Ferruccio Lamborghini eredetileg traktorok gyártásával foglalkozott, az üzlet pedig annyira jól ment, hogy 1958-ban Maranellóba utazott és vásárolt egy Ferrari 250 GT-t. Több Ferrarija is volt, de számtalan tényező zavarta: a spártai beltér mellett a zajkomforttól sem volt elájulva. De a folyamatosan bedöglő kuplung bosszantotta igazán, ami miatt rendszeresen felkereste a Ferrari ügyfélszolgálatát.
Aztán Lamborghini berágott és elhatározta, hogy jobb autót gyárt majd, mint Enzo Ferrari. Gyorsabbat, kényelmesebbet és megbízhatóbbat. Giotto Bizzarrini megtervezte, aztán Dallara és Stanzani még dolgozott kicsit az első Lamborghinin, hogy szériában gyártható legyen. Az 1964 májusától gyártott 350 GT után két évvel már bemutatták a 400 GT-t is.
3,9 literes, V12-es motorja hat duplatorkú Weber-karburátorral 320 lóerős. 7,5 másodperc alatt gyorsul 100-ra, ha a vezető ügyesen bánik az 5 sebességes ZF váltóval. A régi Lamborghinik szakértője, Gary Bobileff szerint ez az ezüst – egész pontosan Grigio Argento – az egyik legszebb eredeti példány. Nem tökéletes, cserébe egyszer sem restaurálták, ami sokak szemében többet ér, mint egy katalógusfotó minőségére kicsiszolt veterán. Nem mellesleg alig több mint 45 ezer kilométer van benne.
1967-ben 14 950 dollárt kértek egy ilyen Lamborghini 400 GT-ért. Akkoriban egy Shelby GT350-es csak 3995 dollárba került. Innen azért világos, hogy miért készült belőle csak 247 darab.