Első pillantásra nagyon praktikusnak tűnik egy svájci bicska, de mégse jellemző, hogy egy profi séf ilyennel aprítaná a hagymát, egy asztalos ezzel fűrészelné a lécet, egy autószerelő ezen keresgélné a megfelelő kulcsot egy csavarfejhez. Ami mindenre jó, az semmire sem jó igazán. A BMW megpróbált kivételt alkotni e szabály alól az X4 (és X3) M-mel. És az a feneség, hogy sikerült is neki. Annyira, hogy a korábbi menetpróba után most külön is megemlékezem azokról az élményekről, amit a pályán tapasztaltam az 510 lóerős X4 M Competition-nel.
A BMW M-divízióját 1972-ben alapították, azzal a feladattal, hogy a márkának már addig is oly sok sikert hozó versenysportban szerzett tapasztalatokat utcai modelleken is kamatoztatni kezdjék. Az első igazi M-modell a Batmobile, a 3.0CSL utcai változata volt.
Az első M-BMW, a 3.0 CSL, 1972-ből. Nagy út vezetett innen az X4 M-ig, és még nagyobb út előtt áll a BMW most, az olajkorszak utolsó perceiben
Az M betű igazi népszerűségét az első M3-as hozta; a sokak számára elérhető, relatíve olcsó E30-as széria a maga szögletességében gyönyörű gyári sportváltozata csinált igazi legendát az M-es BMW-kből. Az igazi M-modellek sikerét kiaknázva jöttek aztán az M Performance modellek, az M betűk a sportkormányon, sportos felnin, küszöbön extraként a polgáribb kocsikba is. De azért mindig megvoltak azok az autók, amelyekből valahogy sugárzott: ők tényleg teljes joggal viselik ezt a jelzést. És ilyen autó lett – nem csekély meglepetésemre – az X4 M Competition is.
A két nagyobbik tesó, az X5 és X6 M esetében az M betűt nem lehet igazán komolyan venni. Ezek az autók túl nagyok és túl nehezek ahhoz, hogy illeszkedjenek a Motorsport-sorozat korábbi modelljeinek sorába. Még ha le is gyorsulnak időnként egy-egy valódi M-modellt, akkor is csak feleslegesen erős luxusautók, a maguk iszonyú tömegével és magasságával. Az új X-M sportmodellek viszont a maguk két tonna alatti tömegével és emberközelibb külméreteikkel, precízebb kormányzásukkal sokkal közelebb állnak ahhoz, amilyennek az M-es BMW-ket az elmúlt 47 évben megismertük.
Az üléspozíció jóval magasabb a pályára optimalizált kocsikban megszokottnál, de a csekély karosszériadőlés és a hihetetlen merevség miatt ez igazán nem nagy baj
A kupés fenekű X4 M Competition a maga M-ségét olyan remekül bizonyította néhány gyors pályakörön, hogy elvittem egy pót-körre és gyorsan bele is áradoztam az élményeimet egy kamerába:
Szó se róla, ezekben a klímaváltozós-CO2-emissziócsökkentős időkben egy 510 lóerős, nagy légellenállású luxus-sport-terepjáró szükségszerűen visszás egy kicsit. Ugyanakkor egy ennyire tökélyre fejlesztett, még a hülye divatot is valahogy szervesen a személyiségébe integráló BMW-ikontól nem bírom igazán sajnálni a várhatóan szabadon már nem sokáig elégethető kőolajpárlatok utolsó cseppjeit. Az X4 M Competition biztosan az egyik utolsó, még-nem-villamosított, tisztán benzines M-es BMW lesz, és ha így lesz, elmondhatjuk, hogy a BMW igazán stílusosan búcsúzik az olajkorszaktól. Remélem, az i betűvel társított M-modellek is hasonlóan remek szerkezetek lesznek majd!
BMW X4 M Competition:
- Soros hathengeres, 3,0 literes turbómotor
- Maximális teljesítmény 510 Le
- Csúcsnyomaték 600 Nm
- Gyorsulás 0-100 km/h: 4,1 mp
- Végsebesség: 280 km/óra
- Ára: 28 866 00 Ft (X4 M, a Competition ennél drágább lesz)
