Lewis Hamilton mostanra 73 futamgyőzelmet, öt világbajnoki címet szerzett Forma-1-es pályafutása során, kizárólag minden idők legeredményesebb pilótája, Michael Schumacher előzi meg a maga 91 győzelmével és hét bajnoki címével (a pole-ok számában már most is az angol a rekorder).
Hiába azonban a fényes eredmények, Hamilton messze nem élvez egyöntetű rajongást, nagyon sokan ki nem állhatják a Mercedes angolját, egyesek sikereit is lekicsinylik.
Csapatfőnöke, Toto Wolff így vélekedik a jelenségről:
„Nem mindenki képes jelen időben felismerni egy nagyszerű karriert, nagyszerű sportembert. Menet közben sok a gyűlölet, az irigység. Nem tudom, miért ,de inkább csak akkor jön az elismerés, amikor a karrier véget ér. Pedig kivételes helyzetben vagyunk, amiért a saját szemünkkel követhetjük talán minden idők legnagyobb autóversenyzőjének pályafutását” – mondta az osztrák.
„Persze Michael hihetetlen rekordokat állított fel, de Lewis nagyon hasonló pályán jár. És Michaelnél is csak akkor jött az elismerés, miután visszavonult, és még inkább csak a tragédia (a 2013 végi, agysérüléssel járó síbaleset – a szerk.) után. Szerintem kár, hogy így van.”
„Mi kortársként, közvetlen szemtanúként láthatunk egy csúcsformában lévő autóversenyzőt” – utalt Hamiltonra. „Az USA-ban az embereket inspirálja a siker, Európában viszont sokkal inkább irigységet, negativitást vált ki.”
„Persze én is egyértelműen elfogult vagyok, hiszen érzelmileg kötődöm Lewishoz, számomra ő a legnagyobb brit sportember.”
Wolff szavaiban van igazság, de az osztrák mintha elfeledné, hogy minden vitatható, sportszerűtlen húzása ellenére Schumachert már 2006-os, első visszavonulása idején is élő legendaként kezelték, valamint azt, hogy sajnos Hamiltont egyesek pusztán a bőrszíne miatt sosem fogják elismerni, míg mások a fiatalok körében minden bizonnyal hatásos, de az érettebb korosztályok jelentős részénél visszatetsző megjelenése, amerikai pop- és közösségimédia-sztárokat idéző (majmoló?) stílusa teszi ellenszenvessé.
