Két éven belül összesen tizenhat valamilyen szintű elektromos megoldást felmutató modellt dob piacra Európában a Ford – jelentették be a márka jövőjét ismertető, Amszterdamban megrendezett nagyszabású sajtótájékoztatón. A Ford GoFurther 2019 elnevezésű eseményen a Vezess is jelen volt, így – amennyire csak lehetett – megpróbáltunk a kulisszák mögé lesni.
Minden ellenkező híreszteléssel szemben az autóipar jelenlegi legsürgetőbb kihívása Európában nem az önvezető autók kifejlesztése, hanem a szén-dioxid-kibocsátás, és ami ebből következik, a fogyasztás csökkentése. A jelenlegi előírások szerint ugyanis az egyes autógyáraknak a teljes, Európában értékesített autómennyiségre vonatkozóan 2021-re, egy autóra vetítve kilométerenként 95 grammra kell mérsékelniük a szén-dioxid-kibocsátást, ami benzines autóknál átlagosan 4,1, dízeleknél 3,6 liter/100 km-es fogyasztást jelent.
A szabályszegőkre súlyos, ugrásszerűen növekvő bírság vár, például amennyiben az átlag akár csak 4 g/km-rel is meghaladja az előírt 95-öt, akkor az összes autó után (nemcsak azok után, amelyek meghaladják, hanem az összes után!) éppen 95 euró büntetést kell fizetni. Ha az adott márka egymillió autót értékesít egy évben Európában, akkor 95 millió euró büntetést kell lerónia. A szén-dioxid-kibocsátás 4 g/km-es növekedése egyébként körülbelül 1,7 deciliteres (!) benzin-, illetve másfél decis gázolaj-túlfogyasztást jelent.
Korábban az európai gyárak közül többen a kisebb fogyasztású dízelmotorok még további elterjesztésében látták a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, ám ennek a lehetőségnek keresztbe tett a 2015-ben kirobbant dízelbotrány. Ennek során ugyanis kiderült, hogy bár a fogyasztás és így a szén-dioxid-kibocsátás hatásosan csökkenthető a dízelekkel, de ha nem építenek be drága utókezelő rendszereket, akkor csak más káros anyagok (például a nitrogén-oxidok) kibocsátásának megnövekedése árán.
Alul csak négy kerék, fenn a kivetítő. Így ismertették a rendezvényen a különböző hibridrendszerek működését. A szakember a kerekek között mutogatott, de a kivetítő képén pontosan rámutatott az egyes részegységekre
A másik lehetőség az autónál közvetlenül károsanyag-kibocsátással nem járó elektromos hajtásmódok bevetése. Mivel például egy elektromos autó a működése közben nulla mennyiségű szén-dioxidot bocsát ki, minden egyes példány jelentősen képes javítani az átlagot. Ha kisebb mértékben is, de hasonlóra képesek a különböző szintű hibridrendszerek. Az említett esemény során a Ford látványosan bizonyította, hogy a maga részéről ebben látja a megoldást. Pontosabban abban, hogy 2021-re minden típusából kínál legalább egy, valamilyen szintű elektromos hajtást tartalmazó modellt.
Már a Fiestából is kínál majd hibridet a Ford, még ha csak minimálhibridet is, ami a start-stop rendszer feladatát látja el, valamint lassításkor visszatáplálásra, gyorsításkor a benzinmotor megsegítésére alkalmas. Ilyet kap a Focus is
De milyen hajtásmódok is vannak? A legegyszerűbb és legolcsóbb a visszatáplálásra és a belső égésű motor kisegítő támogatására is alkalmas, 48 voltos, a belső égésű motor és a sebességváltó közé ékszíjhajtással csatlakozó indítómotor-generátor. Ez arra képes, hogy lassításkor energiával töltse a viszonylag kis kapacitású, 48 voltos lítiumion-akkumulátort, illetve gyorsításkor akár 50 Nm nyomatékkal támogassa a ma már kivétel nélkül turbófeltöltős belső égésű motort. A turbót azért fontos megemlíteni, mert az elektromotor segíthet a turbólyuk csökkentésében is, így a turbó méretét és nyomását is a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésének rendelhetik alá.
