Kedves Olvasóink! Alábbi cikkünket módosítottuk a megjelenése után, több ponton kiegészítve első verziójához képest.
Elenyésző arányról, de nagy ugrásokban növekszik az elektromos és a konnektorról tölthető hibrid autók használóinak száma. Itthon a zöld rendszámmal különböző, értékes kedvezményeket adunk az elméletben környezetbarát autóknak. Sőt, olyanok is akadnak, akik szinte vallásosan pártolják a tisztábbnak tartott jövőt. Az új korszakkal kapcsolatban azonban vannak bőven kérdőjelek, vitatható pontok is. Ezek egy részét érintjük ebben a cikkben és várjuk a véleményeteket. Ti mit gondoltok az elektromos autózásról?
A villanyautó nem újdonság
Sokan azt hiszik, hogy a villanyautó a közelmúlt találmánya, pedig nem. 1894-ben szabadalmaztatták az első akkumulátorral működő autót, de igazából már az 1830-as években megjelent az elektromos autó. Ferdinand Porsche is egészen korán, még az 1800-as évek végén egy kerékagymotoros szekérszerű járművet tervezett. Korábban próbálkoztak ezzel a módszerrel, minthogy megjelent volna a benzinüzemű, belső égésű motorral hajtott autó, sőt, a mágikus 100 km/órás határt is egy elektromos autó törte át először, a Jamais Contente (örök elégedetlen) nevű szivar. Az önindító megjelenése előtt elsősorban hölgyek számára az elektromos autók vonzóbbak voltak az 1910-es, 1920-as években a hozzájuk képest ördögszekérnek tűnő belső égésű motoros kocsiknál, amelyeken az előgyújtáson kellett állítani a sofőrnek a motor beindításához. Aztán a benzines személyautók gyors fejlődése és áruk esése kiszorította az akkumulátoros elektromos autókat a tömeggyártásból, az újratöltés hosszú ideje és a rendkívül kicsi hatótáv miatt.
Gyorsan nő, de most még elenyésző az arányuk
2018-ban a Carsalesbase adatai szerint 1,26 millió elektromos autó talált gazdára, 2016-ben még csak 391 000. Ez százalékosan óriási növekedés, 2016-ról 2017-re 86, 2017-ről 2018-ra 73 százalékot ugrott az akkumulátoros elektromos autók összértékesítése. Viszont az elektromos autózás korlátai és az autók drágasága miatt ez a világpiac méretéhez képest elhanyagolható mennyiség. 2018-ban nagyjából 86 millió személyautó talált gazdára, tehát a villanyautó-arány nincs másfél százalék. Az eladások legnagyobb része a szénerőműveiről híres Kínában valósul meg.
Alig változik a hozzáállás
A kereskedők nem kis része cseppet sem motiválja a vevőket, hogy elektromos autót vegyenek, hiszen az jóval kevesebb bevételt jelent majd szervizoldalról. Erről írtunk elektromos, dízel és benzines autók szervizköltségének összevetésében. Ebben a cikkben Ioniq-i30, LEAF-Qashqai és Ceed-Soul EV párosokkal, itt TDI, TSI és e-Golfokat illetve a Zoét a benzines és a dízel Clióval összehasonlítva. Egyúttal az átlagos autóvásárló ügyfelek sem szeretnének még hosszas feltöltésekkel törődni vagy kifizetni az új technikával készülő autók felárát. Nem mellesleg még nagyon sok olyan pontja van a világnak a nagyvárosokon belül és kívül is, ahol nem megoldható az elektromos autók töltése és használata.
Honnan lesz villamos energia?
Bár több országban is nagyon nagy figyelmet fordítanak arra, hogy egyre nagyobb arányban használjanak megújuló energiaforrásokat, ez sajnos a legtöbb helyen kevés lesz ahhoz, hogy a rengeteg háztartási gép, mobiltelefon, közvilágítás és még ki tudja mi mellett egy lakosságnyi villanyautót töltsön fel. A jó megoldás biztosan nem az erőművi kapacitás irtózatos fejlesztése. Rácz Tamás remek cikket írt arról készítve interjút az ELMÜ-ÉMÁSZ szakemberével, hogyan lehet majd tölteni a szaporodó elektromos autókat, mekkora valójában az árammixen belül a villanyautók energiaszükséglete, milyen megoldásokkal mérsékelhető a többletkapacitás iránti igény. A megoldatlan problémák egyike a töltés helyigénye. A nagyvárosokban egyre kevesebb a parkolóhely és a töltőhelyek sokszor a meglévő parkolóhelyek rovására létesülnek.
A használt autó a leginkább környezetbarát
Kicsit az a helyzet ezzel is, mint a papírpohárral. Környezetbarát, mert lebomlik, de nem kéne megvárni a bomlást, ha a többször használható üvegből kortyolnánk a kávét. Az új autóhoz rengeteg energia és nyersanyag kell, egy Golf gyártása . A régi autóban viszont már ott van és éppen úgy használható, nem kell legyártani, hiszen már készen van. A Toyota 2004-ben készített elemzésében megállapították, hogy egy autó szén-dioxid-lábnyomának 28%-át a gyártás adja.
Mit gondol a kedves olvasó a villanyautózásról? Irány a kommentmező!