A Riken japán állami kutatóintézet és a Fujitsu elektronikai óriáscég közös munkájának eredménye a Fugaku. A szuperszámítógép nevét az ország szent hegyéről, a Fudzsiról kapta, ez a hegy másik neve. A Fugaku 415 petaflopsos teljesítményével csaknem háromszor annyi műveletet képes végrehajtani, mint az eddigi rekorder, az amerikai IBM által épített Summit, amely két éven át számított a világ leggyorsabb szuperkomputerének. Míg a Tennessee állambeli Oak Ridge-i amerikai nemzeti atomfizikai laboratóriumban működő Summit másodpercenként 148,6 kvadrillió (millió milliárd) műveletre képes, a Fugaku 415,53 millió milliárd műveletet tud végrehajtani, ami nagyjából 2,8-szorosa az eddigi rekorderének – közölte hétfőn Tokióban az új rekordot bejelentve a Riken intézet.
A flopsban megadott teljesítmény a számítógép gyorsaságát jelzi, az általa másodpercenként elvégzett lebegőpontos műveletek (Floating Point Operations Per Second) számát takarja. A peta előtag a tíz tizenötödik hatványát jelenti, leírva ez elég hosszú szám: 1 000 000 000 000 000.
A világ szuperszámítógépei elfogadott rangsorának számító Top500-as listát 1993 júniusa óta évente két alkalommal vizsgálják felül, az amerikai Summit 2018 júniusában került az élre. A Fugaku rekordot állított fel azzal is, hogy elsőként került az élre egyszerre a négy komputerkategóriában, a szuperszámítógépekén kívül a Graph500, a HPCG és a HPL-AI kategóriában is.
A Fugakut 100 százalékosan várhatóan csak 2021 áprilisában helyezik üzembe, azonban a koronavírus-kutatásokban már használják, például a járvány terjedésének modellezésére, hosszabb távon pedig szerepet szánnak neki a gyógyszerkutatásokban, új ipari, katonai és energetikai megoldások kifejlesztésében, természeti katasztrófák szimulációjában vagy az univerzummal kapcsolatos alapkutatásokban is.
A szuperszámítógépek nem játékszerek: segítségükkel összetett szimulációk végezhetők a klímakutatás, az orvostudomány és a genetika területén, gyógyszerek fejleszthetők vagy molekulamozgások határozhatók meg. Használhatóak a gazdaságban vagy például a forgalomáramlás kiszámításában is. Ehhez persze rengeteg áram is kell: a Fugaku teljesítménye 28 335 kW, működtetéséhez a paksi atomerőmű kapacitásának 1,4 százalékát felhasználná.
A szuperszámítógépek területén nagyon éles a verseny az olyan szuperhatalmak között, mint az Egyesült Államok vagy Kína, amelyek együttesen a Top500-as listán szereplő szuperszámítógépek 70 százalékát adják. A friss rangsor harmadik helyét egy másik amerikai, negyedik és ötödik helyét pedig egy-egy kínai szuperkomputer foglalja el. Amerikában már három olyan szuperkomputeren is dolgoznak, amelynek a teljesítménye nem petaflopsban, hanem exaflopsban (kvintillió, milliárd milliárd, tíz a harmincadikon művelet másodpercenként) lesz mérhető, ezek az elkövetkező években készülhetnek el. A Fugaku elődje, az ugyancsak a kobei kutatóintézetben megszületett, K nevű szuperkomputer volt a világ első olyan számítógépe, amely másodpercenként több mint 10 kvadrillió műveletre volt képes. 2011 júniusában megszerzett világelsőségét egy éven át tartotta. Japán azóta most először tért vissza a lista élére.
