Ugrásszerűen emelkedik a zöld rendszámos autók száma, a Belügyminisztérium november végi adatai szerint 8490 darab fut az utakon. Évről évre több mint duplázódik a számuk:
- 2016-ban 1010 darabot állítottak forgalomba,
- 2017-ben újabb 2611 autót,
- 2018-ban november végéig újabb 5769 darabot.
Szimpatikus gondolat állt a kedvezményrendszer 2015-ös megalkotása mögött: csökkenteni akarta vele a jogalkotó a közlekedésből származó levegőszennyezést. A szabály szerint tisztán elektromos meghajtású autók, plug-in hibridek (min. 25 km-es elektromos hatótávval), és hatótávnövelő belső égésű motorral felszerelt autók (min. 50 km-es elektromos hatótávval) kaphatnak zöld rendszámot.
Kritikusai szerint ma már látszik, hogy ebben a formában megbukott a rendszer. Nem csak azért, mert a zöld rendszámot kapott autók nagyobb részében benzinnel vagy gázolajjal működő motor is működik, sőt, a megtett kilométereik többségét ezek elégetésével teszik meg, hanem az ingyenes parkolásuk miatt. Ami egyes vélemények szerint szintén környezetszennyező, mindjárt idézzük is, hogy miért.
A zöld rendszámosok közel 60 százaléka nem elektromos autó. A képen látható Mercedes GLC 350e Hybrid átlagfogyasztása benzinből 5,83 liter/100 km a Sprintmonitor.de szerint. Ugyanaz a német oldal a mögötte álló – és zöld rendszámra nem jogosult – Toyota CH-R Hybridre 5,3 litert ír. De ha tovább akarjuk hasonlítgatni a fogyasztásokat, a Merci átlagával akár a képen látható öreg Renault Clio, vagy a jobb szélen álló Suzuki Wagon R+ is elmegy
Mennyi parkolóhelyet foglalnak el?
Ha onnan indulunk ki, hogy Budapesten immár 206 ezer fizetős parkolóhelyet alakítottak ki az önkormányzatok és a parkolós cégek (ami erősen elgondolkodtató adat, de ez más téma), és az egész országban ehhez képest csak kb. 8500 autón van ma zöld rendszám, úgy tűnik, nem sok helyet foglalhatnak. Csakhogy a hibridek és főleg az elektromos autók többsége a fővárosban fut, amit megerősít a Magyar Parkolási Szövetség felmérése is.
„Parkolásvizsgálat során szoktuk újabban nézni, hogy mennyi helyet foglalnak el a zöld rendszámos autók. Ezek a vizsgálatok többnyire mintavételes eljárással történnek, a férőhelyek 10-20 százalékát vesszük fel. Ebből eredően a Belvárosban illetve a Vízivárosban 5-10 százalék között van a számuk” – mondja a Vezessnek Sipos László, a szövetség felügyelő-bizottságának elnöke.
A 30 éve parkolással foglalkozó civil szervezetet vezető Sipos szerint az is probléma, hogy a zöld rendszámos autók miatt sima parkolóhelyeket vettek el a nagy többséget alkotó, benzines vagy gázolajos autóval közlekedőktől, Budapest belső területein eddig olyan 200-at, és még egyszer ennyit terveznek a közeljövőben. „Megjegyzem, ma divat a töltőket is az elektromos járművek parkolására használni.”
Elvileg tilos ezt tenni, kizárólag annyi ideig állhat a zöldre festett aszfalton a zöld rendszámos autó, amíg áramot vesz fel a töltőből a járműve. A Vezess egyik újságíróját pár éve 10 ezerre forintra bírságolta a FÖRI ellenőre, mert – helytelenül – csak parkolt az elektromos tesztautóval. Sajnos a szabályt rendkívül egyszerű kijátszani: elég bedugni a töltőtől leemelt csatlakozót a kocsiba, és 5-10-15 órákat parkolhat feltöltött állapotban a jármű bármely fizetős kerületben.
