Három állítás rongyosodott közhellyé mostanában az autózás elkövetkező évtizedeiről:
- az elektromos autóké a jövő,
- egyre jobban elterjed a járműmegosztás a nagyvárosokban,
- idővel önvezető rendszerek veszik át az ember helyét (amelyek persze villanyosak lesznek, és megosztva használjuk őket).
A prognózisok szerint időben legközelebbi két változással kapcsolatban reprezentatív felmérést készített a K&H Biztosító, amely több érdekességet tartalmaz. A kifaggatott 30 és 59 év közötti polgárok nem, életkor és lakhely szerinti megoszlása a következő volt:
Összeállításunkban megnézzük a kutatási eredményeket, majd utána összevetjük az adatokat a jelenlegi nagy magyar valósággal. Vajon hol tartunk az állítólagos jövőbe vezető úton?
Mondja el ön is a véleményét!
A Vezess felmérést készít – itt a lehetőség, hogy ön is elmondja az elképzeléseit!
Benzines, dízel, hibrid vagy elektromos autót tervez vásárolni a közeljövőben?
A K&H által megkérdezetteknek a 81 százaléka birtokol jelenleg személyautót, köztük a férfiak aránya valamivel magasabb a nőknél (86 százalék vs. 76). Legkevésbé a budapestieknek van kocsija (70 százalék), leginkább a nyugati megyékben élőknek (84 százalék), és ahogy emelkedik a jövedelem-szint, úgy növekszik a járműbirtoklás aránya, akár egy autóról beszélünk, akár kettőről. A megkérdezettek 8 százaléka használ céges járművet.
A fenti kérdésre adott válaszok összességében jól mutatják a trendet:
- 43 százalék benzines autót vásárolna,
- 17 százalék hibridet,
- 11 százalék dízelt,
- 6 százalék elektromosat.
Beleásva magunkat a részletekbe, azt látjuk, hogy benzineseket elsősorban a férfiak és a 30-as korosztály (50 százalék) preferálja, míg a dízelhez nem meglepő módon leginkább azok ragaszkodnak, akik évi 20 ezer kilométer felett autóznak, illetve falvakban élnek. A hibrideket az átlagnál jobban a magas jövedelműek (22 százalék), valamint a sokat vezetők (szintén 22 százalék) preferálják. Egyértelműen az ország centrumában élnek a villanyautókra vágyók, Budapest és Pest megye lakói említették legnagyobb számban a terveik között ilyenek vásárlását, elgondolkodtató, hogy közöttük a nők és a 40 felettiek vannak felül reprezentálva.
A K&H ötszázas mintájában gyakorlatilag kimutathatatlan mennyiségben volt jelen a hibridek és az elektromosok jelenlegi birtoklása, a válaszadók 76 százaléka benzinest használ, 24 százalék dízelt. Ezzel árnyalva a jövőbeni terveket az alábbi grafikon mutatja a preferenciákat.
Érdekes, hogy az évente megismételt felmérés szerint 2018-ról 2019-re nemhogy nem növekedett, két százaléknyit még csökkent is a villanyautóban gondolkodók aránya. Az ellenérvek közül magasan kiemelkedik a magas ár, és a még mindig alacsonynak tartott hatótáv. De vannak mások is.
Nézzük meg ezek után, hogy idén milyen új és használt autókat vásároltunk
Sajnos itt nem lesznek ennyire részletes információk, de azért elég sok mindent ki lehet olvasni a jelenleg elérhető legrészletesebb háromnegyed éves adatbázisból, amit a Datahouse készített. Eszerint igény bőven van autóra, 2019. január eleje és szeptember vége között 115 106 vadonatúj személyautót helyeztek forgalomba itthon, azaz megállíthatatlanul emelkedik tovább az évek óta tartó lendület, bár a dinamikája csökkent. Kereken 10 százalékos a növekedés a tavalyi háromnegyed éves adathoz képest, 39,8 százalékos 2017-tel összehasonlítva.
Hajtáslánc szerint nincs meg minden adat, mivel modellre lebontva gyűjtik a forgalomba állításokat, a benzines/dízel változatok aránya ismeretlen, a hibridek és az elektromosok számai azonban ismertek, és elég beszédesek.
Az értékesített autók élmezőnyében nyoma sincs hibridnek, a 12-ik helyen jön az első olyan modell, amelyből van ugyan sima benzines is, de az eladásai nagyobb része hibrid.
Hibridben jelenleg még nincs igazi ellenfele a Toyota kínálatának, tavaly a CH-R volt a sláger. Nézzük meg a lista második felét, a 17-ik helyen van a modell.
