Az Index cikke szerint történt ez annak ellenére, hogy a használati terület bővült, az állomások száma 124-ről 143-ra, a kerékpárok száma pedig 1486-ról 1846-ra nőtt ezalatt.
Az idén július első heti 10 754 bérléshez képest két éve ugyanekkor 19 010 használat történt hét nap alatt. A BKK szerint a csökkenő utazásszámok több tényező egyidejű fennállására vezethetők vissza, viszont ebből csak egyet tett publikussá: rohamosan fejlődik a mikromobilitási szolgáltatások köre, szerepe.
A Bubi beindításában részt vett BKK-soktól már részletesebb elemzést kapott a lap. A lényeg: tényleg megjelent a konkurencia, de a nagysága még elhanyagolható. A konkurens hazai és külföldi rendszerekhez képest viszont a Bubi mára nehézkes, kényelmetlen és elavult lett öt év alatt, magyarán elment mellette az idő.
A kerékpár:
Atombiztos, de nehéz konstrukció, egyszerűen nehéz tekerni is.
A rendszer:
Az eredeti terv az volt, hogy egyszer kell személyesen regisztrálni és aláírni a BKK ügyfélközpontban, utána online hosszabbítgatni. A BKK azonban ezt nem merte bevezetni, valószínűleg a lopásoktól tartva. Ezért akinek lejár a bérlete, annak személyesen kell bemennie a BKK-hoz.
A letét:
Induláskor mindenki rettegett, hogy mennyi rongálás és lopás lesz, ezért 2013-ban óvatosságból azt találták ki nemzetközi példák alapján, hogy 25 ezer forintot terhel a nem bérletes felhasználó kártyáján a rendszer, amit csak akkor old fel, ha visszaadják a biciklit. Ez szakértők szerint teljesen idejétmúlt, más európai rendszerek is elengedték. Még egy közautóért se terhelnek így előre ennyi pénzt.
