Minden hópehelyben van valami közös: mindegyikük hatszögletű, pontosabban hatszorosan szimmetrikus. De vajon miért? A válasz az, hogy a vízmolekulák mindig igyekeznek egymáshoz képest 60 vagy 120 fokos szögben elhelyezkedni. A hó számos különböző formában megjelenhet, a skótoknak például 421 különböző szavuk van rá.
A hó valójában folyamatosan változik, mivel a hókristályok a kapcsolódási pontjaikon együtt nőnek. Ezt a fizikai folyamatot szinterezésnek nevezzük. A száraz porhó sűrűsége megközelítőleg 30 kg/m³, a tömörödött régi hó sűrűsége a talajon az 500 kg/m³-t is elérheti, sőt a csonthó, más néven firnhó (összesűrűsödött, jéggé fagyott hó) esetében ez az érték akár 800 kg/m³ is lehet.
A hó tudománya nagyon szorosan kapcsolódik a téli abroncsok fejlesztéséhez. A hó kimondottan sokféle lehet, emiatt a vezetés a havas utakon nem kevésbé sokrétű probléma. A hó szerkezete tehát közvetlen hatással van az abroncsok teljesítményére.
A havas úton haladó jármű abroncsaira a hó a hókristályok összekapcsolódása miatt rátapad. A körülményektől függően a futófelületbe több-kevesebb hó ragad bele – ilyen behavazódott abroncsot valószínűleg már mindenki látott.
Amikor friss porhóban vezetünk, az abroncsot a hó teljesen beborítja. Az összetömörödött hó ezzel szemben csak a mintaárkokba tapad bele, és emiatt a futófelület fekete-fehérnek tűnik. A keményre taposott hó nem tapad fel a futófelületre, ezért az abroncs fekete marad. A hó és az abroncs közötti kölcsönhatásokat ugyanakkor más tényezők, így a léghőmérséklet és a gördülési sebesség is befolyásolják.
A téli abroncsok teljesítménye havas felületen tulajdonképpen akkor a legjobb, ha az összes tapadást biztosító él szabadon marad. Ha az abroncsra nem ragad rá a hó, a rengeteg kapaszkodóél ideális körülmények között fejtheti ki hatását. A 205/55 R16 méretkategória téli prémiumabroncsai az optimális tapadás biztosítása érdekében több mint 2500 speciális kialakítású lamellával rendelkeznek. A hó fizikájának, illetve a hó és az abroncs kölcsönhatásainak megértése éppen ezért alapvető fontosságú a téli abroncsok fejlesztése során.
A Goodyear lelkes kutatókból álló fejlesztői csapata a hó tulajdonságait és a hó és abroncs közötti kölcsönhatásokat a legapróbb részletekig elemzi. Pontosan erre a célra hoztak létre a közelmúltban egy csúcstechnológiás hókutató laboratóriumot a luxemburgi Goodyear Kutatóközpontban.
A levegő hőmérséklete az egyes szektorok között 0 és mínusz 40 Celsius-fok között változik. A kutatási tevékenységek átfogó jellegűek, és a különböző formájú hókristályok generálásával kezdődnek. A mérnökök ezután mikroszámítógépes tomográfiával elemzik a hómintákat, és ennek alapján modern szoftverek segítségével 3D-s szemléltető modelleket állítanak elő.
Az eredmények segítségével jobban megérthetik a hó morfológiáját és annak hatását a téli abroncsok teljesítményére. A fizikusok ezen kívül a különböző hótípusokat kombinálják is, így szimulálva a havas utakra jellemző körülményeket. A súrlódás és kopás tanulmányozására szolgáló tribométer és az ehhez hasonló mérőműszerek alkalmazásával az anyagtudomány képviselői az optimális futókeverékek, profilok és lamellaelrendezések kidolgozása érdekében intenzíven vizsgálják az abroncsok hóban mutatott súrlódását.
A laboratóriumi eredmények tökéletesen kiegészítik azoknak a tesztpilótáknak a megfigyeléseit, akik az új abroncsokat valós körülmények között tesztelik svájci, skandináv és új-zélandi téli pályákon. A laboratóriumban és a gyakorlatban szerzett tapasztalatokat azonnal továbbítják az abroncsok fejlesztőihez.
