Először jöjjön pár elgondolkodtató számadat! A 2,5 tonnás, 457 lóerős rendszerteljesítményű Ford Explorer plug in hibrid hivatalos fogyasztása 2,9 l/100 km, szén-dioxid-emissziója 66 g/km. A 680 lóerős, 3,8 mp alatt 100-ra és aztán 295 km/óráig gyorsuló Cayenne Turbo S-E Hybridé 3,9 liter százon és 90 g/km. A 218 lóerős Škoda Superb iV papíron 1,4 litert fogyaszt százon, ami 32 gramm/km szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg.
Abszurd számok: a Swift ártalmasabb a V8-as hibrid SUV-nál?
Ezzel szemben a Suzuki Swift 1,2 a 12 voltos hibridesítéssel 5,0 litert fogyaszt a szabványos mérési ciklusban 100 km-re és ebből fakadóan 112 g/km a CO2-átlaga. Látva ezeket az értékeket, érdemes elgondolkodni a szabályozás és a valóság viszonyáról.
Ahogy az európai fogyasztásmérési és flottaemissziós szabályozás az elektromos autók szén-dioxid-kibocsátását nullának hazudja, úgy a külső töltésű akkumulátoros hibridek elektromos hatótávja sem számít bele az autó CO2-szintjébe. Így lehetséges, hogy a 4-6 l/100 km tesztfogyasztást produkáló benzines vagy dízel kisautók CO2-szintje a többszöröse olyan, 200-400 lóerős luxusterepjáróknak, amelyek még zöld rendszámot is kapnak.
Annak, aki a ciklusban előírt módon vezet, teljesen feltöltött akkuval indul útnak, amit teljesen lemerít és csak a megmaradó kb. 45-15 kilométert teszi meg hibrid üzemmódban gázolajjal vagy benzinnel, ott valóban kijöhet 1,2-3,9 literre 100 kilométeren a fogyasztás, de elméletileg is csak a teljes feltöltést követő első 100 kilométeren.
Erre az abszurd szabályozásra Gajdán Miklós az Autó Magazinban is többször felhívta a figyelmet, mi is írtunk már erről a Vezessen. De ha már elözönlötték a magyarországi márkakereskedéseket, beszéljünk arról, milyenek is ezek a konnektoros hibridek.
Mert egyre több van belőlük. Csak a Mercedes-Benznek húszféle PHEV-autója lett 2020-ra, a Ford a Tourneo Custom kisbuszból is gyárt konnektoros hibridet és a Kia Ceed vagy a Renault Mégane révén ez a technika olyan árkategóriákba is lediffundált, ahol korábban nyoma sem volt.
Vörös posztó: zöld rendszámú luxusterepjáró
Sokakból vált ki ellenszenvet a méregdrága terepjárókon virító zöld rendszám, mondván, ezek a valójában rengeteg benzint vagy ritkábban gázolajat zabáló autók méltatlanok a kedvezményekre. Ez a korábbi generációs konnektoros hibridekre szerintem is igaz, amelyek valóban alig mentek el 20-25 kilométert, így elektromos hatótávjuk szánalmas fügefalevél volt.
Időközben viszont az akkucellák leváltásával ugyanakkora helyre jóval nagyobb akkumulátorkapacitás építhető be. Vegyük észre, mennyit fejlődtek ezek az autók mindössze 4-5 év alatt! 2016 nyarán járt nálunk az akkori konnektoros hibrid BMW X5. Az F15 gyári kódú X5 40e végsebessége a benzines nélkül 120 km/óra volt, elektromos rásegítéssel 6,8, mp alatt gyorsult 100-ra, a gyári adat szerint 31, szerintünk 20-24 kilométernyit gurult elektromosan.
Idén nyáron tesztelt utóda két motorjával 5,6 mp alatt gyorsul 100-ra, 140-et mehet gyakorlatilag változatlan teljesítményű (265 Nm, 113 LE) villanymotorjával és a G05 kódjelű X5 igazolta a 67-87 kilométeres WLTP-hatótávot. A tesztautóval akár 75 kilométert is meg tudtunk tenni városban, mielőtt meghallhattuk a 286 lóerős sorhatos benzines morajlását, amely a ványadt négyhengerest leváltotta.
A benzines Mercedes GLE 500e öt éve a gyári 30 helyett 20 kilométerre sem jutott belső égésű motorja nélkül, az épp most tesztelt 350 de, a maroknyi dízel plug in hibrid egyike, elmegy akár 100 kilométert is. A 2016-os Passat GTE-ből egy feltöltéssel 40 km-t sikerült kicsiholni, az ideivel töltésenként 65-75 kilométert autóztam árammal.
