Bár a Forma-1-es szabályrendszer már 1946-tól létezett, a világbajnokság csak négy évvel később indult el, pontosan 70 évvel ezelőtt, 1950. május 13-án tartották az első versenyt.
A Forma-1 hivatalos oldalának összeállítása nyomán íme néhány érdekesség a legelső F1-es világbajnoki futamról.
To triumphs. To passion. To daredevils and mould-breaking heroes.
To the history already written, and to come.
Today we celebrate our first ever race back in 1950 – and all the highs, lows, champions and legends that have followed.#F1 #F170 pic.twitter.com/shrpB4mQRb
— Formula 1 (@F1) May 13, 2020
1. A futamnak két neve volt
Hivatalosan az Európa Nagydíjat tartották az egykori második világháborús katonai reptérből kialakított pályán – ilyen címen az elsőt Franciaországon és Olaszországon kívül –, ám a helyszín miatt a Brit Nagydíjként is hirdették a versenyt.
2. „Vén trottyokból” állt a mezőny
Hihetetlennek tűnik, de a 21 fős mezőny átlagéletkora 39 év volt: hárman az ötvenes éveikben jártak – Philippe Etancelin 53, Luigi Fagioli 51, Louis Chiron 50 éves volt –, további öt versenyző volt túl a negyedik X-en, de még a legfiatalabb induló, az angol Geoffrey Crossley is 29 éves volt.
Összevetésképp a tavalyi szezon kezdetén az F1-es mezőny átlagéletkora 26 év és három hónap volt.
3. Király a nézőtéren, herceg és báró a pályán
Az első Forma-1-es világbajnoki futam igen kékvérűre sikerült, ugyanis a verseny nézői között ott volt az Egyesült Királyság akkori uralkodója, VI. György király, akit két lánya, Erzsébet és Margit is elkísért – előbbi két évvel később II. Erzsébet néven követte őt a trónon, amelyen a mai napig ül.
A pályán is visszaköszönt a nemesi vonal: két arisztokrata is indult, egyikük a thai királyi család egyik tagja, B. Bira herceg volt, míg Svájcból egy báró, Emmanuel de Graffenried érkezett. Egyikük sem ért célba.
György király, mellette lánya és utódja, a mai napig uralkodó II. Erzsébet
4. Nem volt rendkívüli a májusi szezonkezdet
Ahogy az évfordulóból kitűnt, a ma megszokott márciusi időpontokhoz képest igen későn, május közepén indult a szezon, de akkoriban ez egyáltalán nem volt rendkívüli, a későbbi években számos idény kezdődött még később.
1961-ben május 14-én, 1952-ben május 18-án, 1962-ben május 20-án, 1966-ban május 22-én, 1963-ban május 23-án, 1951-ben pedig csak május 27-én bőgtek fel először a motorok.
Az Alfa Romeók a rajtrácson
5. „A három F csatája”
És hogy kik játszották a főszerepet? Az Alfa Romeo versenyzői, akiket a „három F”-ként emlegettek: Luigi Fagioli, Juan Manuel Fangio és Guiseppe „Nino” Farina. A szintén az Alfa járgányát vezető Reg Parnell-lel kiegészülve ők négyen csípték meg az első négy rajthelyet, majd el is húztak a többiektől az akkorra már 13 éves, de még mindig nagyon versenyképes Alfa 158-asaikkal.
A verseny 70 köre alatt a három F többször is helyet cserélt az élen, végül két és negyed óra után Farina győzedelmeskedett, mögötte Fagioli és Parnell ért be (nyitóképünkön a hármas) – a Pampák Bikája, Fangio olajszivárgás miatt kiesett.
