Az ezer fő megkérdezésével zajlott kutatás felmérte többek között, hogy betartjuk-e a javasolt követési távolságot, levillogjuk-e az autópályán a gyors sávban előttünk haladókat, és hogy hogyan viselkedünk közlekedési dugóban.
A reprezentatív kutatásból kiderült, hogy a magyarok fele (51%) együttműködő, nyugodt és előrelátó sofőr, vagyis úgynevezett defenzív sofőrnek mondható. A nők és a férfiak között nincs eltérés e tekintetben, viszont az életkor és a lakóhely alapján már kimutathatóak különbségek: a fiatalok és a fővárosiak kevésbé tűnnek előzékenynek a volán mögött.
A válaszokból kitűnik az is, hogy a legfegyelmezetlenebbek az ajánlott követési távolság betartásában vagyunk. A városban, átlagos forgalmi körülmények között, 50 km/h sebességnél ajánlott 30-40 méteres távolságot például csupán a vezetők három százaléka tartja be saját bevallása szerint.
A közlekedéspszichológiában alapvető tézis, hogy az emberek a személyiségüknek megfelelően vesznek részt a közlekedésben, azaz ahogyan reagálnak és viselkednek az élet más területein, úgy fognak reagálni és viselkedni a közlekedési szituációk során is.
„A közlekedési viselkedés megváltoztatásának első lépése annak tudatosítása, hogy a közlekedés voltaképpen egy csapatjáték, amelyben valamennyi résztvevő – gépjárművezető és gyalogos – együttműködése alapvető fontosságú” – mutatott rá Recsákné Mazányi Judit közlekedéspszichológus.