Budapest fizetős belvárosa. Az elmúlt években két autómegosztó cég is beállított erre a területre közel 300 villanyautót
„A belvárosi mellékutcákban a forgalom 40 százaléka parkolóhelyet keres”
Miközben Budapest külső területein is egyre több utcában teszik fizetőssé a parkolást az önkormányzatok, a belsőbb részeken az esetleg ingyenes (pl. 56-osok tere), de a pénzért használható közterületi helyek száma is jelentősen csökken.
A főváros belső területeinek nagy részén a nappali kihasználtság a Magyar Parkolási Szövetség szerint 100 százalék, vagy felette van, de például Újpesten van olyan terület, ahol szerintük az éjszakai kihasználtság 115 százalék. A lakótelepeken általában két lakáshoz épült egy parkoló, korábban volt szabad hely, de azóta a parkolók száma csökkent, a motorizáció növekedett.
„A belvárosi mellékutcákban a forgalom 40 százaléka parkolóhelyet keres” – mond egy brutális számot Sipos. Mi a megoldás? „Korszerű parkolásirányítási rendszerrel, illetve a közterületen kívüli parkolóhelyek számának (parkológarázsok, parkolóházak) növelésével lenne csökkenthető. Sajnos ma a ’közcélú’ parkológarázsok férőhelyeinek többségét bérlet formájában értékesítik, azaz a napi forgalom számára nem hozzáférhető.”
Mennyit buknak a parkolós cégek?
Szeretnék a legelején kijelenteni: a legkevésbé sem sajnáljuk a parkolós cégeket azoknak a forintoknak a kieséséért, amelyeket a zöld rendszámos kedvezményrendszer kivesz a zsebükből. Van ott pénz bőven, csupán szeretnénk látni, hogy nagyságrendileg mekkora összegről beszélhetünk. A forintra pontos válasz megtalálása szinte lehetetlen, aminek egyszerű az oka: Sipos szerint nem igazán lehet hozzáférni a bő tucatnyi parkolótársaság bevételi adataihoz. Pedig a közlekedési törvény előírja a nyilvánosságot, és az önkormányzatok költségvetési bevételei között még találni is ilyen sort, de hogy ezek a számok a tényleges parkolási bevételeket, vagy az önkormányzatnak a parkolást üzemeltető cég által befizetett összeget tartalmazza, az nem tisztázható.
Megkértük Sipos Lászlót, szakmabeliként hátha ő ki tudja bogarászni, az adatokat, de nem járt sikerrel. „Próbálkoztam, de letettem róla, hogy keressem ezeket a számokat, nagyon jelentős időráfordítással lehetne valamit kihámozni. Én évi 12-15 milliárd forintra becsülöm a bevételt Budapesten. Az eredmény változó. Egyes kerületekben még veszteséges is lehet, ami természetesen nem derül ki a költségvetési számokból.”
Természetesen megkérdeztük több belvárosi kerület önkormányzatától is ezt, válaszaikban konkrét összeget egyikük sem írt. Amennyiben maradunk a 12-15 milliárd forint körüli éves bevételnél, és a Budapest legbelső területeire említett 5-10 százalékos parkolóhely-használatnál, akár az évi egymilliárd forintot is elérheti a bevételkiesés. Ez több cégre oszlik szét, és arányaiban jelentős különbséggel. Rögtön tegyük hozzá: egyes külső kerületek – a belsőkkel ellentétben – nem is keresnek hatalmas pénzeket a fizetős parkoláson.
Két darab töltőhellyé alakított parkoló a fővárosban
Be kellene szüntetni az ingyenes parkolást az összes zöld rendszámos autónak?
