Egyre több ország nyitja meg a határait a külföldiek előtt az EU-ban, így lehetővé válik az országok közötti utazás akár üzleti, akár turista célból. A kínai, amerikai, vagy ausztrál, „beutazó” turisták megjelenésére ugyanakkor még várni kell, mivel az EU külső határai csak július elejétől nyílhatnak meg. Ettől függetlenül már látszik valami halvány esély a különjárati autóbuszos piac beindulására, nagy kérdés ugyanakkor, hogy milyen feltételek mellett utazhatnak újra a turisták autóbuszokkal?
A Napi.hu szúrta ki, hogy Görögországban speciális rendelkezéseket vezettek be a turistabuszokra. Ezek közül a legfontosabb, hogy az autóbuszokon a helyeknek csak az 50 százalékát vehetik igénybe az utazók és természetesen az utazás ideje alatt végig viselniük kell a maszkot. További kikötés, hogy nem lehet használni a klímaberendezést a buszban, ami legyünk őszinték nyáron, az általában teli üveges, tehát nem nyitható felületű ablakokkal szerelt turistabuszokon meglehetősen drákói szigornak tűnik. De tényleg csökkenthető így a fertőzésveszély?
Maszk, mint hatékony megelőzés
Itthon egyelőre nincsenek érvényben ilyen korlátozások, de a szakmai szervezetek és a különjárati személyszállítási szolgáltatásokat nyújtó cégek között egyetértés van abban, hogy egy turistabuszon a lehető legnagyobb védelmet a maszk viselése és a rendszeres kézfertőtlenítés nyújtja. Korábban foglalkoztunk vele, hogy nincs értelme 50 százalékos kapacitással közlekednie egy busznak, mert növeli a légszennyezettséget, de valódi védelmet nem nyújt, hiszen még úgy sem lehet tartani sok esetben a 1,5 méteres távolságot az üléskiosztás miatt. A hazai buszos szolgáltatók ugyanakkor fontosnak tartják a járművek rendszeres, hatékony fertőtlenítését, amivel jelentősen csökkenthető a fertőzésveszély.
Perdöntő holland kutatás?
„A nyilvános helyek esetében a megfelelő szellőzés kulcsfontosságú a Covid-19 koronavírus terjedésének minimalizálására” – állapította meg az Amszterdami Egyetem ( UvA) kutatása. Amelynek eredményeit a neves The Lancet Respiratory Medicine magazinban is publikálták. A lézerfénnyel végzett vizsgálat során a kutatók arra kérték az embereket, hogy beszéljenek és köhögjenek a levegőbe. Az ily módon, a szájból kikerülő kis méretű nyálcseppek (valamint az ezeken utazó kis részecskék, például baktériumok, vírusok) még percekig a levegőben maradtak. A kutatás szerint egy köhögés után öt perccel a nyálcseppecskék több mint 50 százaléka még mindig úszott a levegőben és csak jóval később hullott le a padlóra.
A kutatók ugyanezt a kísérletet elvégezték egy légkondicionált térben is, ahol azt figyelték meg, hogy a nyálcseppek több mint fele kevesebb mint 2,5 perc alatt eltűnt a levegőből. Ha pedig egy ablak, vagy ajtó nyitva volt a helyiségben, akkor mindez még gyorsabban, mindössze 30 másodperc alatt megtörtént.
Mégis klímázhatunk?
Ezek után joggal merülhet fel a kérdés, hogy a görögök döntésével szemben akkor mégiscsak lehet használni a klímát? A buszokhoz klímaberendezéseket gyártó Konvekta korábban rengeteg ezzel kapcsolatos kérdést kapott. Ők a német Robert Koch Intézet kutatására hivatkoznak, amely megállapítja, hogy a koronavírus 90 százalékban cseppfertőzéssel, tehát köhögéssel és tüsszentéssel terjed, míg a felületekről történő megfertőződés csak 10 százalék. Ezért a Konvekta azt mondja, hogy ventiláció, vagyis a légkondicionálás javítja a belső levegő minőségét, ugyanis növeli a páratartalmat, ezáltal megelőzi az orr és a száj nyálkahártyájának kiszáradását. Ez pedig javítja az ellenálló képességet a kórokozókkal szemben.
