Manapság elsősorban a koronavírus-járvány kényszerít rá bennünket arra, hogy viseljünk maszkot, régen azonban egészen más célokat szolgált viselésük. Az alábbi képeken a világ legrégebbi maszkjai láthatóak, melyek első darabját 1983-ban egy archeológuscsoport fedezte fel a Júdeai-sivatag déli részén.
A Nahal Hemar nevű területen a Harvard Egyetem szakembere, Ofer Bar-Juszuf vezetésével egy korábban kifosztott barlang feltárása során került elő több ezer tárgy, köztük kosarak, kagylók, fagolyók, kőből készült kések, textilek és maszktöredékek. Ezek korát a tudósok 9 ezer évesre becsülték, ám a sivatag száraz klímája olyan jó állapotban megőrizte a maradványokat, hogy a maszkba ragadt néhány hajcsomó is épségben megmaradt.
Kőből készült maszkokat is találtak a tudósok, melyek teljes egészében megmaradtak az utókornak. Ezek tömege egyenként két kiló körüli, és mindegyik egyedi darab: tulajdonostól függően idősebb, fiatalabb arcot kaptak a maszkok, és hosszúkás vagy kerekebb alakút is találni köztük, fejformától függően. Valaha be is voltak festve a vallási rituálék során használt kiegészítők, de az már nem állta ki az idő próbáját.
