Az 1-es számú főútról egy körforgalomból indul a 1104 számú út, amely az M1-es autópálya alatt Mányt elkerülve Zsámbékra fut be. Keskeny, kanyargós, nedves úton helyenként nagyon csúszós, de mégiscsak egy igen fontos út ez, amelyet a tranzitforgalom és a helyi iskolába vivős – dolgozni járós forgalom egyaránt használ. Köztük vagyok én is, az elmúlt nyolc évben rendszeresen viszem erre a gyerekeimet iskolába.
Így aztán megéltük azt a kort, amikor az utat még rettentő kátyúk, egyenetlenségek tették izgalmassá, majd megértük a pár évvel ezelőtti alapos felújítás idejét is. Úgy két éve pedig az borzolja az idegeinket, hogy egy nagyívű, de egyelőre teljesen kihasználatlan kerékpáros tranzitút egy szakaszát is rátervezték erre az útra, ezért Bicske határában teljesen indokolatlan és senki által be nem tartott sebességkorlátozásokat kell elszenvedni a nem létező biciklisek miatt, de ezen az úton lökött le minket tavaly az árokba és kényszerített autócserére egy kedves autóstársunk is. Viszont a legdurvább hónapokat még csak mostanában éljük errefelé.
Az út Bicske melletti kezdeti szakaszát tavaly augusztus végén lezárták. A lezárás oka, hogy egy nagyobb volumenű munka, az úgynevezett Szent László projekt, az erre folydogáló Szent László-patak medrének általános rendezése részeként elkezdték egy nem különösebben látványos, alig négy méter széles híd felújítását. A munka a tervek szerint augusztus 26-tól november 10-ig tartott volna. Itt már eleve adódik a kérdés, hogy egy elsősorban helyi munkabájárós-iskolába vivős utat egy tervezett átépítéssel miért pont iskolakezdéstől novemberig kell bolygatni, miért nem nyáron, de ennyi azért még belefért, láttunk mi már az országban különb dolgokat is. A lezárt szakaszt némi kényelmetlenség árán, pár száz méteres kerülővel egy nagyon keskeny, de jó állapotú, sima felületű, kis forgalmú, kis teherbírású útra terelték át. Mutatom mindezt térképen és képeken:
Aztán elmúlt a november, sőt, a december, mára pedig már a január is. A terelés maradt, a terelőút pedig ijesztő gyorsasággal teljesen tönkrement. Négyzetméteres darabok szakadtak le a széléből, több helyen is egy sávra kellett szűkíteni rajta a forgalmat. A sebességet először 60, majd 40 km/h-ra korlátozta az útkezelő. Ez a korlátozás persze több kárt okoz, mint hasznot, mert néhányan betartják, sokan pedig nem, így aztán az eleve lehetetlenül keskeny ráadásul hibás, aszfaltdarabokkal szórt úton most több az előzés, mint valaha.
Az állítólagos hídépítésnél pedig mintha nem történt volna semmi, észlelhető építési forgalom, munkagépzaj heteken át nincs. Forgalom viszont van, valamint beköszöntött a tél is. Jó, hát olyan ez a tél, amilyen, de még ha nincs is hó, a ködös reggeleken, keskeny, gyakran nedves vagy lefagyott fehéraszfaltos és mára alaposan összetöredezett, aszfaltdarabokkal dekorált terelőúton nagyon megnőtt a balesetveszély a durván megugrott forgalom miatt. Pár napja sajnos egy halálos gázolás is történt a tereléssel érintett útszakaszon – igaz, nem a veszélyesen tönkrement szakaszon, hanem az első pár száz méteren, a Bicske-Csabdi vonalon.
Az érthetetlenül hosszúra nyúló lezárásról megkérdeztük a Magyar Közút szóvivőjét, de mint kiderült, ebben az esetben ők is csak szenvedő alanyai ennek az egésznek. A felelős az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Szent László projekt projektgazdája. És hogy mit mondanak ők, meddig tart még ez a tarthatatlan állapot? Máris átadom a szót az OVF-nek, íme, válaszaik a kérdéseimre!
Miért volt szükség erre a híd-átépítésre?
A régi híd méretei nem voltak elégségesek a mértékadó vízhozamok kártétel nélküli levezetésére. A tervezett fejlesztések keretében ennek megfelelően sor kerül a Szent László-patakot keresztező 1104.j. Bicske-Zsámbék összekötő út 0+611 km szelvényében lévő 4,0 m nyílásméretű közúti híd bontására és egy új híd építésére. A híd szelvényében, valamint a felvízi és az alvízi oldalon a vízfolyás medre, továbbá a csatlakozó árkok medre a közúti előírásoknak megfelelő burkolattal lesz ellátva.
