65 éven át gyártották a Ferdinand Porsche tervezte Volkswagen Bogarat, az utolsó példányok 2003-ban gördültek le a gyártósorról. A kis autó a kezdetektől fogva népszerűnek bizonyult, egyhamar el is terjedt: 1938-tól nem kevesebb mint 21,5 millió bogárhátút értékesítettek.
Annak ellenére, hogy klasszikus formájában már 17 éve nem születnek új példányok a VW Bogárból, a típusnak továbbra is vannak végtelenül lelkes rajongói. Közéjük tartozik Scott Tupper és az édesapja, akik egy 1959-es modellel csináltak valami olyat, amire általában kevesen vetemednek.
Nem hétköznapi elgondolásuk az volt, hogy arányaiban növeljék meg az autó méreteit. Másfélszer akkorára szerették volna építeni a Bogarat, végül azonban be kellett érniük az 1,4-es szorzóval, máskülönben legális keretek között nem vihették volna utcára.
Az átalakítást alapos és méretarányos számítógépes tervezés előzte meg, majd az elemeket 40%-kal nagyobbakra cserélték, míg a személyre szabott karosszériaelemeket sablonok segítségével készítettek el. Ehhez a Dodge teherautóját vették alapul, sőt a nagyobbik Bogarat immár egy 5,7 literes, V8-as motor hajtja, ami egy Dodge Magnumból származik.
A végeredmény egészen élethű lett: a nagyobb modell pontosan úgy néz ki, mint egy Volkswagen Bogár, csak a sztenderdhez viszonyítva olyan, mintha az óriások földjéről érkezett volna.
Persze, nem csak méreteivel emelkedik ki a tömegből: elektromos ablakokkal és zárakkal, valamint hűthető-fűthető ülésekkel is felszerelték a bogárhátút, de a gombnyomásra leereszkedő, szintén a Dodge-ból kiszerelt műszerfal sem a hétköznapi felszereltség része.
Tupper elmondása szerint valósággal üldözik a gigabogarat, még az országúton is, ugyanakkor leszögezte, hogy nem eladó.
