Évről évre a gyorshajtást nevezi meg a közlekedési balesetek legfőbb kiváltó okaként a rendőrség. Ezt a személysérüléses baleseteket összegző statisztikájuk alapján mondják, mi most kíváncsiak voltunk egy ennél nagyobb merítésre. Mivel elvileg az összes hazai személyautónak van kgfb-je, a biztosítókhoz befut az összes járműsérüléssel járó baleset, ami szélesebb kör az ORFK hónapról hónapra közzétett adatbázisánál.
A Vezess megkérdezte hat hazai biztosítótól, hogy az ő ügyfeleik között „mi az a 3-4 leggyakoribb szabálytalanság, baleseti ok, ami miatt személyautós károkozás történik”? Sajnos nincs mindenkinek erről részletes, avagy publikus nyilvántartása, de három, a hazai piacon közepes méretűnek tekinthető biztosító elküldte a saját tapasztalatai alapján a rangsort.
Generali
- elsőbbségadási kötelezettség megszegése
- kanyarodási szabályok be nem tartása
- nem megfelelő követési távolság
AEGON
- elsőbbségadási kötelezettség megszegése
- nem megfelelő követési távolság
Groupama
- „figyelmetlen vezetés”
- nem megfelelő követési távolság
- elsőbbségadási kötelezettség megszegése
A személysérüléses vs. járműsérüléses kategorizáláson kívül van még egy különbség a rendőrség és a biztosítók adatbázisa között: az ORFK statisztikája a kamionoktól a motorokon át a buszokig az összes járművet tartalmazza, a biztosítóknál mi a személyautós kárbejelentések alapján felállított listákra voltunk kíváncsiak. Fontos még megjegyezni, hogy a három cég listája nem reprezentatív, viszont együttesen durván 700-800 ezer személyautó tartozhat hozzájuk, azaz jelentős a járműállományuk.
A listáik alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az elsőbbségadási kötelezettség és a követési távolság megszegése mindhármuk ügyfélkörénél rengeteg baleset kiváltó oka. Meglepetésünkre viszont a gyorshajtást egyikük sem említette, miközben a hatóságoktól leginkább traffipaxozásról hallunk, ha szóba kerül, hogy miként javítanának a gyatra közlekedési kultúrán.
Sajnos e két szabálytalanság elleni fellépésről, netán a megelőzésről már kevesebb hír szól. Pedig az ORFK saját adatai szerint is rendkívül komoly probléma mindkét szabálytalanság.
Mit mutatnak a rendőrség legfrissebb számai?
Az ORFK első féléves adataihoz hasonlóan 2018 első nyolc hónapjának személyi sérüléses baleseti statisztikája is az évtized legrosszabbja. Január elejétől augusztus végéig 11 058 olyan baleset volt az útjainkon, amihez mentőt kellett hívni, azaz naponta átlagosan közel 50-50 ilyen tragikus esemény történik.
Személysérüléses közúti közlekedési balesetek, 2018. január-augusztus (Forrás: ORFK)
Szintén hónapról hónapra közzéteszi a rendőrség a baleseti okokat megmutató grafikonját, mint említettük, ezen van az ORFK-nál örök első helyen a gyorshajtás.
A személysérüléses közúti közlekedési balesetek okai, 2018. január-augusztus (Forrás: ORFK)
Egyrészt milliószor felhívtuk már a figyelmet a – most éppen – 31 százalékon túli 69 százalék fontosságára is, másrészt ott jön mindjárt a gyorshajtás után 25 százalékkal az elsőbbségadás, harmadik 17 százalékkal a kanyarodás, negyedik pedig 9 százalékkal a követési távolság.
A kárérték is az egekben van
Visszakanyarodva a biztosítókhoz, a balesetszámnál is nagyobb mértékben növekedett az elmúlt években az autótörésekre kifizetett kárösszeg országosan.
A Magyar Biztosítók Évkönyve 2018-as kiadása szerint így alakult az összes cég együttes, járműkárokra a kgfb alapján kifizetett összege:
- 2015-ben 69,8 milliárd forint
- 2016-ban 80,1 milliárd forint
- 2017-ben 93,2 milliárd forint
„A járműállomány összetételében nem következett be olyan változás, ami az átlagos kárértékre számottevő hatást gyakorolna, ugyanakkor a szervizek, javítóműhelyek munkadíja (óradíja) jelentősen növekedett, amihez még alkatrészár-emelkedés is kapcsolódott. A kárértékek növekedése utóbbi két tényezőre vezethető vissza” – mondta az egy autóra kifizetett átlagos kárérték növekedésére az AEGON illetékese.
Enyhén sérült Bentley. Többmilliós kár?
Extrém példák személyautós kárkifizetésekre
Szintén az AEGON-tól kaptunk két érdekes történetet arra, hogy miből alakulhat ki az átlagosnál jóval magasabb összegű kártérítés. Az első esetben még le sem zárult a balesetben szereplők felelősségének tisztázása, a biztosító viszont már kifizetett 27 millió forintot ügyfele cascójára egy egyéves, német prémiumkategóriás autó kasztni- és futóműsérülése miatt. A személyautó árokba csapódott, miután az általa megelőzendő jármű is előzésbe kezdett.
Abszolút értelemben vett kisebb kárértéke ellenére a másik történet különlegesebb, remek példa arra, hogy nem csak súlyos törésre kell a biztosítóknak milliókat kifizetni. Mindössze a külső tükör és az ajtó sérült egy „prémium kategóriájú”, angol gyártmányú személyautón, ráadásul éppen Angliában, ráadásul egy tipikusnak tűnő balesetben. Az AEGON ügyfelének autója ugyanis hozzáért egy vele szemből jövő járműhöz, aki magyarként vezetett már jobbkormányos autót a szigetországban rutin nélkül, az tudja, miről beszélünk.
Nos, a magyar biztosító angol járműves ügyfele a sérülés után bérelt autóba kényszerült pár napra, ennek, valamint – a feltételezhetően – exkluzív kocsija tükrének, és ajtajának javítása után 6 millió forintnyi összeget fizettek neki.
Rolls Royce lehetett, Aston Martin vagy Bentley? Ezt az ügyfél érdekében titokban tartja a biztosítója.
