1998 májusában csapott le a Bugattira a Volkswagen Csoport, nem sokkal később már a Giorgetto Giugiaro tervezte W18-as motorral szerelt, összkerékhajtású EB 118-assal álltak elő. Aztán az 1999-es Genfi Autószalonon bemutatták az EB 218-as névre hallgató négyajtóst, később pedig Frankfurtban a 18/3 Chiront. Az első tanulmány egy kétajtós kupé volt, az utolsó viszont egy középmotoros szupersportautó. Még 1999-ben kész lett a Veyron koncepciója is.
Nevét Pierre Veyron francia autóversenyzőről, a Bugatti tesztpilótájáról kapta. Ő volt az, aki Jean-Pierre Wimille-lel megnyerte az 1939-es Le Mans-i 24 órás versenyt. Szóval róla nevezték el a világ első több mint 1000 lovas utcai autóját, ami átlépi a 400 km/órás sebességet.
8 literes, W16-os motorját négy turbófeltöltő lélegezteti. 7 sebességes, duplakuplungos automata váltóját az angol Ricardo szállítja, kevesebb mint 150 milliszekundum alatt tud fokozatot váltani. Haldex rendszerű összkerékhajtása van, a kerekekre pedig speciálisan a Veyronhoz fejlesztett gumikat a Michelin. Hatalmas kihívást jelentett nekik, hogy az abroncsok kibírják a 400 km/órás tempót.
1001 lóerős teljesítményét 6000-es fordulaton adja le, mellé 1250 Nm nyomatéka van. A Bugatti Veyron 2,5 másodperc alatt gyorsul 100 km/órás sebességre és csak további 4,8 másodperc kell neki a 200-as osztásig.
Uwe Novacki tesztpilóta nyugodtan szállt be 2005 áprilisában a Veyronba. Ehra-Lessienben van a Bugatti 9 kilométer hosszú és 3 sáv szélességű tesztpályája, ahol először 380 km/órás sebességet ért el.
„Nem voltam ideges a vezetés előtt, és nem is féltem. Tiszteletet éreztem. Annak ellenére, hogy szoktam nagy tempóval menni, ez a sebességtartomány egy teljesen új dimenziót jelent. Senkinek nem volt korábban tapasztalata erről.”
„Lenyűgözött, hogy az autó 400 km/óra sebességgel is érezhetően stabil, könnyen kezelhető és biztonságos.”
Először nem voltak megfelelők az időjárási körülmények, ezért pár nappal később ismét bedugták a Veyronba azt a kulcsot, ami aktiválja a legdurvább módot. Az ülés mellett kulcs elfordítására a Veyron 65 milliméterre csökkenti a hasmagasságát (125 mm alaphelyzetben), a szárnyat pedig enyhén megdönti. Nincs szükség arra, hogy kint legyen, mert leszorítóerő van elég, és így jobb az autó légellenállása.
Óra szerint 411 km/órás sebességgel zúzott a Bugatti Veyron, a tesztpálya mérője viszont 427-et mutatott. Hamar kiderült, hogy utóbbi 300 felett már nem igazán pontos, de a hitelesített mérő megmondta az igazságot: így lett 407 km/órás sebességgel a Veyron az első autó a világon 400 felett.
