Koronavírus-járvány ide vagy oda, 2020. január elseje óta dübörögnek Európában az elektromos autók eladásai, mutatta ki a fenntartható közlekedést támogató Transport & Environment csoport frissen közzétett jelentésében. A T&E elemzése szerint az idei évben hatályba lépett, minden eddiginél szigorúbb emissziós előírások olyan mértékben kedvező hatással lehetnek az EV-eladásokra, hogy azok a tavalyi 3 helyett akár 10 százalékkal is részesülhetnek az újautó-eladásokból. Ez háromszoros növekedés egyetlen év alatt, a lendület azonban tovább is tart: 2021-re már 15 százalékot prognosztizál a szervezet.
A növekedés azonban csak akkor lehet tartós, írják elemzésükben, ha a jogalkotók következetesen tovább szigorítják a károsanyag-kibocsátási határértékeket: ellenkező esetben megtorpan az ütem, és még 2025-ben sem haladja meg a 20 százalékot.
A T&E elemzői Norvégiát említik, mint a potenciális növekedés legkiválóbb példáját: 2013-ban az eladások 6%-át tették ki a villanyautók, öt évvel később már majdnem az 50 százalékát. Idén minden négy eladott autóból három konnektorról tölthető (elektromos vagy plug-in hibrid).
Mondjuk Norvégiában nem a vevők lelkesedése vitte a vállán az EV-piacot: az országban szinte ingyen van a – megújuló forrásból származó – elektromos áram, ellenben hagyományosan brutális adók terhelnek minden autót, amit a villanyautók esetében elengedtek, így a villanyautóért gyakorlatilag annyit kell fizetni ott fenn, északon, mint a hagyományosakért. Ingyenes parkolás, ingyenes kompközlekedés, zéró útadó és számos hasonló érv szól még a villanyautók mellett. Azt se feledjük, hogy Norvégiából rém macerás a kontinentális Európába autózni, így a nyaralni indulók közül az átlagnál kevesebben választják az autót.
A szervezet egyébként határozott célt tűzött ki maga (illetve az autógyártók, és az azok működését szabályozó jogalkotók) elé: szerintük legkésőbb 2035-re teljes mértékben be kellene tiltani a belső égésű motorral szerelt járművek forgalmazását.
