Ideális esetben klassz lett volna a CX-30-at a mild hibrides Skyactiv-X motorral vezetni, utóbbit csak a könnyebb, kisebb légellenállású 3-asban próbálhattuk ki. 45 percet vezettem, nagyjából felerészt sztrádán, a másik felét dimbes-dombos vidéki utakon 70-80-90-es tempóval és a végén 6,6 literes átlagfogyasztást mutatott a kijelzője. Első blikkre szimpatikus, de nem forradalmi adat egy kétliteres, 180 lóerős szívó benzinmotortól, pontosabb képet majd nyilván a hosszabb, hazai teszten kapunk a motor étvágyáról. Itt és most érzésre többet fogyasztott, mint amit egy hasonló méretű crossoverbe szerelt érett Toyota-hibrid kért volna ugyanezen az úton (valamivel lomhább tempó mellett), viszont kevesebbet, mint egy 1.4-es, 1.5-ös, 1.6-os turbós benzines evett volna (valamivel sebesebben).
A gyártó azt ígéri a kompressziógyújtásos motorjáról, hogy szívó benzines létére „a dízelekre jellemző, kiváló kezdeti gázreakciót és erőteljes forgatónyomatékot a benzines motoroktól megszokott, a hirtelen gázadásokat kiegyenlítő, lineáris gázreakciókkal és finom, nagy fordulatszámú üzemmel kombinálja”.
Az igen rövid ismerkedés utáni első benyomásom az, hogy nem olyan közvetlen az a gázreakció, és 2000-es fordulatszám alatt lomha a motor, efölött viszont szépen megindul, és valóban igényli a pörgetést, amit 6500 körül leszabályoz. Ugyanígy igényli a visszakapcsolásokat is, 120-nál egyértelműen vissza kell váltani hatodikból egyet, hogy határozott előzésbe kezdhessünk, de 80-nál ugyanígy vissza négybe. És még így sem húz úgy, mint egy turbós, kisebb köbcentis benzines, de az egyértelmű, hogy tisztességesen lehet vele autózni.
Lehet élvezetesen vezetni, jellemzően többnek éreztem a tempóját a valós sebességnél. 90-nél 5-ikben 2500-at forog, 90-nél 6-ikban 2000-et, 140-nél 6-ikban 3000-et, 160-nál 6-ikban 3500-at
Szuper, hogy a Mazda megcsinálta ezt a motort, működik, normális a fogyasztása, tisztességesen lehet vele haladni. Nem ordít forradalmat az X, viszont reális alternatívát kínál a fogyasztásnáci full hibridek és a turbós benzinesek között, dinamikában és fogyasztásban is éppen közöttük. Gyanítom, hogy tartósságban is.
Amíg a központi kijelzőn világít az SPCCI-felirat, szegénykeverékes üzemben haladunk. Meglepetésre padlógáznál mindig megmaradt, 4500-as fordulatszám felett aludt ki. A Skyactiv-X motor részletes működéséről alább lehet megnézni kollégám, Az Év Autója zsűritag Gajdán Miklós videóját
Ezután jött a menetpróba az új CX-30-assal, orrában a dízel motorral, automata váltóval. Nem tűnt fel, hogy megbámulnák az újdonságot, igaz, Frankfurt belvárosa helyett a környékén autóztunk, meglehetősen csendesen. Őszintén szólva először fel sem tűnt, hogy bár benzines tesztautót kértünk, egy bemelegedett gázolajosat kaptunk, szuper az autó hangszigetelése. Alapvetően szeretem az automata váltókat, ez mégsem nyerte el a szimpátiámat, és most, hogy már volt egy rapid randim az új benzinmotorral, én biztosan azzal rendelném az újdonságot.
Ugyanazon az útvonalon nagyrészt ugyanazzal a tempóval közlekedve 6,2 lett a 116 lóerős dízelmotor fogyasztása. A 180 lovas, pörgősebb, de valamivel kevésbé nyomatékos Skyactiv-X egy valamivel kisebb tömegű autóban 6,6-ot tudott. Kizárólag tájékoztató jellegű az összehasonlítás, hiszen még a váltók is mások voltak, azonban nem hiszem hogy az új motor a CX-30 kasznijában 1-1,5 liternél nagyobb különbséget produkált volna.
Van, hogy a kiváló minőségű aszfalt sem perfekt, a német utakon nem tudtam kideríteni a rendelkezésre álló 45 perc alatt, hogy ez a viszonylag egyszerű futómű miként kezeli a kisebb-nagyobb úthibákat, na majd az itthoni teszt alatt. Hirtelen megtört kanyarokba bedobva az autót kissé orrtolós, de alapvetően nem hülyegyerekes szerpentinezésekre beállított autó.

A Mazda Connect rendszer USB csatlakozón keresztül, alapfelszerelésként támogatja az Apple CarPlayt és az Android Autót. Az alap 8 hangszórós Mazda Harmonic Acoustics helyett felárért a 12 hangszórós Bose audio is rendelhető