Törzsolvasóink talán emlékeznek a 373 ezer kilométerrel is jó formában lévő Audi A8 4,2 quattróról szóló cikkünkre a Vezessen. Az írás nem csupán tanácsadás D2-es vagy 4D2-es használt Audi A8 vásárlásához, hanem egy megható családi történet része is. A cikkhez fotózott autó ugyanis születésnapi ajándékként tért vissza, közel húsz év után, a régi-új tulajdonos családjába.
Hová lett 1 050 000 forint?
Sajnos a fotózás után a nemes luxuslimuzin sorsa szomorú fordulatot vett, amit tanulságként megosztunk a Vezess olvasóival. 2019 februárjában az akkor 22 éves A8 igen jó állapotban érkezett egy műhelybe, motorfelújítási céllal. A feladatot vállaló személy azt állította, hogy mindenből csak gyári alkatrészt használ és a nyolchengeres benzinest „restaurálva” építi vissza.
2019 áprilisától több részletben kért és kapott nagyobb összeget alkatrészekre és előlegként. Tavaly nyárra 1 050 000 forintot adott át neki a tulajdonos, ami meghaladja az autó piaci értékét, de érzelmi okokból ez belefért. Az illető először nyár eleji átadást ígért, aztán 2019. októbert, majd az elmúlt év karácsonyát. Közben telefonon gyakorlatilag elérhetetlenné vált, de személyesen odautazva sem sikerült vele beszélnie a megbízónak. Aligha meglepő, hogy megromlott a viszony. Az ügy kapcsán ezt a levelet kaptam Fehér Ádámtól, a tulajdonos fiától, aki testvérével együtt az A8 visszavásárlását, megszépítését kitalálta és megvalósította édesapjuk 60. születésnapjára.
Egy becsapás története
Audink története 18 évvel ezelőtt kezdődött, amikor édesapám megvette ezt az autót, amely elkísérte az ő fiatalkorát és a mi gyermekéveinket. Emlékszem, hányszor megnéztük a kereskedés kerítésén át, hogy megvan-e még. Nap végén az iskola bejáratánál várt vele, a családi nyaralások emlékei is IKA-975-höz kötnek bennünket.
Aztán eladta, elmúlt több mint tíz év, és közeledett apukám 60. születésnapja. Mivel is tudnánk meglepni? Elkezdtem keresgélni az autót rendszáma alapján, hogy bátyámmal visszavásárolhassuk. Végül sikerült felkutatni, hosszas győzködés után rávettem a tulajdonost, hogy találkozzunk személyesen és megegyeztünk. A bőrbelső restaurálása és a fényezési munkák után eljött az a bizonyos nap! Sikerült nagy örömöt szerezni az „időgéppel”.
Nagy örömöt szereztünk a visszavásárolt és megszépített Audival
Sajnos bosszúság lett az egészből, amikor kitaláltuk, hogy a visszatérő autó megérdemel egy motorfelújítást. Az ismerős autószerelő 2019. februárjában szólt, hogy vihetjük az A8-ast, aztán áprilisban felhívott, hogy kiszedte a motort és pénz kellene neki az új alkatrészekre.
Otthagytuk a kért összeget, és itt kezdődött a linkség! A telefont nem vette fel, akárhányszor is kerestem, megszámlálhatatlan sms-t is írtam neki, mindhiába. Többször is elmentem hozzá (másik megyében lakik, kb. 80 kilométerre tőlünk), de sosem volt otthon… Tavaly nyár végén valami csoda folytán elértem és megmondtam neki, hogy ez így nem korrekt! Amikor rákérdeztem, hogy milyen alkatrészeket vásárolt a pénzből és szerettem volna látni az új alkatrészeket, mindig kikerülte a választ. A hengerfejről azt állította, hogy egy komoly szakembernél van hónoláson, de mint kiderült, ez sem volt igaz. Amikor már hat hónapja állt ott az autó, azt ígérte, hogy legkésőbb októberre összerakja, aztán karácsonyi elkészüléssel hitegetett. Újabb eltűnés következett, miközben az autó egy teljes évet rohadt az udvarában!
