Napjainkban a repülés a leggyorsabb közlekedési forma, ha nagy távolságok áthidalásáról van szó. A mai repülési sebességeknél azonban gyorsabban is tudnánk repülni, ha a hangsebességnél gyorsabban haladnánk. A probléma ezzel az, hogy a szuperszonikus repülés rendkívül költséges és hangos is.
Nem is csoda, hogy az utolsó hangsebesség feletti sebességre képes kereskedelmi személyszállító repülő, a Concorde 2003 novemberében végleg leszállt. Az emberiség azonban nem adta a fel azt az álmát, hogy gyorsabban szálljon, mint a hang. A NASA a Lockheed Martin repülőgépgyártóval együttműködve évek óta dolgozik az X-59 QueSST gépen. A mozaikszó a Quiet Supersonic Transport (halk szuperszonikus szállítás) rövidítése.
A csendesebb üzemeltetést a tervezők a repülőgép kialakításával igyekeznek megoldani, a tesztek alapján eddig sikerrel. A repülőgépgyártó közleménye szerint az X-59-es működési zaja 16,7 kilométeres magasságban 1,26 Mach sebességnél egy kocsiajtó becsukásának hangerejével fog megegyezni.
Hogy a projekt ne legyen túl drága, a gépek jó néhány alkatrésze már forgalomból kivont sugárhajtású repülőkből származik. A leszálláshoz szükséges futóműveket F-16-osokból, a pilótafülke bizonyos részeit a NASA T-38-as kiképző repülőiből, a hajtóműveket az U-2-es felderítőgépekből, a botkormányt pedig az F-117A lopakodójától kapja.
Az első repülőket 2021-ben kaphatja meg a NASA, a tesztrepülésekre pedig 2022-ben kerülhet sor.