Ugyanakkor ugyanez a szerkezet a start-stop rendszer feladatát is ellátja. Az egyliteres, háromhengeres, turbófeltöltős EcoBoost benzinmotorral karöltve ezt a minimálhibrid (idegen szóval mild hibrid) megoldást kapja meg az új Focus és Fiesta. Ennek köszönhetően a Focus fogyasztása és szén-dioxid-kibocsátása 4,7 l/100 km-re és 106 g/km-re csökken, míg a Fiestáé 4,9 l/100 km-re és 109 g/km-re.
Mondeóból eddig is volt hibrid, méghozzá teljes, de csak négyajtós karosszériával. Most már kombiban is elérhető lesz a hibris kivitel
Ezek az értékek ugyan még magasabbak a 95 g/km-nél, de viszonylag egyszerű és olcsó technikával sikerült elérni. A következő szint összetettebb és drágább, de egyben hatékonyabb is. A teljes (vagy angolul: full) hibrid rendszerek már az autó hajtására is képesek. Ilyet a Ford eddig is kínált a négyajtós Mondeo, illetve amerikai testvére, a Fusion Hybrid formájában. Ez a rendszer kétliteres, Atkinson ciklusú, szívó, 187 lóerős benzinmotorból (Nem turbó! Javítottam 2019.04.10-én), két elektromotor-generátorból és az utóbbiakkal összekapcsolt, 1,4 kilowattórás árambefogadó-képességű lítiumion-akkumulátorból áll. Az egyik elektromotor-generátor közvetlenül a hajtott kerekkel áll kapcsolatban, ez mozgatja az autót, illetve lassításkor – generátor üzemre váltva – ez tölt vissza a hibrid rendszer akkumulátorába.
A motorhoz közelebb lévő másik elektromotor-generátor egység a belső égésű motor indítómotorjaként, illetve amikor a belső égésű motor hajtja, akkor az akkumulátort töltő generátorként működik. A belső égésű motort és a két elektromotor-generátort egy bolygómű kapcsolja össze egymással. A négyajtós Ford Mondeo Hybriden kívül a teljes hibridrendszer hamarosan elérhető lesz a Mondeo kombi kiviteléhez is, amelyben úgy helyezik el a rendszer lítiumion-akkumulátorát, hogy ne csorbítsa a csomagtartó befogadóképességét.
Íme közelebbről az új Kuga, amely formavilágában nagyon hasonlít a Focusra. Az arányai is eltérőek, mint az előző generációé, hiszen hosszabb (+89 mm), szélesebb (+40 mm), viszont 20 mm-rel alacsonyabb, mint az előző, azaz még futó generáció, így sokkal nyúlánkabbnak tűnik. A tengelytáv is nőtt két centit. A Kuga a három hibrid kivitel mellett csak benzin- és dízelmotorral is kapható lesz. Előbbi másfél literes és 120, vagy 150 lóerős, utóbbi másfél literes és 120 lóerős, vagy kétliteres 180 lóerővel
A következő lépcsőt a konnektorról tölthető (angolul: plug-in) hibridek jelentik. Ezek műszaki megoldása lényegében egyezik a teljes hibridekével, az igazi különbség az akkumulátor mérete. A jóval nagyobb, gyakran 10 kWórát meghaladó kapacitású akkumulátor már elegendő áramot tárol ahhoz, hogy akár 50 kilométernél is hosszabb távon lássa el árammal a kerekeket hajtó elektromotor-generátort, így az autó úgy tehet meg ekkora utakat, mint egy villanyautó – vagyis károsanyag-kibocsátás nélkül. A nagyméretű akkumulátor hálózatról is tölthető, így aki rövid távon használja autóját, akár kilométerek százait hagyhatja maga mögött szén-dioxid-kibocsátás nélkül. Viszont ha messzebbre kell mennie, akkor arra ott a belső égésű motor.
