2020-ra megújult a Lexus RX. Az Európában csak hibrid hajtással kapható szabadidő-autót már kipróbáltuk néhány hónapja, napsütéses, meleg időben. Nemrég azonban sokkal extrémebb körülmények között is próbára tehettük. Több mint nyolcórás repülőút után érkeztünk Irkutszkba, ahonnan másfél óra helikopterezéssel értük el Szahjurtát, a Bajkál-tó partján lévő apró települést. Messze a hagyományos városi tereptől, ahova a Lexus RX született.
A közlekedés azonban itt is általános, csak más. Nyáron hajók, kompok közlekednek, télen viszont személyautók, teherautók veszik birtokba a szibériai tavat. A levegőből is csodás látvány a befagyott víz, a méretei – Magyarország egyharmada területű – innen nem szúrnak szemet, ám amikor egy-egy jármű apró pöttyként tűnik fel, az már letaglózó. Döbbenetes látvány, hogy néhányan sátraznak a tó közepén. A turisták nem csak járművel, de gyalog, sílécen, korcsolyával és bringával is közlekednek, de számos légpárnás is suhan a jégen.
Nagyjából december végétől április végéig lehet a jégen járművel közlekedni. Ott jártunkkor 70-90 centis jég borította a tavat, de bármikor történhet baj. A hetekkel korábban megkapott lista sorolja, mit szabad és mit nem a jégen. Például éjszaka tilos gyalogosan közlekedni. Ha pedig beszakad alattad a jég: Légy nyugodt, lélegezz szabályosan! Ússz, ne kapálózz! Tartsd a fejed a víz felett, ne legyen vizes! Kiabáld: megfulladok! Tárd szélesre a karjaidat, menj a jég széléhez, ügyelve, hogy az áram ne sodorjon a jég alá! Ne térdelj a jég szélére, hanem a mellkasoddal próbálj kicsúszni, lábaidat egyenként helyezd rá! Told el magad 2-3 méterre.
Nem túl szórakoztató összefoglaló, de az életünk múlhat rajta, pont ezért kaptunk mások kimentéséhez is hasonló utasításokat, sőt külön szabályok vonatkoznak a jégen való autózásra is. A központi zárat például nem használjuk, ahogy az övet is az ülés mögött csatoljuk be. Ha süllyed a kocsi, minden pillanat számít.
2020-ban is kétféle karosszériával készül a Lexus RX, így szállásunk előtt is kétfélék sorakoznak. A normál változat 4890 milliméteres, míg a hat- vagy hétszemélyes L hosszabb, pont ötméteres. A ráncfelvarrással megváltozott a hűtőmaszk, újak a lökhárítók, az első és hátsó lámpák egyaránt. Ez talán most azért nem olyan fontos, mint az, hogy az autókat szöges gumival szerelték fel, olyanokkal, amelyekkel egyébként aszfaltúton is lehet közlekedni. Apró szögek, de valamelyest segítenek a jégen.
A helyiek önállóan közlekednek a jégen, minket a vészhelyzeti minisztérium mentőcsapata vezet, felderítve és kijelölve az utat a tavon. Hatalmas kerekű járművük akkor sem merülne el, ha beszakad alatta jég. Jó már beszállni, mert a -10 fokos levegő mellé csípős szél társul, rontva a hőérzetet.
Ajánlott 40-50 méter távolságot tartani a jégen
Pont olyan egyszerűséggel hajtunk a jégre, mintha csak befordulnánk a sarkon. Elsőre fel sem tűnik, hiszen a földút is havas, a jeget is sokfelé hó fedi. Ám ahogy egyre távolabb kerülünk a parttól, elragadja az embert a látvány a végtelenbe vezető síkságon. A jég néhol fekete, néhol sötét- vagy világoskék színű, de általános, hogy repedések szabdalják, amelyek még akkor keletkeztek, amikor nem fagyott be teljesen a tó.
Fura ránézni az utastér megújításának legnagyobb dobására, az immár érintésre is működő 12,3 colos központi képernyőre, a navigáció képe ugyanis nem kéknek, hanem zöldnek jelzi a tavat, mintha csak egy mezőn hajtanánk.
A tóba fagyva várja a tavaszt a hajó, most az autóké a terep
A szabályoknak megfelelően mi konvojban autózunk, 40-50 méter távolságra egymástól, megálláskor sem parkolunk egymás közelébe, minimum 10 méter távolságot kell tartani. Egyenletes tempóval hajtunk, ilyenkor kívánatos elkerülni a hirtelen gyorsításokat, lassításokat. Azért ilyesmire is volt módunk, miután a Lexus felépített egy bázist a jégen, ahol kipróbálhattuk, mire is képesek az RX vezetéstámogató és biztonsági rendszerei.
Majd egyórás suhanás után értünk el a Lexus Camphez, ahol ismét kiderült, hogy az aktív menetstabilizáló segít, könnyebben teljesíthető vele a szlalompálya és a „versenypálya” nyomvonalát is könnyebben követhetjük. Elektronikai segédeszköz nélkül könnyebben csúszunk a hófalba, pördülünk meg. A tolatópálya szűk, de a kamera képe éles a képernyőn, viszonylag könnyű szlalomozni a bóják és oszlopok között. Persze mókázásra is volt hely, a hatalmas jégfelületen a rendőrkanyart is gyakoroltuk, amikor tolatásból, az autót 180 fokkal megpördítve az ellenkező irányba „menekülünk” és némi driftelés is összejön, de érezhetően nem erre született az RX hajtása.
