Adókkal együtt 234 950 euróba (81,1 millió forintba) került egy brazil gyűjtőnek az olimpiai ötkarika első ábrázolása, melyet a Cannes Encheres aukciósház árverésén adtak el.
Az öt kontinenst szimbolizáló öt színes, egymásba fonódó karika 21 x 27,5 centis fehér vásznon látható. A modern kori olimpiák atyja, Pierre de Coubertin 1913 augusztusában alkotta meg a rajzot, a kész művet végül az első világháborút követően az 1920-as, antwerpeni olimpia megnyitója előtt mutatták be. Az eredeti műhöz képest finomítottak rajta, egy szintbe hozták a karikákat, de ezt leszámítva a mai napig nem változtattak a jelképen.
A vasárnapi aukción a sportritkaságok sorában elkelt a négy évtizeddel ezelőtti moszkvai olimpia eredeti fáklyája is. Az alumíniumból készült, 56 és fél centi hosszú 1980-as ereklyét, amelynek kikiáltási ára 1500 euró volt, az inkognitóját megőrző licitáló 2500 euróért (864 ezer forintért) vihette el.
Az Olimpiai Bizottság állásfoglalása szerint a földrészek és a karikák nincsenek egymáshoz egyenként hozzárendelve. Az öt karika együttesen képviseli azt az öt földrészt, amelyik részt vesz a játékokon. Észak- és Dél-Amerikát egybeszámítják, míg Eurázsiát Európára és Ázsiára bontva; Antarktisz pedig nincs köztük. A hivatalos kézikönyv egy darabig a kék karikát Európához, a sárgát Ázsiához, a feketét Afrikához, a zöldet Ausztráliához és a pirosat pedig az amerikai kontinenshez rendelte, de mivel nem találták kellően megalapozottnak, hogy ez a hozzárendelés megfelel a báró eredeti elgondolásának, 1951-ben elvetették.
