„Munkába indultam reggel, kívülről ismerem Pomáznak ezt a részét. Miután kikanyarodtam a szomszéd utcába, normális, 40-50 közötti tempóval haladva utolértem egy dobozos Citroën Jumpert. Lassítani kezdett” – így indul Károly (nevezzük így a 7-es BMW tulajdonosát) több esztendeig tartó keserű története. Elmondása alapján átlagos manővernek indult az előzése.
„Én is lassítottam valamennyire, de mivel nem volt kirakva semmilyen irányba az irányjelzője, így indexeltem balra, megkezdtem az előzést. Pechemre, mert a Jumper hirtelen balra kanyarodott. A sofőr az út szélén meglátta a kollégáit, mint kiderült, miattuk fékezett, aztán úgy döntött, félreáll hozzájuk az út túloldalára.”
Ettől az ütközéstől természetesen nem tört darabokra a cirkáló, de megsérült a lökhárító, a sárvédő, a jobb első lámpa, a motorháztető, a felni és a gumi párosa, valamint a futómű is, plusz az apró. Ahogy az modern autóknál egyre inkább megszokott, no meg a sérült felfüggesztés is benne van, járásképtelen lett a BMW.
„Korrekten egyből elismerte az úr a felelősségét, így nem hívtunk rendőrt, kitöltöttük magunk a bejelentőt.” Utána egy fokkal nyugodtabban mindenki ment a dolgára, a citroënes a kollégáival, Károly meg némi várakozást követően a helyszínre érkezett trélerrel egyenesen a szerelőhöz.
A kár 2,713 millió forint
Innen egy darabig minden normális rend szerint zajlott. A szerviz felvette a kapcsolatot a Jumper biztosítójával (K&H), amelynek kárszakértője megvizsgálta a sérült járművet. Ezzel párhuzamosan az illetékesük a helyszínt is megnézte, ez teljesen normális protokoll ilyen mértékű anyagi kár esetén.
Manapság túlzottan nem kell meglepődni, ha egy látszatra nem olyan durva sérülés után is ólomsúlya lesz a 730-as javítási számlájának. A végösszeg ugyan 2,713 millió forintnál állt meg (ÁFA-tartalma 576,9 ezer forint), Károly mégsem nyugtalankodott. Elmondása szerint mindent szabályosan csinált, a másik sofőr elismerte a felelősségét, és még a szemtanúk is őt igazolták. Teltek-múltak a hetek, idővel zsebből kifizette a javítást, és várta a pénzét, a teljes összeget.
Azt ugyan hiába, ugyanis a biztosító másként döntött.
Fontos elem: a Spar parkolójának bejárata
A pomázi Huszár út nagyrészt takaros családi házakkal szegélyezett főútvonal, a baleset helyszíne közelében áll egy Spar, természetesen méretes parkolóval. Mint utólag kiderült, Károly és a Citroën vezetője nem milliméterre pontosan jelölte meg a baleseti bejelentőn az ütközés helyét, „mivel azon a Huszár út és a Spar áruház parkolójának bekötő útjánál lévő kereszteződést jelölték meg”. Az idézet a jóval későbbi bírósági ítéletből származik.
Ennek azért van jelentősége, mert a K&H részben emiatt nem akarta kifizetni a teljes összeget Károlynak, csak a számlán szereplő vaskos szám 70 százalékát. Egészen pontosan azért, mert „a baleseti bejelentőn megjelölt helyen, tehát a Pomáz, Huszár út és a Spar áruház bekötő útjának kereszteződésében történt a baleset. A 30 százalékos felperesi önrész levonása azért indokolt (…), mert a felperes a KRESZ 34. § (8) bekezdés e) pontjának megsértésével kereszteződésben, tehát olyan helyen előzött, ahol ez tilos volt.”
A május végi balesetet követően fél évvel kifizetett a biztosító 1,697 millió forintot a BMW-t tulajdonló cégnek. A K&H szerint egyébként a javítási számla ÁFA-tartalmának 50 százalékát sem kell kifizetnie, valamint vitatta azt is, hogy Károly összetört mobiltelefonjának 50 ezres kára az ő fizetési kötelezettsége lenne.
Vagyis lógott a levegőben 677 ezer forint. „A biztosító nem tágított, és nem fizetett többet, ezért peres útra tereltük a dolgokat. Nekikezdtünk ennek a kálváriának” – eleveníti fel a per indulását a férfi.