Amint látjuk, idén a 20-ik legnépszerűbb modellből 1235 darabot vásároltak a hazai cégek és magánszemélyek együttesen, ehhez képest még 2019-ben is elég szerények a villanyosok értékesítései: a 115 ezer eladásból az 1500-at sem érte el. Elgondolkodtató, hogy a két legnagyobb vásárló az állam, és az autómegosztó cégek, a versenyszféra és a magánszemélyek hanyagolják az új elektromos autók vásárlását. Itt vannak a legnépszerűbbek:
Darabszámban és a hagyományos vs. „új” hajtásláncok arányaiban is hasonlít ehhez a használtautó-import. A háromnegyed év alatt behozott 117 352 személyautó 2,21 százalékos csökkenés a tavalyi adathoz képest, 2653 darabbal kevesebb, mint 2018-ban ugyanekkor, itt is a Datahouse van a segítségünkre.
Igazán érdekes, hogy miközben a használtan behozott autók átlagéletkora bő 10 év, alig valamivel hátrébb helyezkedik el a legnépszerűbb hibrid modell a listán, mint az újaknál. Éppen kívül rekedve a top 20-as listán a 21-ik helyen (Toyota Prius). Ez nyilván az újautó-értékesítések esetén kínos, hiszen ma szinte minden márka kínál hibridet, míg ha átlagos gyártási évnek vesszük a 2009-et (ami persze játék), akkor – alig-alig – látható, hogy darabszámban csak ez az egy modell közlekedett akkor az utakon.
Itt pedig a lista második fele:
Sokkal-sokkal kisebb számok következnek a hibrideknél. Bár a Priusokra konkrét adataink vannak, az alábbi lista sajnos hiányos. Számos modellnél, így a Mitsubishi Outlandernél, a Toyota RAV4-nél vagy éppen a Volvo V60-nál csak a modell nevét rögzíti a Datahouse, a hajtásláncot nem, ismeretlen, hogy ezek közül mennyi a konnektoros vagy a full hibrid.
Az biztos, hogy ez a két modell áll az élen, és az is, hogy eltűnt a korábbi évek növekedése, megtört a lendület. (Itt zárójelben tavalyi egész éves adatokat mutatunk, és nem hirdetünk sorrendet.)
A használtan behozott villanyautók száma, és a tavalyi adatokhoz képest bekövetkezett változás sajnos tisztán rímel a K&H felmérésre. Ott ugye az új elektromosok magas vételárát nevezte 76 százaléknyi válaszadó a vásárlás akadályának, itt pedig azt látjuk, hogy a kint levetett, az új áránál jóval olcsóbb használtak egyre népszerűbbek. Alacsony bázisról, de látványos az emelkedés.
A három húzómodellnél már most azt látjuk, hogy a 2019-es háromnegyed éves számok felülmúlják 2018 egészét. Ráadásul nagyon durván. (Sajnos csak ezeknél ismerjük a tavalyi, háromnegyed éves behozatalt.
Mi a véleménye a megkérdezetteknek az autózás jövőjének másik eleméről, a járművek megosztásáról?
Visszatérve a K&H felmérésre, kiderült, hogy a közösségi autózással szembeni attitűdök nem változtak tavalyhoz képest, egyedül abban mértek érdeminek mondható változást, hogy többen tartják most múló divatnak a car-sharinget, mint tavaly (11 százalék a tavalyi 7 százalékkal szemben).
A lényeg, meglehetősen nagy az értetlenség, ami abból fakad, hogy országosan alig ismerik a közösségi autózást.
Szinte háromszoros különbség van a budapesti és a falusi válaszadók között abban, hogy ki nem érti a rendszer lényegét (11 százalék vs. 32), ami nyilvánvalóan abból is fakad, hogy a közösségi autózás ma, Magyarországon fővárosi történet.
Mégpedig rohamosan fejlődő és bővülő sztori. Amikor 2013-ban teszteltem az első hazai car-sharing cég Opeljét, meglehetősen korlátozott használhatóságot éreztem, de egyértelműen benne volt a lehetőség az ötletben. Akkor pár tucatnyi, jellemzően dízel autóval indított egyetlen cégecske szolgáltatást, ma már három komoly szereplő csaknem ezernyi autóját használhatjuk a parányi Kia Picantótól a BMW SUV-on át a Mercedes CLA-ig.
Gyakorlatilag az ország egész területén használhatók a Budapesten tárolt (és legnagyobbrészt ott azért mozgó) autók, folyamatos a flotta-bővítés, nagyon úgy néz ki, hogy van még potenciál benne.
Sőt, igen komoly újabb szereplő feltűnése várható. Múlt héten a Volkswagen nemzetközi sajtórendezvényén vettem részt, ahol a vacsoraasztalnál éppen az autómegosztásról, valamint a villanyautókról beszélgettünk. Van-e jövője előbbinek, lesz-e jelentős piaca az ID3-nak?
Ekkor a márka egyik vezetője magabiztosan bólogatott, és elárulta, hogy a Volkswagen „le akarja tarolni” a car-sharing piacot, mégpedig a saját maga által gyártott ID3 tömeges beállításával. Szerintük az elektromos autók megosztása a jövő. Azt már mi tesszük hozzá, hogy ezzel két legyet ütnek egy csapásra: piacot is teremtenek a saját terméküknek.
Amit megvenni ugye drága mulatság, de azért szívesen használnák az emberek.