A Genfi Egyetem tudósa, David Ehrenreich által vezetett nemzetközi kutatócsoport a Nature című tudományos folyóiratban számolt be a Wasp-76b jelű bolygóról, amely a Halak csillagképben kering csillaga körül. Eközben egyik oldala folyamatosan a központi csillag felé fordul és több mint 2400 Celsius-fokos. „Éjszakai” oldala ezer Celsius-fokkal hűvösebb.
A szélsőségesen nagy hőség miatt még fémek is elpárolognak a felszínéről – közölte az egyetem szerdai közleményében. Az így elpárolgott vas is a légkörbe kerül, ahol felkapják azt az erős szelek, amelyeket a nappali és éjszakai oldal közötti nagy hőmérséklet-különbségek okoznak. A szelek elviszik a vasgőzt a mintegy 1500 Celsius-fokos éjszakai oldalra, ahol kondenzálódik és esőként lehullik.
A felfedezést a kutatók az Európai Déli Obszervatóriumnak (ESO) a chilei Atacama-sivatagban lévő Nagyon Nagy Teleszkópjára (Very Large Telescope – VLT) szerelt új műszer, az Espresso (Echelle Spectrograph for Rocky Exoplanets and Stable Spectroscopic Observations) segítségével tették. Az adatok szerint a szürkületi zónában, amely az „estének” feleltethető meg, van vasgőz, a „reggeli” szürkületben viszont nincs. Eszerint az éjszakai oldalon hullik a „vaseső” – írja a Genfi Egyetem.
Az Espressót a Genfi Egyetem egy nemzetközi kutatócsoporttal együttműködve fejlesztette ki. Eredetileg a tudósok a Naphoz hasonló csillagok közelében kerestek exobolygókat (naprendszeren kívüli planétákat). Kiderült azonban, hogy az új eszközzel a már ismert exobolygók tulajdonságai is alaposabban meghatározhatók.
