Lewis Hamilton az elmúlt időszakban keményen kampányol a rasszizmus ellen, a befogadás, a sokszínűség mellett, ám vannak, akik szerint a hatszoros világbajnok rosszul látja a helyzetet, a motorsportban például pont nem jellemző a hátrányos megkülönböztetés, nem nézik a bőrszínt.

A közelmúltban nagyjából egybehangzóan beszélt erről a Forma-1 korábbi ura, a 89 éves Bernie Ecclestone, a 81 éves háromszoros F1-bajnok Sir Jackie Stewart és az 1978-as világbajnok, amerikai versenyzőlegenda, a 80 éves Mario Andretti.

Hamilton a korábban Ecclestone szavaira, a hét elején pedig a két legenda nyilatkozataira azzal reagált, hogy az idősebb generáció egyes tagjai tudatlanok és tájékozatlanok, amire az angol kisember most a Daily Mail lapjain felelt.

„Lewis kezdhetné azzal, hogy elmondja nagyközönségnek, hogy a Forma-1-ben nem fehér bőrűek is dolgoznak a csapatoknál, ahol ugyanolyan lehetőségeket is kapnak” – kezdte.

„Lewis, azt állítottad, hogy tudatlan és tanulatlan vagyok – én is ugyanolyan iskolai végzettséggel rendelkezem, mint te. De nekem legalább van mentségem: én a második világháború alatt jártam iskolába, nem épp a legjobb körülmények között” – utalt arra, hogy ő és az F1-bajnok is a középiskola végéig jutott.

„Szerencséd, hogy nem mentem tovább, mert akkor talán nem lett volna ott az F1, ahol sikereket értél el. Persze én is jól jártam vele, de én az F1 előtt is pénzt kerestem” – célzott arra, hogy továbbtanulás esetén talán sosem keveredett volna a száguldó cirkusz közelébe, majd élére.

„Amikor megnyered az újabb világbajnoki címedet, azt a tehetségednek köszönheted majd, és annak, hogy a megfelelő helyen voltál a megfelelő időben. Ahogy a legtöbb sikeres ember esetében, neked is kellett egy kis szerencse amellett, hogy keményen dolgoztál. De tényleg különleges versenyző és különleges ember vagy. Azonban ne a bőröd színével foglalkozz, hanem azzal, mi van a fejedben. Mindannyian emberek vagyunk, mindannyian ugyanúgy működünk. Ugyanúgy is gondolkodunk. Ne irigykedjünk másokra, magunk fejlődjünk, kapaszkodjunk előre!”

„És mindannyian mások is vagyunk valamiben. Van, aki alacsonyabb, van, aki magasabb, soványabb vagy testesebb, esetleg vonzóbb. Van, akinek ez jut, van, akinek az. A tulajdonságainkat használjuk a magunk javára, ne más kárára!”

Ecclestone a saját antirasszizmusának bizonyítására példának hozta, hogy az apartheid miatt felhagyott a Dél-Afrikai Nagydíj rendezésével (tegyük hozzá, igen későn, mindössze 1993-ban lépett), sőt, bő két évtizeddel korábban, még egyszerű pilótamendzserként is kiállt a feketékért.

„Ami a feketék iránit érzéseimet illeti, elvittem az F1-et Dél-Afrikából, miután egy dél-afrikai fehér megölt egy fekete újságírót a szavaiért” – mutatott rá.

„Egyszer egy ottani versenyhétvégén kaptam egy sofőrös autót. Jochen Rindttel (1970 posztumusz világbajnoka) ültünk az autóban, a pályára tartottunk, amikor egy fekete az úton sétált előttünk, a fehér sofőrünk pedig leengedte az ablakot, és egy bottal ráhúzott a feketére, hogy az út oldalán menjen. Rákiáltottam a sofőrre, hogy állítsa meg az autót. Jochennel kiszállítottuk a vezetőt, a feketét beültettük az autóba, és elvittük olyan helyre, ahol már biztonságban kiszállhatott. Félig-meddig letartóztattak ezért, én szépen elmondtam, hogy is áll a világ, de nem értették. Így történt. Voltak más hasonló incidenseim is. Az élet nem fair. Nyissuk fel a fiatalok szemét!”