Egyszer csak ott állt előttem a Mr. Beant alakító Rowan Atkinson. Jéé, mennyire megöregedett. Őszes haja és fémkeretes szemüvege is szokatlan volt, de leginkább a merev arca, komoly viselkedése. A szája szélét nyaldosva motyogott az orra alatt, miközben a házigazda Lord of March két – grófnak egyaránt beillő – asszisztense kísérgette. Goodwoodból származó kellemes emléket idézek fel vele, pár évvel ezelőttről. A brit nemes által tulajdonolt kisvárosnyi birtok gyepén persze nem csíp bele senkinek a fenekébe a színész idétlenül grimaszolva, a századelős Salmsonok és Bugattik között ő csupán egy veteránrajongó brit milliárdos a sok közül.
Talán Mogyoródon is lesz Bugatti
Pár órával később egy asztalnál ebédeltem a Top Gear második Stigjét 2003 és 2010 között alakító Ben Collinsszal, aki szépen iszogatott, maradjon a társaság örök titka, hogy mit emelgetett. Aztán a lelátón Chris Evans tűnt fel mellettem, aki ezúttal otthon hagyta hófehér Ferrarikból álló gyűjteményét. A kétszeres sampion Emerson Fittipaldi azonban elhozta némileg pocakosított overallját, és odalépett egykori F1-es versenyautójának a legendás felfutón. Tudják, ez volt az az év, amikor bajnok utódját a Ferrarijában szunyókálva sikerült lefotózni. Igen, Kimit.
A világ talán leghíresebb autós rendezvényének (Festival of Speed, globális nevén FoS) extra tulajdonsága, hogy a valóban szupersztárnak számító hírességektől nagyobb érdeklődés kíséri a szépen ápolt pázsiton terpeszkedő több száz autócsodát. Nem túlzás, valóban ez a személyes tapasztalat. Egyrészt testközelből mutogatják magukat a hipersportkocsikat gyártó manufaktúrák újdonságai a Koeniggseggtől a Paganiig, másrészt itt minden nyáron összeáll három napra a világ legnagyobb oldtimer-gyűjteménye.
Amilcar CGS 1925-ből, McLaren M12 GT 1969-ből, Mercedes-Benz 500K Cabriolet 1935-ből, nascaros Plymouth Superbird 1970-ből (a volánnál Richard „The King” Pettyvel, természetesen western-kalapban), 28.400 köbcentis Fiat S76 1911-ből és persze végeláthatatlanul lehetne sorolni. De Tomaso, AMC, Ginetta, Arash, Napier stb.
Ez itt már Magyarország, a kínálat egy aprócska szelete (Innentől a szeptemberi Hungaroring Classic képei következnek)
A hihetetlen négykerekűek többsége beindul, morog, avagy röfög a járókelők között, nem kevés közülük némi olajat is köpköd, majd korabeli fejfedőbe (a bőrsapkától a régimódi bukóig) bújt gazdája felvágtat vele a neves felfutón, Lord of March szupersztárokkal teli kastélyterasza előtt. Léteznek a világon híres veteránkiállítások és izgalmas versenyek, azonban csak kevés olyan rendezvény akad, amelyeknél ez a kettő úgy van együtt, hogy napokon át szó szerint meg lehet érinteni a járműveket. Július elején az egyik Goodwoodban, július közepén a másik a Hungaroringen.
Egykori versenyautók magyar pályán
Dél-Angliában a jobb jegyek darabja 150-200 ezer forint is lehet, és már alig kapni, míg idehaza pár ezres rá a beugró. De ha már pénz, tegyünk egy kis kitérőt az oldtimer, mint befektetés irányába.
Pár százezer forinttól a milliárdokig
Felettébb szerencsések a szigetország lakói, hatalmas az oldtimer-kínálat, és persze jóval magasabbak a bérek. Habár veteránozni tulajdonképpen milliók nélkül és idehaza is lehet korai bogárhátú Volkswagenekkel, eredeti Minikkel a 60-as évekből, vagy a kollégánkhoz hasonlóan akár egy pár százezer forintot érő Fiattal kezdve a kalandot. Természetesen nem csak élvezet (és kocsi alatt fekvős kínlódás) mindez, hanem ügyesen nyúlva a közepébe, rendkívüli befektetés is lehet. Számokkal bőven alátámasztható igazság, hogy többször az aranynál is kiválóbb befektetés volt az elmúlt évtizedekben veterán autókba tenni pénzközegeket, olykor sokkoló hasznot realizáltak egyes szerencsés, avagy a jövőt profin előre jelző tulajdonosok.
Főleg akik komolyabb összegeket kezdtek forgatni mondjuk az ezredforduló után, majd volt türelmük várni legalább egy évtizedet, közben némi – nem is annyira kevés – pénzből fenntartani a járművüket. Ha kell, tökéletesen korhűen felújíttatni, folyamatosan ápolni és természetesen járatni, nyilvánvalóan komoly biztosítás megkötése után. Mindez persze csodálatos élmény, nem a monitor képernyőjén villódzó részvények számairól beszélünk.
