Talán az éjszakai sötét és az eső párosa nehezíti meg a leginkább az autóvezetést, a szemből érkező járművek lámpái rendszerint még tovább rontanak a látási körülményeken. Mindannyian ismerjük, és sokan gyűlöljük ezt, olykor alig látni valamit a sofőrülésből.
Ilyen körülmények között tartott hazafelé este tízig tartó műszakjából Péter, a harmincas biztonsági őr. Még a rádiót is lekapcsolta öreg Opeljében, hogy kissé előrehajolva az útra tudjon koncentrálni, miután egyre határozottabban eleredt az eső – így indul a közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk e heti története.
Illusztráció (GettyImages)
Váratlanul rádudáltak, nem tudta, miért
Negyvennyolc órás műszakból tartott hazafelé a fiatalember, évek óta havonta többször autózott így éjjel fél tizenegy körül. A mögötte lévő két nap viszonylag kevés alvása miatt ilyenkor rendre hangosan szólt a rádió a kocsijában, hogy éberen tartsa őt a családi házáig tartó mintegy 10 kilométeres úton.
Egész nap borongós volt az a szerda, éppen akkor kezdett esni, amikor a munkahelye előtt bepattant az Astrájába. Eleinte még hallgatta kedvenc adóját, majd kikapcsolta a zenét, hogy jobban tudjon figyelni a vezetésre. Fáradt volt, utálta éjszakai autózás közben az esőt, ráadásul sietett haza, a külvárosi szakaszon megengedett 60 km/órás tempó helyett 65-70 között állt a műszer mutatója.
Lajos és neje éppen ezen az útszakaszon baktatott hazafelé gyalogosan, erősen ittas állapotban, Péter autójával egy irányban. A nyugdíjas házaspár férfitagja ráadásul – a későbbi szakértői vélemény szerint – közel kétméteres sávban imbolygott jobbra-balra, sokszor bőven a járművek használta sávban gyalogolva.
A kései időpont ellenére jártak még autók a városnak ezen a szélén. Ugyan az Opel ablaktörlője folyamatosan ment, de Péter nem látott tökéletesen, zavarta a szembe fény. Miközben egy szemből érkező hármas konvoj elhúzott mellette, az egyik autó vezetője teljesen váratlanul rátenyerelt a dudára, és hosszan nyomta azt. A biztonsági őr nem tudta, miért, ám amikor elsuhantak mellette a kocsik, egy pillanat alatt rájött: egyszer csak a sávjában kóválygó gyalogos tűnt fel előtte.
Azonnal a fékbe taposott, de elgázolta Lajost. Sajnos annyira súlyos sérüléseket szenvedett az idős férfi, hogy a kiérkező mentősök már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
Illusztráció (GettyImages)
Ki volt gondatlan: a gyorsan hajtó autós vagy a részegen útra lépő gyalogos?
Nem ez lett a helyi kapitányság helyszínelőinek legkomfortosabb két órája, de alapos munkát végeztek az éjszakai esőben. A mérési eredményeik, fotóik, jegyzeteik és a baleset utáni hetekben a szemtanúk kihallgatásai alapján megírt szakértői vélemények számos fontos megállapítást tettek.
Az Opel 64-66 km/órás sebességgel haladt a 60-as tempót engedélyező úton, amikor váratlanul lelépett elé a gyalogos olyan 15-17 méteres távolságban, azaz féktávon belül. Péter ugyan a saját bevallása szerint fáradtan vezetett, de azonnal vészfékezéssel reagált, utóbbit megerősítették a szakértők is.
Több szemtanú szerint már korábban is hol az úttesten, hol annak jobb szélén, erősen oldalazó mozgással közlekedett a gyalogos, olykor hirtelen irányváltásokkal. A vérének alkoholszintje 1,9 ezrelék volt, azaz erősen ittas állapotban sétált hazafelé. Mindezeket tetézte, hogy különösen rosszak voltak a látási viszonyok.
Az információk birtokában halálos közúti baleset gondatlan okozásával vádolta meg az ügyészség a járművezetőt. A férfi Janklovics Ádám közlekedési ügyvédet bízta meg védelmével, aki a Vezess hozzá forduló olvasóinak is jogi tanácsokat ad.
Illusztráció (GettyImages)
Az elsőfokú bíróság felmentette, a másodfokú elítélte
Talán meglepő, de a bíróság felmentette a megengedettnél nagyjából 5 km/órával gyorsabban hajtó Pétert. Ennek oka egyszerű volt az ítélet indoklása szerint: amennyiben 60-nal megy, akkor sem tudta volna elkerülni a balesetet, aminek bekövetkezte egyértelműen a gyalogos viselkedése volt, a részegsége miatti váratlan útra lépése.
„A baleset bekövetkeztében tehát annak nem volt relevanciája, hogy 64-66 km/órás sebességgel ütötte el a sértettet, hiszen az a KRESZ szabályainak betartásával is bekövetkezett volna. A balesetet az idézte elő, hogy a sértett rossz látási viszonyok között, sötét ruházatban, erősen ittas állapotban, kiszámíthatatlanul haladt az úttesten.”
Nem fogadta el az ítéletet az ügyészség, amely sikeresen fellebbezett ellene. A másodfokú bíróság megváltoztatta a korábbi döntést, és 10 hónapnyi fegyházbüntetésre ítélte a járművezetőt, mert a gyorshajtása miatt megvalósította a baleset gondatlan okozását.
Ezt Péter és az ügyvédje támadta meg, egészen pontosan felülvizsgálati indítványt nyújtott be a védő, ugyanis szerinte ügyfele bűnösségének megállapítására anyagi jogszabálysértéssel került sor.
Jogerősen nekik lett igazuk végül, az egész ügyet több év után lezáró jogerős ítélet indoklása szerint „a másodfokú bíróság tévesen állapította meg azt, hogy közúti baleset gondatlan okozása megvalósult azáltal, hogy a terhelt az abszolút sebességhatárt átlépte.
Ezzel szemben helyes volt az elsőfokú bíróság érvelése, mely szerint habár Péter valóban megsértette a KRESZ rendelkezéseit, hiszen a megengedett sebességet átlépve közlekedett, a közlekedési szabályszegés és az eredmény között okozati összefüggés nem állt fenn. Mindezekre tekintettel a vádlottat az ellene halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége vád alól bűncselekmény hiányában felmentette.”
