„Szuronyt fel!” – hangzik el a mondat rengeteg történelmi háborús filmben, mielőtt rohamra indul a sereg, de a lőfegyverek csőtorkolatára rögzített penge nem csak a filmvásznon él tovább. Több hadsereg is megtartotta a kiképzés részeként.
A szúróeszközt eredetileg azért rögzítették a csőre, mert a muskétákat minden lövésnél újra kellett tölteni, s a közvetlen közelből támadó ellenségre nem mindig nyílt alkalom lőni. Ezen kívül a tűzzel sem tudták minden esetben likvidálni a támadókat, a közelharcban jól jött az azonnal kéznél lévő penge.
A bangladesiek például egész drámai irányba vitték el a gyakorlatot, inkább rituális tánc ez, mint valódi harci kiképzés.
Hiába nincs már komoly taktikai haszna, mégis jelen van a szurony, mert azzal is növeli a harci agresszivitást, ha egy bábuba szurkálnak vele, legalábbis szakértők szerint ezért alkalmazzák még mindig.