Jelenleg kétféle, nagyon hasonló helikoptertípus található a magyar légimentőknél. Az egyiket az osztrákoktól béreljük, illetve béreltük, mert ez a szerződés lassan lejár, helyükre 9 darab másik, persze már használt mentőhelikopter érkezik Norvégiából. A 24.hu információi szerint az eddig bérelt gépek új árának dupláját fizette már ki bérleti és karbantartási díjként az állam, a márciusban megérkezett gépek viszont hazai tulajdonban lesznek, így a karbantartás, javítás költsége is minket terhel majd.
Más kérdés, hogy a jellemzően hidegebb éghajlatú norvégiai használatra felszerelt, telepakolt mentőhelikopter a magyar nyárban csak kevesebb üzemanyaggal lesz majd képes felszállni, de mire szolgálatba állnak, ez is megoldódhat. Magyarul könnyítenek a felszerelésen.
De maradjunk a még dolgozó modellnél! Az EC135-ös széles körben elterjedt, szinte bármire használható kéthajtóműves, könnyű, kompakt helikopter. Többféle gázturbinával is gyártják, a magyar légimentők típusjelölésében a T2 a Turbomeca ARRIUS 2B2 hajtóművekre utal. Üzemi teljesítménye hajtóművenként 633 lóerő, de vészhelyzetben 818 lóerőt is ki lehet csikarni egyetlen hajtóműből.
Ez a teljesítmény arra is elég, hogy az egyik hajtómű leállása után akár egyetlen motorral is fel tudjon szállni, el tudja végezni a megkezdett feladatát. A helikoptertípus egyik nagy előnye, hogy a Fenestron ventilátor-kialakítású faroklégcsavarának és a négylapátos forgószárny-agyrendszernek köszönhetően a lehetőségekhez képest halk, és a fedélzeten is jóval kisebb a vibráció, mint a hagyományos faroklégcsavar-kialakítású helikoptereken. Fenestronnak nevezik a nagy átmérőjű cső belsejében forgó lapátokkal felszerelt dob egészét.
Milyen gyorsak?
A magyar mentőhelikoptereknek 240 km/óra az utazósebességük, de ha nagyon kell, akkor 280 körül is képesek repülni. Fogyasztásuk nagyjából kilométerenként egy kilogrammnyi üzemanyag – 1 kg = 1,25 liter – amivel hozzávetőleg egy-másfél órás repülés teljesíthető. Persze tudna többet is repülni, de mivel általában a 710 literes tankban bázistól függően 270-300 kilogrammnyi üzemanyag található, ez a reális. (Ha teletankolnák, akkor két és fél óra lenne a maximális repülési idő.) Logikus a kérdés, hogy miért nem teli tankkal repülnek?
Mivel a helikopternél minden kilogramm számít és a bázistól legfeljebb 60-70 kilométerre távolodnak el, így teljesen felesleges lenne több száz kilónyi tüzelőanyagot szállítani, amire egyáltalán nincs szükség. Ha mégis valami váratlan kényszerkör miatt kifutnának a hajtóanyagból, bármelyik reptéren tudnak tankolni, szinte mindegyikkel van szerződésük.
Mennyit bír?
Szárazon 1455 kilogrammot nyom a helikopter. Ehhez jön még a 270-300 kilogrammnyi üzemanyag, a személyzet, a beteg és a felszerelés súlya, aminek bele kell férnie a maximális, 2,83 tonnás biztonsági limitbe.
A mentőhelikopter rohamkocsi felszereltségű, ami a sürgősségi ellátáshoz kell, az mind megtalálható benne. A rohamkocsi a legmagasabb szintet jelenti, rajta – autóban – sofőr, szakápoló és sürgősségi szakorvos dolgozik. A következő szint az esetkocsi, ezen a sofőrön kívül szakápoló és mentőtiszt (nem szakorvos) található. Van még mentőorvosi kocsi, itt ápolói képzettségű sofőr és sürgősségi szakorvos található a fedélzeten, a mentőtiszti kocsin pedig ápolói végzettségű sofőr és mentőtiszt dolgozik.
Ki lehet mentőhelikopter-pilóta?
Itthon nincs hivatásos helikopterpilóta-képzés, így a légimentőknél a honvédségtől vagy a mezőgazdaságból érkező, már tapasztalt pilóták dolgoznak. Közülük is csak a rutinosak kerülnek ide, a minimum a 800, de inkább az 1000 repült óra, és csak ezután kezdhetik meg az átképzést, hogy repülhessenek ezeken a típusokon is. Ez nagyjából annyit jelent, mint ha egy mezei B-s jogosítvánnyal még külön-külön le kéne vizsgázni a családban található összes autótípusra, hogy valaki vezethesse a saját, a felesége vagy éppen az apósa autóját is.
Szerviz, műszaki hiba?
Minden elromlik, még a helikopter is. A jelenleg még szolgálatban lévő helikoptereket a légimentők az osztrákoktól bérlik. Illetve nem is a helikopterekért, hanem szolgáltatásért fizetnek, így meghibásodásnál 3 órán belül itt vannak a szerelők, és ha kell, cserehelikoptert is biztosítanak a javítás idejére.
Hol tudnak leszállni?
Szabály szerint 25×25 méteres szabad területre szabad leszállni a jelenleg használt mentőhelikopterekkel. Persze ezt fentről nehéz megsaccolni és senki nem is méri le a pilótának leszállás előtt. Többek között ehhez is kell a komoly helikopteres múlt, hogy ezt biztonsággal el tudják dönteni. Persze lehet segíteni is, erre van is egy remek tájékoztató leírás a légimentők oldalán, itt.
Leggyakrabban úttestre, rétre, mezőre szállnak le, és a legnagyobb veszélyt a fentről nagyon nehezen látható elektromos vezetékek jelentik. Ez ellen valamennyire véd a helikopteren lévő kábelvágó, ellenben az egyre gyakoribb és pillanatok alatt több száz méter magasra felszálló drónoktól csak a szabályos, légtérhasználati engedéllyel végzett drónreptetés óvja őket. Ilyenkor pontosan tudják, mikor, hol számíthatnak apró, repülő eszközre.
A profikkal általában nincs gond, ők gyakran a bázis felé is jelzik, ha repülnek. Nagyobb veszélyt jelentenek a könnyen megszerezhető hobbidrónok, amikhez szinte sosem kérnek légtérhasználati engedélyt – persze a hazai szabályozás is mindent megtesz azért, hogy a legtöbb jóindulatú, szabálykövető pilóta is pillanatok alatt magasról tojjon az engedélykérésre – amikkel ugyanúgy több száz méter magasra fel lehet szállni. És hiába csak 20 dekás játékeszközről beszélünk, 240-nel a plexiüvegen átrongyolva azért ez is képes kellemetlenséget okozni. Ami nem jó vicc.
Érdekelnek a hazai mentőhelikopterek? Akkor ez a cikkünk tetszeni fog!