Mivel az egykori ajándék megannyi álmatlan éjszakát okozott, lépni próbáltam. Ügyvédemmel megírattam, hogy szeretnénk visszakapni az autót és az alkatrészre átadott pénzt. Azt válaszolta, hogy hordjam ki onnét az összes „új” alkatrészt és vigyem el az autót, de siessek, mert gyorsak a közterületesek. Végül létrejött a személyes találkozó az ügyvédünk jelenlétében, mutatott pár kisebb új alkatrészt, amelyek értéke az odaadott összegtől jelentősen elmaradt. A hiányt azzal intézte el, hogy a fennmaradó összeg nincs meg és alkatrész sincs, nem is lesz! Azt kértük tőle, hogy legalább rakja össze az autót üzemképesre, mert így is lett otthagyva. Erre annyit közölt, hogy ez a hajó már elment és nem fogja összerakni.
Saját lábán érkezett, tréleren távozott a kókler csalótól
Az autó érdekében cselekednem kellett, hogy minél hamarabb eltűnjön a rossz kézből. Elszállíttattam egy másik szervizbe, ezúton is szeretném nekik megköszönni a gyors segítséget és a precíz hozzáállást! A jogi lépéseket megtettem, a konzekvenciát levonva arra kérek mindenkit, hogy tanuljatok az esetből és ne bízzatok meg ilyen szavahihetetlen, hazug, becstelen emberekben! Az egészben az bánt a legjobban, hogy az autó történetét, ajándék voltát ismerve merte ezt tenni! Köszönöm, hogy elolvastátok!” – zárul a tulajdonos levele.
Természetesen fontos volt megismernem a másik fél álláspontját is. Az illetőt nem fogom autószerelőnek nevezni, mert ezzel megbántanám az autóinkat karbantartó és javító tisztességes szakembereket, akik nélkül az életünk sokkal nehezebb lenne. Igyekszem az illető szavaihoz hűen összefoglalni véleményét az ügyről. Eleve azt állította, hogy őt nem is kereste a család az autó kapcsán, míg az ügyfél szerint hónapokig nem vette fel a telefont. A híváslista nem a szerelőt igazolja.
Jelents fel, ha nem tetszik!
Felhozta indokként, hogy közben a család másik autóján is dolgozott. Ez valóban így van, egy D3-as, 2002 utáni A8-on kellett volna a hűtőfolyadék-veszteséget megszüntetnie. A munkát elvégzettnek nyilvánította, a pénzt elrakta, de a V8-ból azóta is dől a hűtőfolyadék. Kijelentette, kizárt dolog, hogy összerakja ezt az autót, inkább felrakja egy teherautóra és leborítja hátul. Jól jellemzi az illetőt, amit odavetett még: Ha nem tetszik, jelentsék fel!
Ki tudja ebből megállapítani, hogy autója minden alkatrészét visszakapta-e és egyáltalán, ezek az ő autójának darabjai?
Amikorra a tulajdonos ügyvédi segítséget kért és elhozta az állás közben ráragadó fanedvektől elcsúfult, sokat romló állapotú autót, a szerelő álláspontja nagyot változott. Azt állította, hogy ő magánember, sosem volt autószervize, nem is autószerelő, legfeljebb baráti szívességként csinált meg ezt-azt ismerősöknek. „Mint amikor a szomszédod tetőfedő, nálad elmozdul egy cserép, te áthívod, megcsinálja és adsz neki 5000 forintot” – állította meggyőződéssel ugyanaz az ember, aki ugye azért nem lett kész az autóval, mert autószerelőként jobban keres a kisebb munkákkal.
Netes autóalkatrész-adatbázisokban utánanézve az átadott alkatrészek értéke nagyjából 450-500 ezer forint, amiből még lejöhet az a kedvezmény, amivel az illető megvásárolta őket. A jóhiszemű tulajdonos ráhagyta a szerelőre, hogy szerezzen be mindent ő. Tudta ugyan, hogy ez vaskos felárat jelent ahhoz képest, ha vinné az alkatrészt, de nem akarta a javítást megakasztani egy esetleg mégsem passzoló alkatrésszel és nem sajnálta az árrést az illetőtől, mert a bizalmát élvezte.