Villanyautók és konnektoros hibridek: mennyit adnak el belőlük?
Nemrég azt közölte a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete, hogy 2020 augusztusában az előző év hasonló időszakánál 2,5-szer több konnektoros hibrid kapott zöld rendszámot, ez 235 db. Idén január 1-től augusztus 31-ig a Datahouse adatai szerint 1424 db plug in hibridet helyeztek forgalomba itthon, ami alig marad el az idén rendszámozott 1442 elektromos autótól. A 78 649 autós összpiacból tehát 1,8-1,8 százalékkal részesednek. Ez igen magas arány más kelet-közép-európai országokhoz képest.
Merőben értelmetlen lenne a konnektoros hibrideket a sima benzines, a dízel, a gázüzemű vagy az elektromos autókkal úgy összehasonlítani, hogy melyik a jobb. A plug in hibrid egy lehetőség. Ezek az autók gazdagítják a választékot, nem szorítják ki a többi verziót, így mindenki azt választhatja, amit szeretne és ami az ő közlekedési szokásaihoz passzol. Ahogy az egyik vevőnek a dízel Dacia Lodgy az ideális autó, a másiknak a benzines Mazda MX-5, a harmadiknak a konnektoros hibrid Ford Kuga.
Töltés, szorgosan
Az autógyártók felmérései és a Spritmonitor átlagfogyasztási adatai is azt mutatják, hogy a konnektoros hibriddel járók nagyrészt hajlandóak bedugni a töltőkábelt és lelkesen töltik az akkumulátort, hogy a rövidebb utakat tisztán elektromosan tegyék meg. A Mitsubishi Outlander a világ legnagyobb darabszámban eladott konnektoros hibridje, így mérvadó autó a fogyasztási összevetéshez. Benzines motorral a fogyasztási naplók szerint 8,3, zöld rendszámos hibridként ennek nagyjából a felét fogyasztja 100 kilométeren, azaz 4,2 litert. A BMW 330e átlagfogyasztása 4,9, a benzinesé 8,7 l/100 km, a Passat GTE-k értéke 4,3, a hasonló teljesítményű benzineseké 8,2, a 190 lóerős dízelé 6,6 liter százon.
A német Fraunhofer Intézet és a Karlsruhei Technológiai Intézet korábbi tanulmányához az Egyesült Államokban és Európában 49 ezer elektromos autó és 73 000 konnektoros hibrid tulajdonosát kérdezte meg töltései szokásaikról. A válaszok alapján a kb. 60 km megtételére képes konnektoros hibridek ugyanúgy nagyjából évi 15 000 kilométert mennek belső égésű motorjuk nélkül, amennyi a villanyautók futásteljesítménye volt. Tehát CO2-megtakarítási lehetőségeik is összevethetők az elektromos autókéval!
Annál is inkább, mert egy 500 kilométerek megtételére kényelmesen alkalmas elektromos autó 80-100 kilowattórás akkumulátorának előállítása irtózatos energiaráfordítással és CO2-kibocsátással jár. A konnektoros hibridek akkumérete közelebb van ahhoz a józan minimumhoz, amivel a legtöbb rövid út lefedhető elektromosan, de nem kényszerítjük az akkumulátoros elektromos autót olyasvalamire, amire nem való, nem alkalmas és ami környezetszennyezőbbé teszi: óriási akkumérettel nagy távolságok megtételére.
Nem nő a fogyasztás a többletsúlytól
Ezek a konnektoros hibridautók jókora többletsúlyt visznek sima benzines vagy dízel testvéreikhez képest. Az egy-két villanymotor, a töltőelektronika, az akkuk hőmérséklet-szabályozása és főleg a nagyfeszültségű telep jelentős többletteher. Ennek ellenére nagy többségük lemerült akkuval sem fogyaszt többet a vele összevethető benzines vagy dízel modellnél, sőt.
Az Autó Magazin német testvérlapjának mérései szerint a Passat 1,4 TSI ACT, tehát a hengerkiiktatós, 6,2 litert fogyasztott a takarékosan vezetett tesztkörön, a szintúgy ráncfelvarrás előtti Passat GTE 5,6-ot 100-on. A Kia XCeed konnektoros hibridje 5,0 literes átlaggal teljesítette ezt az útvonalat, az 1,4-es turbós benzines értéke 6,2.
