Numerász Péter tengerentúli olvasónk rendszeresen küld képeket amerikai King of the Road-okról. Legutóbb egy csodálatos amerikai teherautó múzeumról kaptunk tőle fotókat. Megkérdeztük tőle, hogy kerül valaki az USÁ-ba, hogy aztán ott kamionsofőr legyen.
A vezetéssel 10 évvel idősebb bátyja fertőzte meg, aki sofőrként dolgozott a volánnál. Péter a Magyar Honvédelmi Szövetségnél (MHSZ) szerzett személy-ès teherautó jogosítványt 1989-ben, kétezer forintért. Később pótkocsira és autóbuszra is levizsgázott és még Magyarországon vállalta el első élete első munkáját. „Eleinte a lakóhelyemen billencseztem egy négyhengeres IFA-ával és a kamionozást csak 2005-ben kezdtem a Waberer’s-nél. Egy évvel később pedig Angliában helyezkedtem el egy kisvállalkozásnál” – árulta el érdeklődésünkre Péter.
2013-ban jött a nagy fordulat, amikor kiköltözött az USÁ-ba. „Természetesen mindig is nagyon tetszettek a csőrösök, így evidens volt, hogy itt is kamionsofőrként fogom a kenyerem keresni” – tette hozzá olvasónk. Véleménye szerint bár az Egyesült Államokban is hiány van a vezetőkből, alapvetően az Over The Road (OTR) sofőröket keresik, amit leginkább „nemzetközizésként” lehetne fordítani európai viszonylatban.
„2015-ben jelentkeztem egy céghez, amely 17 ezer nyerges vontatóval Észak-Amerika egyik legjelentősebb fuvarozási vállalatának számít. A jogsi megszerzése után 200 órát kellett vezetni mentorral, utána a házi vizsgát követően átvehettem azt a kamiont, amivel később dolgozom kellett” – fejtette ki Numerász Péter. Ez egy erősen leharcolt Volvo FH12-es volt, de szerencsére egy év után kicserélték egy megkímélt állapotban lévő International LT-re.
Egy év után erre az International LT-re cserélték ki a kamionját.
14 hónapot dolgozott ennél a cégnél és ez idő alatt nagyon sok szép helyre eljutott. „Nyugodt szívvel állítom, hogy az Egyesült Államok nagyon szép, itt tényleg minden van. Síkság és hegyek, sivatag és óceán, szellemvárosok és hatalmas metropoliszok égig érő felhőkarcolókkal. De hiába óriási ország, ha nem igazán voltak jó fuvarok. Napi 300 – 350 mérföldet (480-560 km) mentem általában, mert nagyon soká jött a következő fuvar. Persze volt néha jó hosszú utam is, egyszer például a kanadaitól a mexikói határig kellett vezetnem” – mesélte a szolnoki születésű sofőr.
A magyar kamionsofőr eddigi leghosszabb útja.
A leghosszabb út azonban egy 4355 kilométeres fuvar volt a keletitől, majdnem a nyugati partig. „Akkor éppen Kaliforniában hatalmas erdőtűz tombolt és drága versenymotorokat szállítottam. A tulaj úgy döntött, hogy csak Nevadáig kell vinni a pótkocsit, nehogy baj legyen” – emelte ki Péter. Ezután adódott egy lehetőség számára, hogy cégen belül átmenjen egy másik területre. Ennek kapcsán egyszer egyedül kellett lepakolnia a 20 tonnás pótkocsiról 3500-4500 csomagot a raktárba, egy futószalag segítségével. Akadt viszont jó oldala is a váltásnak. A cég világ egyik legnagyobb kiskereskedelmi hálózatának, a Walmart-nak is dolgozott, amelynek pótkocsijait kellet vontatni, majd lerakatni.
A magyar kamionsofőr fülkéjében a hálórész és a vezetőtér függönnyel választható el egymástól.
Péternek nagyon megtetszett a regionális áruszállítás és keresett egy másik céget, ahol állandóan ezt csinálhatta. „Bár egy úgynevezett local munka, azért nálunk a helyi fuvar is hatalmas területet fed le. Nagyjából 400 mérföldes, vagyis hozzávetőlegesen 644 kilométer sugarú körben terítettem az árut” – tette hozzá a kamionos. Ez viszont fizetésben sem rossz, hiszen minél több mérföldet megy, annál több fizut kaphat valaki. Numerász Péter tavaly nyáron átköltözött Illinois államba, de megmaradt a helyi áruszállításnál és továbbra és a Walmart-os pótkocsikat kell a boltokhoz vinnie.
Most sokat jár Chichagóba, ahol meglehetősen sok üzlet van és a forgalom is hatalmas. Napi 300 mérföldet vezet (483 km), de még így is jobban szereti, mint az OTR-munkát. Legalább 250 helyre szállítanak, de elég hamar meg lehet ismerni a helyi szokásokat, azt követően pedig már minden rutinból jön. „Ez úgynevezett dedicated munka, vagyis sokkal jobban meg van szervezve a folyamat. Személyesen találkozunk a főnökeinkkel, nemcsak üzenetekben adják az utasításokat és ha gondja van valakinek, egyből segítenek neki” – tette hozzá a kamionos.
Péter most ezzel a Freightliner Cascadiával dolgozik, amit kedvelnek a cégek, mert olcsó és megbízható.
Numerász Péter jelenleg egy 2017-es Freightliner Cascadia-t hajt, melyben DD15 típusú, 400 lóerős motor dolgozik. Az erőforráshoz DT120, automatizált 12 sebességes váltó csatlakozik. A járművet 2×375 literes üzemanyagtartállyal és 80 literes DEF (AdBlue) tartállyal látták el. A nyerges meglehetősen puritán, nem sok extra van benne, de két (97×191 cm) ágy kapott helyet a kabinban, a hálófülke és a vezetőtér egymástól vastag műbőr függönnyel választható el. Sőt, ily módon a belső hőmérséklet is külön szabályozható.
Ilyen a vezetőtere annak Freightliner Cascadiának, amelyet Péter hajt.
„Szívesen kipróbálnék egyszer egy Kenworth W900-ast, de a magas orra miatt nem szívesen járkálnék vele városban. Praktikusabbnak tartom az áramvonalasabb kamionokat, mert a csapott motorháztető miatt jobban látom a kocsi orra előtti területet” – jegyezte meg magyar kamionsofőr. Hozzátette: jelenlegi csőröséből szívesen átülne egy Kenworth T680-ba, vagy egy Peterbilt 587-be, mert azok kívül – belül nagyon szépen meg vannak csinálva. Bármivel is közlekedjen Péter, abban biztosan lehetünk, hogy ő is öregbíti a magyar kamionsofőrök hírnevét, akik akadályt nem ismerve dolgoznak azon, hogy az áruk időben célba jussanak nap, mint nap, legyen szó a Föld bármely pontjáról.
Ha még szeretne Amerikában élő és dolgozó magyar kamionsofőrökről olvasni, akkor nézze meg milyen csőrössel jár ez a volt BKV-sofőr.