Kiszolgáltatott helyzetben
Az ügyből nyilvánvaló, hogy egy jóhiszemű ember mennyire kiszolgáltatott helyzetben van a félbemaradó autójavítással, akárcsak a lakásfelújítás vége előtt a jobban fizető munkára átnyergelő brigáddal. Egy önerőből begördülő autót, amikor már működésképtelen, alkatrészei ládákban és kosarakban vannak, gazdája legfeljebb tréleren tud máshová elvinni, újabb költséggel. Vitahelyzetben egy laikus abban sem lehet biztos, hogy minden alkatrészt visszakap-e, egyáltalán a saját autójának működő váltóját dobják-e fel a platóra, vagy az már rég egy másik autót szolgál.
Félbemaradt, de inkább el sem kezdődött a motorfelújítás. A feladatot elvállaló embernek a hazudozás és a bujkálás jobban ment, mint a munka
Ráadásul nagyon nehéz olyan autószerelőt találni, aki hajlandó a más által elkezdett munkát, gányolást korrigálni és hepienddel lezárni a történetet. Mindenki szívesebben csinálja azt a munkát, aminek látja a végét, egy más által szétszedett és egy évig a kertben felejtett autó feltámasztásának nekiállni kiszámíthatatlan, nehezen tervezhető munka.
Mit lehet csinálni?
Mindenkinek csak azt tudjuk javasolni, nagyon nézzen utána, kit bíz meg ilyen volumenű autójavítással és biztosan ne hagyja hetekre, hónapokra elülni a dolgot! Kérdezzen rá rendszeresen a haladásra, ugorjon be megnézni, történt-e bármi előrelépés és figyeljen a rossz előjelekre, a hetekig nem mozduló autóra! Nem várható el az autójavítóktól, hogy megelőlegezzék az alkatrészeket, pláne nem hetekre, hónapokra, az viszont igen, hogy korrekten elszámoljanak az átvett pénzzel.
Előre és írásban állapodjatok meg arról, milyen munkával bízzátok meg a szervizt és ekkora többletköltségre kell rákérdezniük, ha felbukkan valami váratlan. A kép illusztráció, az illető nem is magyar autószerelő
Törvénytelen eszközöktől, maszek megtorlástól mindenkit óva intünk! Sajnos a jogi eszköztár szűkös, és a rosszhiszemű vállalkozót nehéz megfogni. Legálisan működő műhely esetében lehetséges a felügyeleti szervhez és a regionális fogyasztóvédelmi hivatalhoz fordulni, akár a békéltető testületek segítségét igénybe véve. Opció továbbá ügyvédi levéllel fellépni, ennek pár tízezer forintos költsége van.
Bármilyen törvényes lépésre csak akkor van lehetőség, ha a károsult kezében dokumentumok is vannak! Különben két ember állítása áll majd szemben egymással, amiből a becstelen fél jön ki jól. Szülessen elismervény az autó leadásakor, az előleg vagy alkatrészvásárlásra szolgáló összeg átadásáról és átvételéről. Ragaszkodjatok egy mindkét fél által aláírt munkalaphoz, amin a megrendelt feladatok szerepelnek egy körülbelüli költséggel és a vállalási határidővel.
Előre tisztázni kell, lehetőleg írásban rögzítve, hogy milyen felmerülő többletköltség esetén kell megkérdeznie az ügyfelet a szerelőnek. Egy autó javításakor, ahogy halad a szakember, főleg nagyobb feladatnál adódnak előre nem kalkulálható cserék és további munkák, de ezek elvégzéséről a többletköltséget álló félnek kell döntenie.
V8-as, 300 lóerős motorja nélkül a D2 vagy 4D2 kódjelű A8 megemeli az orrát
Reméljük, hogy a Fehér család D2-esének sorsa végül jóra fordul. Jelenleg az 1997-es Audi A8 4,2 quattro Tapolcán gyógyul egy műhelyben. Itt sem ígérnek gyors eredményt a családnak, de év végére talán elkészül. Idővel talán ismét azzá a megható születésnapi ajándékká, megindító emlékeket idéző társsá válhat, ami a kisiklott felújítás nélkül lehetett volna.
Ti is tapasztaltatok hasonlót? Hogyan lehet elkerülni a becsapást? Mit lehet jogszerűen tenni? Várjuk a hozzászólásokat, kulturált hangnemben!