A modellfrissítés előtti Mercedes E 220d ugyanúgy 5,0 litert evett ezen a tesztkörön, mint a 194 helyett 306 lóerőt mozgósítani képes E 300de, pedig előbbiből a tesztautó 1849, utóbbiból 2136 kilót nyomott.
Hibridként ugyanis a gázelvétellel és fékezéskor visszatermelt árammal a hajtásrendszer akkor is képes csökkenteni a belső égésű motor fogyasztását, ha az akkuk töltése ahhoz már kevés, hogy csak a villanymotor mozgassa az autót. 90-100 km/órás sebességtől nem a súly, hanem a légellenállás a fő fogyasztásnövelő tényező.
Hátrányaik is vannak
Hiába a mérhetően javuló fogyasztás, a konnektoros hibrid is kompromisszum. Karbantartási költségei sokkal magasabbak egy elektromos autóénál, mert ugyanúgy ott a rendszeres olajcserét igénylő belső égésű motor. A hátrányok egyike az akkuk helyigénye miatt csökkenő csomagtér. Ez nem minden konnektoros hibridre áll, például a Peugeot 508-é alaphelyzetben megmaradt 487 literes, de például a BMW X5-é 650-1780 literről 500-1620 literre szűkül, a Passat GTE csomagtartója 586 helyett csak 402 litert nyújt.
Jelenleg a plug in hibridek zömét a fedélzeti töltőn spóroló autógyártók gyenge töltési teljesítménnyel engedik útjukra. Váltóáramról jellemzően 3,3-3,7 kilowattot tudnak. Ez otthon éjjel töltve bőségesen elegendő, de egy bevásárlás vagy mozi alatt a zöld rendszámos hibridek nagyon kevés kilométerre elegendő áramot szívnak magukba. Van kivétel, például a Mercedesnél a 7,4 kilowattos GLE 350de, de sajnos nem ez a tipikus.
Ritka a DC-villámtöltés
Egyelőre az egyenáramú gyorstöltés ritka, mint a kék Mauritius. A konnektoros hibridek közül a Mitsubishi Outlander PHEV híres erről, amely a ChaDEmo-csatlakozót használja 13,8 kWh kapacitású akkujának feltöltésére, 80 százalékig akár 25 perc alatt. A másik újító a Mercedes GLE 350de, amely az Európában nyerésre álló, Type2-CCS-csatlakozóval villámtölthető.
Ez most a konnektoros hibridek leg-leg-leg autója. Itt a nagyfeszültségű hajtóakkumulátor 31,2 kilowattórás kapacitása éppúgy szintet lépett, mint a maximum 60 kilowattos villámtöltés egyenáramról (DC). Ebben az autóban a 22 kilowattos, kék-fehér DC-töltők lehetőségei sem maradnak parlagon és a többnyire 50 kilowattos villámtöltőoszlopok sebessége is kiaknázható.
Füstmentesnek füstmentes a mai dízel és a benzines is
Egyautós családokban, ahol a pénz adott volna, de a hatótáv korlátai, a töltők foglaltságától való félelem, a hosszú töltési idő vagy bármi más kizárja a villanyautót, a konnektoros hibrid jó belépő lehet az elektromos autózásba. Ráadásul ezek az autók épp ott működnek árammal, ahol halk és helyben emissziómentes üzemükből a legtöbb ember profitál: városban.
Ezzel együtt a füstmentes kifejezés az elektromos és a PHEV-autók kapcsán is faramuci, mert új autók kipufogógázából jó ideje nem láthattok füstöt távozni. Egy ma újonnan megvehető dízel vagy benzines autó légszennyezése, amíg minden kipufogógáz-tisztító megoldása működik, elhanyagolható. Az SCR-katalizátoros dízelek kipufogógázában kevesebb lehet a szálló por, mint amit a motor beszívott, tehát üzemállapottól függően a közlekedéssel képes effektíve tisztítani a levegőt.
Aki hét közben városban hozza-viszi a családot, de munkaügyben messzebbre is utazik vagy hétvégén kirándul a családdal, annak a konnektorról tölthető akkumulátoros hibrid élhető alternatíva a környezetszennyezés és az üzemanyagköltségek mérséklésére. Az új generációs plug-in hibridek hatótávjaival adott és életszerű a lehetőség, hogy az autó elektromosan vagy igazán kevés üzemanyag elégetésével mozogjon városban.