Már-már hazai futamának tekinti Robert Kubica a Magyar Nagydíjat. A lengyel versenyzőt rengeteg szál fűzi a Hungaroringhez: nálunk látott először F1-es versenygépet még 12 évesen, majd 2006-ban itt ejtette meg debütálását a BMW Sauberrel, és súlyos balesete után 2017-ben a Renault nálunk adott neki lehetőséget egy aktuális Forma-1-es gép tesztelésére.
A lengyel szponzori kötelességei miatt versenyzőtársainál valamivel hamarabb érkezett Budapestre, ahol néhány szerencsés rajongó találkozhatott Kubicával. A belvárosi rendezvényen a Vezess kérdéseire is válaszolt az egyszeres futamgyőztes.
Gratulálunk a hockenheimi pontszerzésedhez, 2010 óta először szereztél világbajnoki egységet. Az elmúlt évek és a szezon első fele után érzel egyfajta megkönnyebbülést?
Nem feltétlenül megkönnyebbülésnek mondanám. Nehéz volt visszakerülni a Forma-1-be, hosszú utat tettem meg eddig. Nagy utazás volt ez számomra, ami a személyiségemet, a sérüléseket illeti. Hatalmas kiváltságnak érzem, hogy itt lehetek a motorsportok csúcsán, de ez egyben óriási kihívás is.
Az év első fele nem volt éppen a legkönnyebb, számos problémával kellett szembenéznünk. Mindennek tetejébe én is nyolc év után tértem vissza a sportba, ez még nehezebbé tette a dolgomat. Versenyzőként azonban mindig igyekszem a legjobbat nyújtani, tanulni minden hétvégéből, és kihozni minden versenyből a maximumot.
Mit várhatunk a Williamstől a szezon további részében?
Folytatnunk kell a munkát, javulnunk kell. A Forma-1 egy komplex sportág, nem csak rajtad múlik minden, ott vannak a többiek is. Még akkor is, ha mi két lépést ugrunk a jó irányba, mindenki javul, így nem látszanak a fejlesztéseink.
Nagyon nehéz lesz ezt a jelentős különbséget lefaragni, messze vagyunk attól, hogy a többiekkel harcoljunk. Ez a legrosszabb az egészben: mindenki hibázik, ezeket a lehetőségeket pedig ki kell használni. Hogy ezeket ki is használhassuk, közel kell lennünk hozzájuk. A reális cél az lehet, hogy felzárkózunk, és így ki tudjuk használni az ellenfelek rossz napjait.
Hasonlóan, mint Hockenheimben?
Az sokkal inkább az időjárásról szólt. Egyszerűen nem volt meg a tempónk, szenvedtünk. Sokkal inkább a többiek hibáiból profitáltunk. Csapatként együtt maradtunk: nem volt egyszerű verseny sem a pilóták, sem a stratégák szemszögéből nézve. A jelenlegi helyzetünkben ez volt a maximum, amit nyújthattunk.
Az idei szezon nem valami gyümölcsöző eddig. Tudtál javítani a versenyzői képességeiden?
Természetesen! Mindig van hova fejlődni. Ha megnézzük azt, hogy nyolc évig nem voltam tagja a mezőnynek, akkor lehet mondani, hogy ez a mostani egy új élmény. Például egy – nem éppen pozitív – példa erre az a tapasztalat, amit lekörözött versenyzőként átélek.
Korábban soha nem köröztek le.
Ilyen nem volt ezelőtt. A Forma-1 sokat változott az elmúlt években, rengeteg dolgot fel kell még fedeznem. Versenyzőként egyre jobban kezdek megérteni mindent, és egyre jobb teljesítményt nyújtok.
Szerinted hol segítettél a csapatnak a leginkább az autó fejlesztésében?
Jó kérdés. Mindig a lehető legprecízebb visszajelzést igyekszünk adni a kocsiról, de végül a csapat dönt arról, hogy melyik irányba induljunk tovább a fejlesztésekkel.
Minden az idő és a pénz közti egyensúlyozásról szól, a javulásra pedig nincs garancia.
Egy versenyző is felállíthat egy fontossági sorrendet, hogy szerinte az autó melyik területén kellene fejleszteni leginkább.
Melyek a fő különbségek vezetés terén a hibridkorszak és az általad vezetett korábbi F1-es gépek közt?
Nagy az eltérés. A pilótának alapvetően ugyanaz a dolga. Ám a célig eljutni másképp kell. A vezetés, a gumikezelés, még a motorhasználat módja is teljesen más.