A Konvekta szerint ugyanakkor kiemelten fontos a klímaberendezés rendszeres karbantartása. Mindez magában foglalja a fém szűrők tisztítását, valamint a mikro méretű részecskék szűrésére használt filterek cseréjét. A cég szerint eddig számos teszt igazolta, hogy egy légkondicionált helyiségben sokkal kevesebb baktérium volt, mint a szabadban. Akkor ilyen egyszerű az egész?
Nem mindegy, hogy használjuk
„Elméletben nem tudjuk teljesen kizárni annak a lehetőségét, hogy valaki megfertőződjön a koronavírussal a klímaberendezés használata közben. Ennek lehetősége azonban nagyon csekély” – hívta fel a figyelmet Heinz Kiess, a MAN Truck&Bus marketing részlegének vezetője. A német busz- és teherautó-gyártó ajánlása szerint fontos, hogy a klímaberendezést csak és kizárólag „friss levegő” módban használják és kerüljék a belső levegő keringetését.
Fontos továbbá figyelembe venni, hogy nem szabad lekapcsolni a klímát manuálisan, mert az csak a hűtőkompresszort kapcsolja le, a levegőbefúvást nem. Mindamellett az MAN is felhívja a figyelmet arra, hogy gondot kell fordítani a tetőklíma filtereinek, valamint a busz levegőszűrőjének a rendszeres cseréje. Természetesen az elhasznált levegő nem marad a buszban a klíma folyamatos használata mellett, mivel az folyamatosan távozik az erre szolgáló szellőzőnyílásokon keresztül.
Kiegészítő megoldások
Természetesen minden szigorú óvintézkedés mellett előfordulhat, hogy egy renitens utas leveszi a maszkot és eltüsszenti magát. Ilyen esetekre kínálnak már a buszgyártók rengeteg megoldást.
A piac legkomplexebb megoldásait eddig talán a spanyol Irizar mutatta be. Az ő ötleteik messze túlmutatnak a hagyományos „plexizzünk be” mindent elven. A cég elérhetővé tett a buszaihoz egy olyan, a busz ajtó közelében elhelyezhető okoskamerát, amely még felszálláskor ellenőrzi, hogy az utas testhőmérséklete 37 Celsius-fok fölött van-e. Amennyiben a beépített szenzor úgy érzékeli, hogy a kamera előtt állónak láza van, úgy azonnal figyelmeztetést küld. Az éjszaka látó okoskamera akkor is jelez, ha valaki nem visel maszkot.
Bár őrajta van maszk, a kamera szerint lázas. Így valószínűleg nem szállhatna fel a buszra.
Szintén fontos fejlesztés lehet a jármű automatikus fertőtlenítését szolgáló készülék alkalmazása, amely egyszerűen működtethető a jármű valamelyik elektromos konnektoráról. Az eszköz 15-30 perc alatt teljesen fertőtleníteni a busz levegőjét és annak utasterét a fertőtlenítő oldat permetezésével. Végül, a művelet elvégzése után 3-4 óra elteltével vehetik birtokukba az autóbuszt az utasok. Az Irizar mindamellett mobil légtisztító berendezések használatát is ajánlja, amelyek képesek elpusztítani az utastérben keringő baktériumokat és vírusokat.
Plexifal védi az utasokat az Irizarban.
Ha egy üzemeltető úgy dönt, hogy szeretné megvédeni a sofőrjeit, akkor kihajtható plexi falat is kérhet az Irizarnál, illetve számos más gyártónál. A buszgyártók azok számára is kínálnak alternatívát, akik az ülések közötti tereket szeretnék leválasztani. Az Irizar az ülések háttámlájára szerelhető plexi falakkal, a Van Hool pedig fentről lelógatott átlátszó, hajlékony műanyag függönyökkel óvná meg az utasokat egymás tüsszentés, vagy köhögés általi megfertőződésétől.
Fontos még egyszer hangsúlyozni, hogy az alkalmi térelválasztó elemek nem helyettesíthetik a maszkot, kizárólag arra az esetre szolgálnak, ha valamelyik utas egy óvatlan pillanatban valamilyen módon megválna a maszktól. És, hogy milyen lehet az utazás a koronavírus-járvány idejére felkészített turistabuszon? Ennek szemléltetésére érdemes végül megnézni a Van Hool videóját.
