A közelmúltban megújult Toyota Century a Lexustól származó hibrid hajtással kényezteti a japán társadalom krémjéhez tartozó utasát. A V8-as szívómotorra épülő benzin-elektromos egység kétségtelenül a legkifinomultabb hajtásláncok egyike, bevezetésével azonban nyugdíjba vonult a japán autóipar legnagyszerűbb ékköve: a szigetország egyetlen V12-es szériamotorja.
A Toyota 1GZ-FE erőforrást 1997 és 2016 között gyártották. Az ötliteres, változó szelepvezérlésű DOHC erőforrás maximális teljesítménye nagyjából 310 lóerő volt, de a japán belpiaci szabályozások miatt 276 lóerőre korlátozva építették be a Toyota Century hosszú orrába. A motor különlegessége, hogy a két hengersort egy-egy külön elektronika vezérli, így vészhelyzetben soros hathengeres egységként üzemelhetett.
Ezt az ipartörténeti ritkaságot szemelte ki magának az új-zélandi Hartley Engines and Motorsport motorépítő műhely legújabb műalkotásának alapjául – nem csak azért, mert ritka és különleges, hanem mert kompakt és könnyű építésű. Persze egy versenymotor építésekor nem lehet szemérmes az ember, így a blokk, a hengerfej, a forgattyúsház és a vezérműláncok kivételével minden (szó szerint minden) alkatrészt újraterveztek és legyártottak – a motor egyetlen csavarja sem származik katalógusból. Az eredmények magukért beszélnek: míg az eredeti erőforrás 5200/percnél adja le csúcsteljesítményét, a Hartley mérnökei csaknem megkétszerezték a motor teljes fordulatszám-tartományát: a V12-es gond nélkül elforog 9500/percig, ahol a fékpados mérések szerint 700-800 lóerőt ad le.
A Hartley különleges szerepet szán 12 hengeres alkotásának: referenciamunkának tekintik, amely nem utolsósorban jó alap lehet egzotikus szupersportkocsik, kisszériás, egyedi modellek építéséhez. Jelenleg ehhez keresnek partnereket, ám addig is, amíg ez a terv megvalósul, a szintén új-zélandi driftbajnok, Jaron Olivecrona rendelkezésére bocsátották a motor egy példányát. A neves autóversenyző-dinasztiából származó Jaron autójának különleges, a hetvenes évek F1-es torpedóit idéző, cseppet sem visszafogott hangzást kölcsönöz a hengerenként külön-külön fojtószeleppel szerelt blokk.
Itt akár véget is érhetne a történet, de a Hartley-nak további tervei is vannak a 12 hengeres motorral: dupla turbófeltöltővel szerelik fel. A célteljesítmény „messze meghaladja az ezer lóerőt”, de nem versenypályára, hanem közútra szánják, így kellőképpen civilizált fenevadra számíthatunk.