A korábbi tapasztalataim 90%-a használhatatlan, annyira megváltozott a helyzet.
Gyakran egyszerűbb a nulláról indulva megtanulni mindent, szemben azzal, ha van már némi tapasztalata az embernek. Három nagy változást emelnék ki. Az autók megnövekedett súlya az egyik. 120 kilóval többet nyomnak most a kocsik, ami nem csak az autók reakcióján, de a gumikezelésben is érződik. Ez a második dolog, amit kiemelnék a változások között.
A harmadik pedig a versenyekhez való hozzáállás, megközelítés. A múltban a teljesítmény maximalizálására törekedtünk, minden körben a határon autózva. Manapság az üzemanyag-fogyasztás, a gumikezelés egyensúlyáról szól a dolog. Nagyon érzékenyek a pilóták minden egyes mozzanatára.
Vezetsz közúton? Elárulod, mivel jársz?
Persze. Van egy Audim. Nem igazán jövök lázba az utcai autóktól. Számomra nem többek közlekedési eszköznél, csak az A-ból B-be történő eljutás a lényeg. Persze szeretem a sportkocsikat is, de… van egy pár autóm, de szinte soha nem használtam őket.
Van egy Porsche GT3 RS-em 2008-ból. Szinte alig mentem vele! 7000 km-t tettem bele 11 év alatt. Azért közlekedek, mert el kell jutnom valahova. Ehhez inkább egy kényelmes autót használok.
Hogyan készültél fizikailag a visszatérésedre az utolsó időszakokban?
Hogy a hátrányaimat és a kimaradt időt valahogy ellensúlyozni tudjam, rengeteget edzettem, ám nem tudtam a vezetés közbeni erőhatásokat reprodukálni. A focistáknak, a teniszjátékosoknak egyszerű dolguk van: csak kimennek a pályára és játszanak. Persze az nem ugyanaz mentálisan, de a környezet legalább megvan hozzá.
Az F1-ben nincsenek tesztek, így edzeni sem lehet. A szimulátorok valamelyest visszaadják a környezetet, de az mégsem a valóság. Fizikai és mentális oldalról együtt kell nézni a helyzetet. Sokat edzettem, és megpróbáltam azokat a körülményeket megteremteni, melyek rám várnak majd, de a végső megpróbáltatás a Forma-1-es teszt volt.
Először a Renault-val a 2012-es autót próbálhattam ki, majd 2017-ben az aktuális géppel mehettem itt a Hungaroringen. Szerintem jó munkát végeztem. Fontos volt, hogy kiderüljön, a testem hogyan reagál erre, és el kell mondanom, elégedett voltam vele.
Mit gondolsz a csapattársadról, George-ról (Russell – a szerk.)? Segítesz neki a fejlődésben?
Több tapasztalatom van, de bizonyos mértékben én is kezdőnek számítottam Ausztráliában. George nagyon tehetséges, az utóbbi két évben megnyerte a bajnokságokat, melyekben elindult.
Talán ő a Forma-1 utóbbi tíz-húsz évének egyik legtehetségesebb versenyzője.
A mai fiatal pilótáknak sok tapasztalata van. Korábban a Mercedesszel is dolgozott, úgyhogy valójában több lehetősége volt vezetni a mostani autókat, mint nekem. Igaz, hogy versenyeztem régebben az F1-ben, de ahogy mondtam, a tapasztalatom 90%-a használhatatlan. Próbálunk jól együttműködni, csak így segíthetünk a Williamsnek.
Rengeteg lengyel rajongó érkezik a Hungaroringre minden évben. Mit érzel a jelenlétükből az autóban ülve?
Semmit, mert nem hallom őket. Vezetés közben a környező dolgokra kell figyelni, nem olyan, mint az utcai forgalomban, ahol integetnek az embernek az út szélén. A piros lámpánál, ha megállok, hallom, hogy kiabálnak és a nevem ordítják. Persze autón kívül más a helyzet. A Magyar Nagydíj Lengyelország túlnyomó részét tekintve a legközelebbi verseny, így rengetegen érkeznek szurkolni nekem.
Még a 2017-es tesztemen is nagy tömeg volt, úgyhogy joggal mondhatom, hogy ez a verseny nem csak nekem, de Lengyelországnak is fontos. Sajnos nem fogom tudni kiszolgálni őket egy kitűnő eredménnyel, de remélem, hogy értékelik az erőfeszítéseinket. Bízom benne, hogy sok lengyel lobogót látok majd!