Teljesen digitális a műszeregység. Ez az első Kuga, amelyhez head-up-display is vásárolható
A Ford két friss típusához, a Kuga és az Explorer új, éppen ugyanezen a rendezvényen bemutatott generációjához kínál ilyen rendszert. Az új Kuga esetében azonban itt érdemes megjegyezni, hogy összesen három hibrid kivitelt is gyárt majd belőle a Ford, vagyis minimál-hibridet, teljes hibridet és konnektorról tölthető hibridet is! A rendezvényen épp ez utóbbi formájában volt látható, amelynél belső égésű motorként egy négyhengeres, 2,5 literes, Atkinson-ciklusú (ez takarékosabb a szokásos Otto-ciklusnál) benzinmotort alkalmaz a Ford, ezt egészíti ki egy hajtó elektromotor-generátor, amellyel együtt a rendszer teljesítménye 225 lóerőt tesz ki. A lítiumion-akkumulátor kapacitása 14,4 kWh, ami több mint 50 kilométeres táv tisztán elektromos megtételéhez elegendő. Ennek beszámításával a fogyasztás 1,2 l/100 km, ami alig 29 g/km szén-dioxid-kibocsátással egyenértékű. Ez már alaposan javítja az átlagot!
Eléggé marcona a csaknem öt méter hosszú és két méter széles, hétszemélyes SUV megjelenése
Benzinmotorjának méretét, illetve az egész autó teljesítőképességét elnézve eléggé meglepő, de igaz, hogy a másik új, konnektorról tölthető szabadidő-autó, az Európába Amerikából érkező új Explorer szintén kiveszi a részét a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséből. A csaknem öt méter hosszú és két méter széles, hétszemélyes, összkerékhajtású SUV belső égésű motorja ugyanis egy 350 lóerős, háromliteres, turbófeltöltéses, V6-os benzinmotor, amely 100 lóerős elektromotor-generátorral kiegészítve 450 LE teljesítmény és 840 Nm forgatónyomaték leadására képes. Az elektromos áramot tároló lítiumion-akkumulátor 13,1 kWórás kapacitásával több mint 40 kilométeres táv tehető meg tisztán elektromosan, és ez elegendő ahhoz, hogy az új Explorer szabványos fogyasztása alig 3,4 literre jöjjön ki 100 kilométerenként, ami kilométerenként mindössze 78 gramm szén-dioxid kibocsátásával jár együtt!
Hosszában áll a háromliteres, 350 lóerős, turbós, V6-os benzinmotor. Ehhez jön még az elektromotor 100 lóereje. Együttes nyomatékuk 840 Nm, amivel nem lehet gond a vontatás
A közvetlenül az autónál mérve a legkevesebb káros anyagot, ezen belül szén-dioxidot az akkumulátoros, teljesen elektromos autók bocsátják ki. Ilyen is akad a Ford tarsolyában, de egyelőre a márka nem teregeti ki kártyáit vele kapcsolatban. Annyit árul el csupán, hogy a 2020-ban piacra lépő SUV karakterű autó formáját és képességeit a Ford Mustang ihlette, a hatótávolsága pedig eléri a 600 kilométert.
Ennyit mutatott meg az új Pumából a Ford. A kis szabadidő-autó minimálhibrid hajtást kap, amely az egyliteres, háromhengeres, turbós benzinmotor 155 lóerős kivitelén alapul. Fotó: Tim Bishop/Ford of Europe
Szintén a jövő zenéje a teljesen elektromos Ford Transit (a Ford erőteljesen érdekelt a kishaszonjármű-piacon), valamint az új Ford Puma, ami azonos nevű elődjétől eltérően nem kis kupé, hanem kis szabadidő-autó. Természetesen már ez is hibridhajtással érkezik majd ez év végén (még 2019-ben!), még ha csak 48 voltos minimálhibriddel is. A Puma a Fiestáéval és a Focuséval egyező rendszert kap, amelyben belső égésű motorként az egyliteres, háromhengeres, turbófeltöltős benzinmotor szolgál. A Puma fogyasztásáról és szén-dioxid kibocsátásáról még nem nyilatkozott a Ford, annyit azonban elárultak, hogy a csomagtartója rekordméretű, 456 literes lesz. A többit később!