Mit mondott a bíróság?
Mielőtt rátérnénk az ítéletre, Károly kiemeli azt a biztosítós ügyintézőt, akihez az ügye tartozott. „Nagyon mérges voltam rá. Összeszámoltam, körülbelül 30-40 alkalommal hívtam, hagytam üzenetet neki, és semmi válasz. Az ügyvédemmel be akartam idéztetni a bíróságra, de sajnos nem lehetett.”
Mintegy másfél évvel később megszületett az elsőfokú ítélet, amelyben a bíróság „kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 677.624 forintot”, plusz a kamatot, valamint még 77 ezer forint perköltséget is.
A kereszteződés vs. nem kereszteződés, lehet ott előzni vs. nem lehet kérdésében a BMW-snek adott igazat a bíróság, olyannyira, hogy két okból nem is tartotta fontosnak a bizonyítási eljárást. Az ítéletben konkrétan szerepel a fenti Google-fotó helyének linkje, amely bizonyíték a bíró szerint a Huszár „elsőbbségi út” mivoltára. „Másrészt a bíróság már a tanúvallomások alapján megállapította, hogy a baleset nem a kereszteződésben, hanem attól körülbelül 100 méterre történt.”
Károly megkönnyebbült, az ügy érdemi részében nyert, de nem mindenben. Mivel az 50 ezer forintos kárt szenvedett telefon nem az autót birtokló cég (azaz a károsult), hanem annak alkalmazottja (azaz Károly) nevén volt, így ezt az összeget le kellett nyelnie.
Nem emiatt lett azonban hamar rosszkedvű, a biztosító ugyanis fellebbezett. Újabb hónapok teltek bizonytalanságban, végül csak megszületett másodfokon az immár jogerős ítélet, amelynek legfontosabb része így hangzik: „A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja. A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt 16,9 ezer forint másodfokú perköltséget fizessen meg a felperesnek. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.”
K&H: a kárrendezésünk hatékony és eredményes
Megkerestük az ügyben érintett K&H-t, amelynek általánosságban az alábbi kérdéseket tettük fel.
- Mennyire jellemző, hogy egy gépjárműves kárrendezés esetén a biztosító nem fogadja el a közlekedési baleset szereplőinek a felelősségét megállapító rendőrségi jegyzőkönyv azon állítását, amely a felelőst megnevezi?
- Mennyire jellemző, hogy ebből következően a biztosító nem téríti meg – a tehát a rendőrség által a balesetben nem vétkesnek nyilvánított – járművezetőnek a teljes (javítási számlákkal igazolt) kárát?
- Ilyen esetekben jellemzően milyen indokkal bírálja felül a biztosító a balesetnél helyszínelést végző rendőrök által írt jegyzőkönyv állításait a felelősség kérdéséről?
- Mennyi gépjárműkárral kapcsolatos peres ügy indult a K&H ellen 2018-ban, és mennyi 2019-ben, és ez mennyi százaléka az ebben a két esztendőben biztosított gépjárművek számának?
- A gépjárműves kárrendezési ügyekben a K&H ellen az ügyfeleik által indított pereknek mennyi százalékában döntött úgy a bíróság (mondjuk 2019-ben), hogy a biztosítónak magasabb kártérítési összeget kell fizetnie, mint amennyit a per megkezdése előtt fizetett, vagy fizetni akart?
Ezt írta válaszként a K&H: „Minden közlekedési baleset más és más, nincs két egyforma ügy. A Kötelező Gépjármű-Felelősségbiztosításról (KGFB) szóló törvény 32. § (1) szerint: a biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani. A biztosítók tehát a Polgárjogi felelősség alapján kötelesek helytállni a KGFB ügyfeleik által okozott károkért, míg a szabálysértési- és büntető eljárások célja a balesetek bekövetkeztéért esetlegesen fennálló büntetőjogi felelősség megállapítása, így a kettő egymástól független, nem összevonható. A K&H Biztosító kárrendezésének hatékonyságát és eredményességét mutatja, hogy az ügyfeleink körében évek óta végzett felméréseink alapján ügyfél-elégedettségi mutatóink kimagaslóak és csak a káresetek elhanyagolható százalékában indul peres eljárás.”