Amikor a forgalmat mindenképp egy városban kell elvezetni, akkor jön el az alagutak ideje. Erre jó példa München, ahol 2015-ben készült el a Luise-Kiesselbach alagút, 1530 méter hosszban, a belvárosi körgyűrű részeként. A 2×2 sávos, de a sok leágazásnál irányonként hosszú kihajtó sávokkal bővített alagutat hat év alatt, 400 millió euróért, 130 milliárd forintért építették meg, napi 121 ezer autó hajt keresztül rajta átlagosan.
Drága, és komoly mérnöki kihívás, de mégis ez a legjobb módszer, ha egy autótengert akarunk sűrűn lakott városon átvezetni.
Egyiptomban, Kairóban viszont nem mentek a föld alá, inkább felüljáróval oldották meg a kérdést, de ez még több problémát szült. A Teraet Al-Zomor híd ugyanis egy olyan területre került, ahol a helyi kormányzat szerint illegálisan, szabálytalanul épült lakóházak sorakoznak.
Nem akármilyen életminőség-romlást hozhat az állandó zaj, por és a napfény hiánya. De érdemes ezen a képen a teherautó oldalajtajára is egy pillantást vetni
Apokaliptikus látvány…
Ezért alakult úgy, hogy a tervezett pályatest néhol mindössze ötven centire fut az erkélyektől, az alsó szinteket, földszinti boltokat pedig örök homályba taszítja. Természetesen a felháborodás hatalmas, ha beindul a forgalom itt, a zaj és a por elviselhetetlen lesz, így a nyakatekert terv szerint az épületeket lebontják, ha az út megépült, a lakók pedig kártérítést kapnak.
Ebbe természetesen nekik is bele kell egyezniük, ami elég hosszú procedúrát feltételez, ez az áldatlan helyzet nem fog hónapok alatt megoldódni.
Az itt lakók legfeljebb az állandó árnyékot jegyezhetik fel, a pozitívumok a oldalán
