Az űrhajó, amelyet pénteken a Hosszú Menetelés 2F nevű hordozórakéta segítségével bocsátottak fel az ország északi részén található Csiucsüen Műholdkilövő Állomásról, két napon át tartó Föld körüli út után tért vissza a tervezett leszállóhelyre.
A kísérleti misszióval kapcsolatban a Hszinhua csupán annyi tájékoztatást adott, hogy az fontos áttörést jelent Kínának az újrahasznosítható űrhajók technológiáját illető kutatásaiban, amennyiben kényelmesebb és költséghatékonyabb módszert biztosít az űr békés használatához.
Az űrhajóról, illetve a kilövésről nem közölt képet a kínai sajtó.
A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap pénteken bennfentes forrásokra hivatkozva azt írta: a kínai kísérleti űrhajó vélhetően hasonlóságokat mutat az amerikai fejlesztésű X-37B nevű, újrahasznosítható mini űrrepülőgéppel.
Ez az amerikai verzió, a Boeing X-37B
A lap egy, a közösségi médián kiszivárogtatott belső kommunikáció alapján arról is beszámolt, hogy a Belső-Mongólia Autonóm Területen végzett felbocsátás részvevőit figyelmeztették: nem készíthetnek felvételt az eseményen, és nem nyilatkozhatnak a projektről. A SCMP katonai forrása szerint az űrhajó mellett a kilövés módszere is újdonságnak számított, emiatt volt szükség a szigorú titoktartásra.
Előre a Marsra!
Kína július végén indította el a Marsra Tienven (Égi kérdések) elnevezésű űrhajóját, amellyel egy Mars-járművet és egy orbitális pályán keringő szondát küldenek a vörös bolygóra. Júniusra pedig elkészültek az amerikai GPS navigációs rendszer versenytársának szánt Beidou műholdhálózatának kialakításával.
A kínai kormányzat további űrkutatási tervei között szerepel a Mars behatóbb megismerése, aszteroidák vizsgálata, a Jupiter rendszerének feltérképezése, valamint egy űrállomás kiépítése is. A háromfős legénység számára tervezett űrállomás központi elemét a tervek szerint a jövő évben állítják majd Föld körüli pályára, május elején tesztelték azt az űrhajót, amelynek feladata az asztronauták odajuttatása lesz.
