A villanyautó helyi CO2-kibocsátása nulla. Hiába adott azonban el tavaly 200 ezer elektromos járművet a Renault Európában (ez a márka teljes forgalmának egyötödét jelenti!), ha nagyságrendileg ugyanennyi Capturt, 100 ezer Kadjart és 19 ezer Koleost is vettek az ügyfelek – magyarul szabadidőjárművekkel csapták agyon a márka flottaszintű CO2-kibocsátását.
Ennél is nagyobb arányt képviselnek a szabadidőjárművek a Peugeot (962 ezer eladott autóból 458 SUV) eladásaiból, kivéve, hogy itt nincs érdemi villanyautó-forgalom, ami ellensúlyozná a magas építésű, széles abroncsokon gördülő, nagy homlokfelületű autók emisszióját. A Citroënnél egyelőre nincs érdemi crossover-kínálat, de ami késik, nem múlik.
Mégis, az európai gyártók közül ez a három márka vezette a CO2-ranglistát a JATO Dynamics 2018-as elemzésében. A Škoda, a SEAT és a VW a 7-9., a Fiat a tizedik, a Dacia a 12. helyen áll; a többit olvasd le az alábbi táblázatról.
A luxusmárkák a lista legvégén kullognak, közrefogva a Mazdát
A franciák két dolognak köszönhetik kedvező CO2-kibocsátásukat. Az egyik, hogy nem adták be derekukat a kontinensszerte tomboló dízelgyűlöletnek, továbbra is szorgalmasan fejlesztik és kínálják gázolajjal működő autóikat – igaz, gondoskodnak is arról, hogy tiszták legyenek: emlékezetes az ADAC tavalyi dízeltesztje, amelyben három Euro 6d-TEMP besorolású (idén őszig a legtisztábbnak számító) autó vizsgázott jól.
A másik, hogy továbbra is erősek kisautókban: a Peugeot-nál például a 208 vitte tavaly a prímet, idén pedig jön az új modellverzió, akár elektromos kivitelben, ami még népszerűbbé fogja tenni az eleve keresett kategóriát, tehát gyárthatnak bátran szabadidőjárművet, meg sem kottyan majd a flotta-CO2-nek (főleg, mert hamarosan plug-in hibrid hajtásláncot is kínálnak a 3008-ashoz).