Miért nyúlt el ennyire az építkezés?
A 2019. szeptember elején megkezdett átépítés feszes ütemezés mellett készült volna el a téli időszak előtt. Azonban a közbejött problémák – pl. nem ideális építési körülmények, emiatt a tervek szükséges kisebb módosításai – és kezelésükhöz szükséges idő ezt a feszes ütemtervet felborította. A jelenlegi ütemezés szerint a napokban történik a hídlemez betonozása. Ezt fogja követni a vasbeton szegély betonozása, a szigetelés felhordása, a háttöltések elkészítése és tömörítése, valamint az aszfaltozás. Ezeket a munkákat igyekszik a kivitelező a legrövidebb időn belül (lehetőleg még decemberben) elvégezni. Ehhez minden szükséges eszközt (fűthető terek kialakítása az 5 C fok felett felhordható szigetelő anyagok építéséhez) biztosít.
Mikorra várható, hogy visszakapja a forgalom a lezárt útszakaszt?
A hídépítés elhúzódása miatt szükséges lett a közútkezelői hozzájárulás meghosszabbítása, melyet a kivitelező beszerzett, az ebben szereplő előírásokat teljesítette, illetve felkészült azok teljesítésére a téli időjárásnak és útviszonyoknak a függvényében. A kivitelező a Magyar Közút munkatársaival folyamatos kapcsolatban van.
A hídépítés hátralevő munkafázisai szakszerű elvégzésének – pl. betonozási munkák – meghatározott, nem rövidíthető időigénye van. A téli időjárás esetlegesen hosszabbíthatja a munkavégzés idejét. A híd építési munkáinak elkészülte után pedig még számítani kell arra, hogy jelentős időigénye van a hatósági forgalomba helyezési eljárásnak is. Ennek lerövidítése és egy ideiglenes forgalomba helyezés lehetőségének feltételeit egyezteti az OVF a Magyar Közúttal és az engedélyező hatósággal. Jelenleg a híd reális forgalomba helyezésének ideje 2020 március hó vége.
A kijelölt terelőúton bekövetkezett károkat az OVF helyrehozza-e az építkezést követően?
A kerülő útvonal fenntartására, téli útüzemének biztosítására a kivitelezést végző vállalkozó felkészült. A jelen állapotban látható kátyúk javítását megteszi, a javított aszfaltos részeken a terelő táblákat eltávolítja, a kátyúzást mart aszfalttal megkezdi. A vállalkozói szerződés alapján a kivitelezést végző vállalkozó feladata az igénybe vett ideiglenes útvonal helyreállítása legalább a terelés előtti állapotra. Az eredeti állapotról fotó, videodokumentáció készült. (A válaszokat az OVF sajtóosztályától kaptuk.)
Természetesen a november 10. helyett március 20-ra áttolt rendezés, az erre közlekedők gyakorlatilag megháromszorozódott idejű, hogy úgy mondjam, szívatása nem maradt visszhang nélkül, de mintha nem lenne mit tenni. A közeli települések polgármesterei a Facebookon dühöngő helyi közlekedők kérdéseire csak széttárják a karjukat.
Mint Ugron Zoltán, Mány polgármestere írja FB-oldalán: „Mivel az OVF a beruházó, ezért sem Bicske, sem Mány önkormányzatának, polgármesterének nincsen semmilyen jogköre arra, hogy a kivitelezésbe beleszóljon, sürgesse, ötletekkel álljon elő. Csupán kérhetjük mindezt, de nem követelhetjük meg a teljesítésüket. Ezzel mindketten éltünk is, kéréseinket a kivitelezők meghallgatták, de különféle indokokra hivatkozva nem teljesítették.”
A legszomorúbb pillanat ebben az egész felelősség-kenegetésben talán az, amikor kiderül, hogy a problémákért ezúttal a meglepően enyhe telet is felelőssé lehet tenni: „A tereléshez használatos összekötő út már eleve alkalmatlan volt ilyen mértékű forgalomra, de a hosszú időtartam és az enyhe tél miatt a valódi útalap nélküli burkolat teljesen szétesett. Mivel tél van, hatékonyan nem is tudják javítani a hibákat. A híd kivitelezői ígéretük szerint az átadást követően fogják teljes szélességében és hosszában felújítani.”
Ez hát a történet. Kíváncsian várjuk, mi fog történni március 20-án, miután az erre közlekedő adófizető polgárok még hat héten át kerülgetik engedelmesen az elbontott, de egyelőre vissza nem épített hidat – ami lehet, hogy keskeny volt, de legalább volt.