A környezetszennyező régi járművek lecserélődése a közvetlen károsanyag-kibocsátás nélkül üzemelő elektromos autókra közérdek, annak az életminőségét is javíthatja, akinek nincs ilyen. Ráadásul minél nagyobb városban él, annál inkább. Ezt talán nem vitatja a polgárok többsége, ahogyan azt sem, a zöld rendszám köré épülő kedvezményrendszer az ingyenes parkolással megfejelve segíti a terjedésüket, ám több általunk megkérdezett, és parkolással foglalkozó szakember tőlük is elvenné a zöld rendszámot, nem csak az ilyen-olyan hibridektől.
Mégis rendkívül óvatosan nyilatkoztak erről a Vezess érdeklődésére a parkolással foglalkozó (és többnyire fideszes kerületvezetés alatt dolgozó) cégek, egyikük sem mondta, van most javaslata a változtatásra. Az V. kerületi közterület-felügyelet igazgatója, Molnár Gergely szerint azonban még lehet. „Mivel az egész elektromos autózás és azt kiszolgáló infrastruktúra még elég kezdeti állapotban van, ezért jelenleg ezzel a kérdéssel még nem foglalkozunk komolyabban. Azonban ez a helyzet gyorsan változhat, ezért természetesen egy jelentősebb bővülés esetén majd lesznek javaslataink. Ezért folyamatosan figyeljük az elektromos autókkal kapcsolatos változásokat.”
Sipos így magyarázza az önkormányzatok jelenlegi óvatos hozzáállását. „Ingoványos talaj. Közlekedés-szakmai körökben már régóta felvetik, hogy a zöld rendszámmal való ingyenes várakozás lassan ’szerzett joggá’ válik, és a megszüntetése nehézségekbe fog ütközni. Minél később, annál többe. Ugyanakkor energetikai szempontból a Paks II. által majdan termelt többlet energiát valahol fel kell használni. A parkolási bevételek önkormányzati bevételek, Paks meg állami. Nem tudok arról, hogy valamelyik önkormányzat kezdeményezte volna a zöld rendszámú gépkocsik ingyenes várakozásának megszüntetését.”
Megkeresésünkre a témában illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium közölte, „az elektromobilitás hazai elterjesztése a járműipar fejlesztése és a fenntarthatóság szempontjából is kulcsfontosságú. Napjainkban még mindent meg kell tennünk, hogy ösztönözzük az elektromos autók elterjedését.” Azt is elárulták, hogy a közlekedésből származó környezetszennyezés visszaszorítása érdekében folyamatos egyeztetések zajlanak, de „a zöld rendszámmal járó kedvezmények csökkentése jelenleg nincs napirenden”.
Arra is látni példát, hogy egyesek simán csak a közterületi parkolóhelyeken tárolják a zöld rendszámos autóikat. A fotó a Porsche Hungária angyalföldi telephelye előtt készült: fizetős parkolóhelyeken állnak ingyen az általuk forgalmazott elektromos Volkswagenek
Ha nincs is saját javaslatuk, azért egyes cégek előbb-utóbb elképzelhetőnek tartják a változtatást. A VII. kerületi parkolást üzemeltető ER-PARK ügyvezetője, Fekete Zsolt többek között a következőt írta megkeresésünkre. „Nem csodálkoznánk, ha a mai fejlettségi szint mellett ez a kedvezmény megszűnne, mégpedig éppen a környezetvédelmi szempontok miatt. Talán furcsa ezt olvasni, de a zöld rendszámos autók általában egész napra foglalnak egy-egy parkolóhelyet a többiektől, hiszen ingyen van számukra. Így viszont a robbanómotoros gépjárművel közlekedők helykeresési, leparkolási ideje és motorhasználata is jelentősen megnő egy-egy parkolási folyamat során, hiszen kevesebb üres helyből választhatnak. Az elnyújtott parkolási folyamat során valószínűleg több káros anyag kerül a levegőbe, mint az a pollúció, amit a zöld rendszámos gépjárműveken spórolunk. Vagyis a zöld rendszámos autók megnövelhetik a környezetterhelést a belváros frekventált utcáiban.”