A Bajkál-tó jege nem sík, többféle akadályra is számtani kell. Ott vannak a kisebb-nagyobb repedések, ahol érdemes lelassítani, akár a kátyúknál. Sokfelé hódombokat hoz létre a szél, ezeken viszont érdemes lendületesen átjutni, nehogy elakadjunk. A legveszélyesebbek talán a kiálló jégtömbök, azokat is figyelni kell, egy olyan komoly rombolásra képes. Egyes helyeken azonban, mint egy hibátlan országút, olyan jég, itt könnyedén hajthatunk akár 100-as tempóval is.
27 sziget található a Bajkál-tavon, közülük a legnagyobb és az egyetlen lakott az Olhon. Ezt nevezik a Bajkál szívének, itt éltek a burjátok, ez a „sámánok otthona”. A szigetre nyáron komppal lehet eljutni, télen viszont hivatalos, pálcákkal kijelölt kétsávos út vezet oda, közlekedési táblákkal. A két sáv egymástól távol, jól elkülönítve fut.
Az elektromos négykerék-hajtás jól jött terepen
Mi is meglátogattuk az Olhont, de nem a jégút irányából, hanem a 72 kilométeres sziget feléig a nyílt jégen, onnan pedig terepen haladtunk a másik oldalához. Míg a jégen legfeljebb a lengéscsillapítóknak kellett valamelyest dolgozniuk, a szigeten autózva a hajtáson volt sor.
Az Európában ismert RX 450h-ban benzinmotor és két állandómágneses szinkronmotor alkot rendszert. A 3,5 literes V6-os benzinmotor teljesítménye 262 lóerő, az első villanymotor 167, a hátsó tengelynél működő 68 LE-s. Így pedig 4×4-es hajtásra is képes a kocsi. Ha az első kerekek kipörögnének, akkor lép be a hátsó tengely hajtása, aminek hasznát is vettük. A Lexus-csapat ugyanis olyan utakra vezetett minket, ahova magától ezt a 313 lóerős gépet aligha vinné egyetlen tulajdonos is. Ez Lada Niva és a klasszikus Suzuki Jimny terepe.
Ilyen és ehhez hasonló jégtömbök állnak ki sokfelé a tóból
Órákon át haladtunk mély hóban, hegyre föl, völgybe le, néhol erdőben, néhol nyíltabb terepen, hol árkon át. Előfordult, hogy a kocsi kerekei levegőben voltak, de összességében mindenki eljutott a célig. Mindössze kétszer kellett megállni azért, mert valaki elakadt és külső segítség kellett. Meglepően jól teljesítettek az autók. Ami ebben a helyzetben és a jégbordákon is kiderült, hogy olyan volt az RX, mintha egy tömbből faragták volna, semmi nem nyöszörgött, zörgött. Ráadásul a külső zajokból is kevés jut az utastérbe.
Fura érzés 1642 méternyi víz felett ebédelni, pedig második bázisát a tó legmélyebb pontja felett építette fel a Lexus. Korábban is sétálhattunk már a jégen, de itt szinte minden elérhető volt, amit a Bajkál-tó „tud”. Az áttetsző jég, amelyen át akár tízméteres mélységig is lelátni (nyáron a búvárok 40 méterre is ellátnak a vízben), de egymásra futó jégtömbök szépségét is megcsodálhattunk, a parton pedig a sziklára rajzolt látványos formákat a hideg idő.
Számtalan repedés csipkézi a Bajkál-tó jegét
Kísérőink játékos trükkel szórakoztattak, egy méteres kézi szerszámmal megfúrták a jeget ott, ahol láthatóan hatalmas buborék volt alatta. Most nem volt szerencsénk, mert mindkétszer levegő volt benne, de előfordul, hogy metán, amit aztán begyújtanak. Szerencsére nem ez a tűz kellett az ebédhez, az valódi tűzhelyen készült, egy a jégen felállított „épületben”. Teteje nem volt, de jégtömbökből építettek falakat, hogy megóvják a csapatot a széltől.
Hazaúton meglátogattuk a Sámán-sziklát, a burját nép spirituális központját, ahol megcsodáltuk a naplementét. Gyalog nem ajánlott a jégen tartózkodni sötétben, viszont a forgalom ilyenkor sem áll le. Mint a szentjánosbogarak, apró fények tűnnek fel többfelé, mi kipróbálhattuk a jégen autózást este. Még több figyelmet igényel a vezetés, hiszen a messze előttünk haladó autó mozgásából nem derül ki azonnal, hogy mi is vár minket az úton. Repedés, jégszikla vagy csak egy hófolt.
A kijelölt pályán, terepen szerzett sérüléseket leszámítva épségben megúszta minden autó a csapatunkból. Persze minden évben van a környéken olyan, amelyik nem, de ez elsősorban annak köszönhető, hogy túl hamar, akkor mennek a jégre, amikor még nem szabad, vagy amikor már tilos. Maximum egy percük van, hogy kijussanak a süllyedő autóból, majd jöhet a sikítás.
Gyalogosok és bringások is használják a tavat
