattam a sok-sok fölöslegesnek vélt „majd-jó-lesz-még-valamire” dolgok közt a pincében. Bizonyára mások is osztják azon véleményemet, hogy a pince egyébként egy nagyon jó hely! Mindenféle érdekes és elfeledett dolgot lehet ott találni, és mindenféle érdekes és elfeledett dolognak tud nyoma veszni ott. Röviden: varázslatos hely. No, de a merengés helyett térjünk vissza az eredeti témához!
Hát ez itt meg micsoda?
Kedves Olvasó! Ebben a rovatban Csepreghy Dániel, a modellautók nagy ismerője mesél a gyűjtögető életmód szépségeiről, elárulja, mi tesz igazán érdekessé egy-egy modellt, illetve miből és hogyan építhetünk méltó környezetet kisautónk köré. Mindezt szigorúan 1:18-ban. Kivéve, amikor nem. :)
Miből építkezzünk?
Tehát, találtam szép kartonlapokat, színes papíríveket, műanyagkacatokat, kellő vékonysága miatt könnyen vágható farostlemezt. Ezen dolgokhoz csatlakozott néhány régebbi beszerzésű gumiszivacslap, tempera, modellfesték, ragasztó. Tulajdonképpen ennyi volt a szándéknyilatkozati fázis.
Két helyen tud csak kényelmesen elférni az S500-as
A rendelkezésre álló kartonlapok mennyiségének figyelembe vételével, első körben elkészültek az oldalfalak, a tartópillérek és a hátsó fal.
Festéskor a karton kissé ijesztő formákat vett fel
Kivitelezés
A végleges összeépítést megelőzően, próbaként többször is egymáshoz kellett illeszteni a részegységeket, annak érdekében, hogy kellő méretű parkolóhelyeket tudjunk kialakítani. Ehhez alkalmanként be is álltunk az egyik segédmunkásunk Jaguar-jával. Az építkezés hallatán néha mások is jöttek kisebb-nagyobb autóikkal, érdeklődve a szabad helyek felől. Már ekkor tudtuk, hogy nem lesz hiábavaló a munkánk.
Többszöri össze- és szétszerelést, próbálgatást követően került sor az elemek festésére. Korábban megrajzolt segédvonalaknak köszönhetően könnyen elválasztható volt a vakolatszínek határa. Mivel így is adódtak nehézségek a színhatároknál, úgy döntött az építésvezető, hogy a sárga figyelmeztető sávot előre gyártott szalaggal valósítjuk meg. Ehhez azonos szélességű papírcsíkokra volt szükség, melyeket a korábban említett papírívből, egy erre való speciális célszerszámmal (tapétázó késsel) vágtuk. A falazatra felhordott festék száradása miatt nem különösebben kellett technikai szüneteket beiktatni, mert a néha faltámaszként is szolgáló és menet közben kiürülő védőitaltartó többszöri cseréjét végeztük. A falfesték száradása után már véglegesen összeállíthattuk a falakat és pillérekkel támasztottuk meg.
Mivel a hátsó falat csak két darabból tudtuk megoldani, ezért úgy gondoltuk, hogy épületgépészeti elemmel takarjuk el a toldást. A függőleges csővezeték két darab műanyaghengerből készült.
Korábban ez a műanyaghenger a szalagos számológép papírtekercsénél teljesített szolgálatot. A csőhöz tartozó tolózár és segédvezeték pedig az automata vécéillatosító-spray tartályának szelepe. A tekerőkerék még nem került a helyére, mert egyelőre nem találtunk megfelelőt. A téglaforma talapzatról fogalmam sincs, hogy mi volt hajdanán, de az is műanyagból készült. A hengereket összeragasztottuk, hozzáillesztettük a tolózárat. Piros festést kapott, a talapzat pedig sötétszürke lett. Védőkorlátot és adattáblákat modellházak öntőkereteiből készítettük. Helyére az aszfaltozást követően került.
Teremgarázsról lévén szó, valahogy meg kellett oldani a szellőzést is. Ehhez légtechnikai rendszer kiépítésére volt szükség. A légcsatornák megalkotása szintén nem egy nagyon bonyolult feladat. Horganyzott felületnek tökéletesen megfelelt az ezüstszínű papírív, mely szintén jópár éve várakozott a korábban említett sárgával együtt. A szellőzőrostélyok a két végponton már elkészültek, de a köztes szakaszokon is lesznek majd. Szakasztoldások imitációja is ebből a papírból készült. Az összeállítást követően került a leendő födém alá.
Az aszfaltréteget gumiszivacslapokból kiviteleztük. Korábbi munkáimnál kísérleteztem finomszemcsés csiszolóvászonnal, de porózus és ellentmondást nem tűrő felületét nem tartottam alkalmasnak. Tönkreteheti a modelleket, valamint a megmunkálás során a szerszámok éleit is. Nem volt gazdaságos, és a felület lakkozása sem segített, mert akkor rideggé és túlzottan csillogóvá vált. Egy kreatív-hobby boltban találtam gumilapokat pár éve, és már akkor tudtam, hogy ebből aszfalt lesz. A kartonlapból történő szerelőbeton elkészítését követte az aszfaltozás. Az oszlophelyek és kiugró-beugró falrészek kivágása után ragasztottuk le a gumilapokat.
Szinte elkészült az építmény, de ekkor még elég hullámos és sérülékeny volt. Az egész épületet statikailag meg kellett erősíteni, amihez a megfelelő méretre vágott farostlemezeket használtuk. A farostlemez oldallapokat gondos préseléssel felragasztottuk a falak külső részére, valamint a szerelőbeton alá is került aljzatbetonként. A födém és a világítás elkészítése maradt hátra. Födémszerkezet szintén farostlemezre ragasztott kartonlap fehér festéssel.
Térvilágítás
Parkolónk megvilágításához hidegfehér fényű ledeket vásároltunk, a lámpatesteket vékony műanyaglapokból készítettük el. A fény egyenletesebb szétszórása érdekében az elkészülő armatúrákba háztartási alufóliából betét készült. A kétszer négy darab led áramforrását a már korábban említett szalagos számológép adapteréről biztosítottuk. További apró kiegészítésként a parkolóhelyek sorszáma, esetleg szemeteskuka is díszítheti a helyet.
Makettezős, modellgyűjtős berkekben gyakori, hogy diorámát alkotunk. Ezzel is igyekszünk a valóság egy-egy kis részletét kicsinyített formában, akár a történeti hűség megőrzésével, akár fiktív jelenetként megörökíteni. Ez esetben fő célunk inkább az volt, hogy fotóhelyszínt készítsünk sok-sok kisautónk részére.
A korábbi modellautós cikkekért nem kell messzire menni, elég erre a linkre kattintani.
