Drasztikusan emelkedik a drogfogyasztó autósok száma

„Éppen most kaptam a rendőrségtől két kábítószeres balesetet, hogy szakértsem meg őket” – mondja köszönés után a telefonba Zacher Gábor addiktológus. Aztán gyorsan megerősíti beszélgetésünk tárgyát, az ő személyes tapasztalatai szerint is növekszik a drogot fogyasztó, majd autót vezető felelőtlenek száma.

Mennyi drogos és ittas sofőrt csípnek nyakon a rendőrök?

Kezdjük azzal, hogy mindkettőből egyre többet, a számokban és az irányokban azonban óriási különbségeket látunk. A Vezess által az ORFK-tól kikért adatokból két megállapítás kézenfekvőnek tűnik:

• a kábítószert fogyasztó autós az évtized elején még viszonylag ritka jelenség volt Magyarország útjain, napi szinten nem találkoztak velük a rendőrök,
• a 2014-ben tapasztalt alacsony szintről évről évre drasztikusan – és úgy tűnik – megállíthatatlanul emelkedik a számuk.

Az ORFK legfrissebb statisztikájából kiderül, hogy az elmúlt hat évben 430 százalékkal növekedett „a rendőri eljárásban regisztrált, bódult állapotban járművet vezetők” száma. A bódult állapot kategóriába nem csak a különféle klasszikus drogokat (speed, fű, kokain stb.) használókat sorolják a hatóságok, ide tartoznak a „kábító hatású gyógyszert” fogyasztók is.

Egészen más a helyzet a piás járművezetőkkel „az egymillió alkoholista országban”. Négy éve sokan idézték Zacher Gábor kifejezését, ráadásul egyértelműen kimondta, hogy a fiatalok is veszélyeztetettek.

Az ismert orvos úgy fogalmazott 2016-ban, hogy pár éven belül egymillióra nőhet az alkoholisták száma az akkori 800 ezerről, mert „olyan utánpótlás-nevelés van, hogy a Puskás Ferenc Akadémia ahhoz képest kutya füle”.  

A rendőrök által ittas vezetés közben nyakon csípett autósok száma is fokozatosan emelkedett akkoriban. Tisztán mutatja az ORFK alábbi táblázata, hogy az elmúlt hat évből ötben fokozatosan egyre többen buktak le alkohollal a szervezetükben. Törés ebben tavaly volt, de itt is magasabb a tavalyi adat a 2014-esnél, 13,9 százalékkal.

Nagy kérdés, hogy miként alakulnak a táblázatok adatai az előttünk álló esztendőkben. Amennyiben a trend marad a drogos autósoknál, könnyen lehet, hogy ők válnak az addiktológus által említett utánpótlás egyik, immár statisztikailag is látható elemévé.

Mennyi balesetet okoznak az ittas vezetők, és mennyit a kábítószer-fogyasztók?

A közúti ellenőrzésen fennakadt járművezetőket sorolják a fenti táblázatok, azokból az ivászatokból és speedezésekből nem lett baj. Szerencsére jóval kisebb számok szerepelnek a KSH általunk kikért alábbi táblázataiban, melyek már a pozitív teszteredménnyel járt személysérüléses baleseteket mutatják.

Kezdjük az ittas állapotban volán mögé ült autósok által okozott tragédiákkal. Három, nem éppen párhuzamosan futó trend olvasható ki belőlük.

1. Az alaphelyzet szerint sajnálatosan növekedett az elmúlt hat évben a személysérüléses közlekedési balesetek száma az országban – sokat írtunk már a szomorú folyamatokról.
2. Eközben örömteli módon az ittasan okozott balesetekből egyre kevesebbet jegyeznek fel a rendőrök.
3. Sajnos a súlyosságuk viszont nőtt 2014-hez képest, a kevesebb baleset ellenére tavaly több volt a halálos, mint hat esztendeje. Igaz, pár éve még ennél is rosszabb volt az arány, az alacsony számok miatt meglehetősen nagy kilengéseket mutat az adatsor.

Földrajzilag nézve az országot, a messze legnagyobb forgalmat bonyolító Budapesten és Pest megyében történt 2019-ben a legtöbb ittasan okozott baleset (172-172), utánuk Szabolcs-Szatmár-Bereg (115) és Bács-Kiskun megye (102) következik.

Közúti ellenőrzés szondával (Forrás: Police.hu)

Térjünk át a kábítószer/kábító gyógyszer hatása alatt személysérüléses balesetek okozókra, első ránézésre másmilyen érdekesség tűnik fel a KSH-tól kikért adatokban. Konkrétan az, hogy évről évre folyamatosan csökken a rendőrök által elvégzett drogtesztek száma, aminek nem tudjuk az okát.

Ennek ellenére több a pozitív teszteredmény: hat éve 3017 vizsgálatból 48 mintavétel mutatott drogfogyasztást (vagy kábító hatású gyógyszer használatát), míg tavaly 1993 tesztből 49 mintavétel.

Szerencsére alacsony az általuk okozott halálos balesetek száma, de itt is duplázódás látható, a 2014-es kettővel szemben tavaly 4 ilyen tragédia történt. Ne feledjük, nagyjából 50 százalékkal kevesebb teszt mellett.

 Ki drogozik az egymillió alkoholista országában?

Szerettük volna látni, hogy milyen társadalmi csoportokra jellemző a kábítószeres járművezetés, de Zacher Gábor nem emel ki különösebben senkit, a szavaiból az derül ki, ennél rosszabb a helyzet.

„A heroinista továbbra sem vezet, mert az autóját sem találja meg. Viszont a grammonként 20-25 ezer forintért kokaint fogyasztó és közben drága kocsit vezető embertől a 2000-2500 forintos marihuánás cigit szívón át a 350-400 forintos biofüvet vásárló legalsó rétegig sokakra jellemző ez a fajta felelőtlenség” – mondja az addiktológus.

A filléres biofű szerinte egyre jobban terjedhet, vagyis manapság a szórakozóhelyek pultjainál árult minőségi alkoholnál olcsóbban lehet szintetikus kábítószert venni a mosdókban. Ma olcsóbban a korábban olyannyira népszerű tablettáknál.

Természetesen arra a kérdésre sincs egyértelmű válasz, hogy alkohollal vagy kábítószerrel a szervezetben veszélyesebb autót vezetni. „Egyénfüggő és szerfüggő. Egyesek királynak és sérthetetlennek érzik magukat a szertől a volán mögött, míg a klasszikus A4-es alkoholista felkel reggel, bedobja a két decit, és ő attól működik ’normálisan’. Aki viszont soha nem ivott meg két deci töményet, az rosszul lesz tőle. Érdekes kérdés a másnaposság, amivel a törvény szerint már lehet vezetni, holott egy rendes berúgás utáni a másnap sokkal rosszabb. Hányinger, fejfájás, hasfájás, rossz közérzet, sokan ilyenkor vezetés közben minden bukkanón belehánynánk a saját ölükbe, annyira rosszul vannak. És vezetnek, ami nagyon veszélyes.”

Rámehet a párkapcsolatod is, ha elhanyagolod ezt

Egyes betegségek nemcsak fizikailag, de lelkileg is…