Az elmúlt esztendőkben dokumentált legzsírosabb üzletek között emleget a sajtó csaknem ezer százalékos haszonnal tovább adott Lamborghini Countach LP400-at a 70-es évek első feléből, egymillió euró körüli értékesítési árral. Vagy egy ötvenes években gyártott Porsche 550 Spydert ötszáz százalékos profittal, hárommillió euró felett értékesítve. De ezektől jóval kisebb befektetéssel is lehetett hatalmasat kaszálni: olvasni olyan BMW 3.0 CSL-ről, amelyet a 70-es évek első felében gyártottak, majd harminc évvel később jóval tízezer euró alatt került valakihez, aki aztán 50 ezer felett értékesítette pár éve.
Elkanyarodva a százalékos értéknövekményektől a legmagasabb áron eladott egészen exkluzív veteráncsodákig, forintban számolva 5-10 milliárdos összegek forgását látjuk. Több érdekes példát fel lehet hozni, melyek közül a legelsőnél nyilvánvalóan értéknövelő volt az egykori versenyzője neve. Juan Manuel Fangio sorra nyerte a futamokat a Forma-1 hajnalán, nem tudok mást mondani, az 50-es évek derekán is egy Mercedesszel. Az akkoriban legyártott néhány W196R-ből elvileg ma egyetlen példány tudható magánkézben, amelyet pár éve egy gyűjtő 25,24 millió dollárért vásárolt meg. Ez mai árfolyamon közel 7,2 milliárd forint.
Ettől magasabb árat publikus üzlet során mindössze három Ferrariért adtak. Közülük a legviccesebb sztori, hogy a korabeli csekély érdeklődés miatt mindössze tíz darabban legyártott 275 GTB/4 N.A.R.T. Spider egyikét éppen a szerény mennyiség repítette manapság csúcsközelbe: 27,5 millió dollárért cserélt gazdát, ami 7,75 milliárd forint. A széles nyilvánosságot kapott rekordüzlet egyébként tavaly szeptemberben köttetett, 70 millió dollárért kelt el egy 1962-es Ferrari 250 GTO. Ez mai áron csaknem 20 milliárd forint.
Ennyire közel mehetünk a drágaságokhoz
Megküzdenek egymással a szépségek
Ez a 3-4 rekorder nyilván nem csatázik júliusban sem Goodwoodban, sem egy közép-európai Forma-1-es pályán, de Magyarországon száznál is több, szintén meglehetősen értékes oldtimer igen. Sőt, Mogyoródon leginkább veterán versenyautók csapnak össze az immár évről évre megrendezett Hungaroring Classicon.
Elnézve a július közepi dzsemborin indulók listáját, vitán felül áll, hogy a magyar autórajongók számára is garantált lesz a show. Mr. Bean nélkül is. A Classic Endurance Racing kategóriában elvileg félszáz versenyautó áll rajthoz a Ferrari 512s-től a Lola T70-en át a Porsche 917-ig. A legendás német márka korai, rövid alvázas, kétliteres motorral hajtott 911-esei tavaly óta önálló kategóriában (2.0L Cup) futnak majd a Ringen a FIA 1966 előtti előírásai szerint felkészítve. Elvileg 40 versenyautó áll fel a rajtrácsra, néhányuk kormányánál a korábbi versenyzőikkel.
Utcai Porschék a pályán
Egyenesen Le Mans történelemkönyvéből érkeznek Mogyoródra a Grup C Racing kategória indulói, a 80-as évekre jellemzően csodaszép kasztnikkal Jaguarok, Lanciák, Porschék, Mercedesek. Spa Francorchamps egykori túrautói is versenyeznek egyet a Hungaroringen a Heritage Touring Cup kategóriában, a 60-as évek közepétől a 80-as évekig gyűrték egymást olyan nagyon eltérő versenyautók, mint például a Ford Caprik, a Jaguar XJ12C, vagy a BMW 3.0 CSL. Aston Martin- és Maserati-hívők nyugalom, a Greatest’s Trophy nevű ötödik kategória rajtjánál e patinás márkák is megjelennek.
Angol armada
Megfogható, közelről megnézhető csodák
A magyar rendezvény olyan, mintha Goodwood kínálatának egy részét elhoznánk Mogyoród híres aszfaltjára, és egymásnak eresztenénk őket, de úgy, hogy a futamok közötti szünetekben az autók kvázi megérinthetők.
A világ számos oldtimer-versenyével szemben a hungaroringi program legnagyobb csodája, hogy ezeket a kivételesen ritka járműveket nem csak a lelátóról, távolról lehet megnézni. Hanem szó szerint testközelből. A boxutcában köztük lehet sétálgatni, közvetlen közelről hallani lehet a hangjukat, érezni az illatukat.
Az ott tényleg láng
Aki járt már kint az elmúlt években ezen a háromnapos rendezvényen, nem mondhat mást: órákra el lehet veszni közöttük, annyira különleges, és semmi máshoz nem fogható élmény a közelségük. De nem csak az apáknak!
Koncertek, finomságok és rengeteg játék a gyerekeknek
Megpróbáljuk felsorolni, hogy a versenyekkel párhuzamosan mennyi mindenről szól még valójában július 12. és 14. között a Hungaroring Classic. Mintegy 1000 autóból kiállítás lesz, miközben hat különböző színpadon koncertek, rengeteg food track ínyencségekkel, a hölgyek frizuráját ingyen készítik el fodrászok, a nagyobb gyerekeket a megújult gokart-pálya várja, míg a kisebbeket kisvasút, motoros fánkok, körhinta, és a szüleikkel párban pedig elektromos diciklik. További részletek a Hungaroring Classic honlapján.
