Ha vezettél már erős szélben, akkor tudod, hogy az bizony olyan mint a medve (nem játék). Sokkal jobban kell ilyenkor koncentrálni, hiszen könnyedén az árokban vagy a szembe sávban találhatjuk magunkat. Pláne akkor, ha magasabb felépítményű autót terelgetünk.
Az erős, viharos szél szokatlan feladatok elé állíthatja a járművezetőket. A meglepetésszerű széllökések hatását ősszel és télen fokozza, hogy a sofőrök vizuálisan nehezebben észlelik a szelet, minthogy nincs lombozat a fákon, kevésbé látszik rajtuk a szél, a nedves környezet miatt pedig porfelhőképződéssel sem jár a nagy légtömegek mozgása. Így elsősorban a saját és a többi jármű mozgásából, reakcióiból vehető észre a szél jelenléte – számol be róla a kreszvaltozas.hu.
A keresztirányú szél
Az útra keresztirányban érkező szél a járműveket letérítheti a nyomvonalról, és főként a gyakorlatlan sofőrök nehezebben tudják visszaterelni az autót a megfelelő „mederbe”. Az oldalszél-érzékenység létező fogalom a gépjárműgyártásban. Alapszabályként leírhatjuk, hogy minél nagyobb egy jármű oldalfelülete és minél magasabb a súlypontja, annál érzékenyebb az oldalról érkező szélnyomásra. Ebből következik, hogy a magasabb építésű járművek kényesebbek az oldalszélre.
Furgonok, teherautók, buszok
Különösen igaz ez a nagy oldalfelületet nyújtó furgonokra, teherautókra és buszokra. Ezek a járművek, mivel a tervezéskor a cél a minél nagyobb belső térkapacitás, meglehetősen meredek oldalfalakkal készülnek, kamionok esetén az egyszerű téglatest forma a leghatékonyabb. Ezekbe, mint a vitorlába kap bele a szél. Az elmúlt napok balesetei felhívják a figyelmet arra, hogy szélérzékenység szempontjából a könnyű építésű, de magas ponyvás felépítmények járnak az élen, különösen, ha rakomány nélkül járják az utat. És különösen akkor, ha pótkocsi, vagy utánfutó hord ilyen felépítményt, ahol csak a hordozóváz, futómű és a felépítmény súlya terheli a tengelyt (tengelyeket) – tehát jóval könnyebbek, mint a motorral, vezetőfülkével, erőátvitellel terhelt vontatók.
A tehergépjárműveket, buszokat, vagy utánfutókat vontató járműveket vezetve szélben különösen kell figyelni, és lehetőség szerint kisebb sebességgel kell haladni, illetve ha a sofőr észleli a billenés veszélyét, akkor jobb mielőbb szélvédett helyen félreállni a járművel addig, amíg csillapodik a szél. Erős szélben a felsorolt szélérzékeny járművek közelében haladó személyautósoknak is jobban kell figyelniük, előzéskor, kikerüléskor nem csak arra, hogy a széltől a másik jármű elhagyhatja a nyomvonalat, de arra is, hogy mellé érve az előzést, elhaladást végző autó hirtelen szélárnyékba kerül, ami miatt letérhet az addigi irányról: és a szélárnyékból kikerülve ez ismételten megtörténhet.
A szélárnyék
A szélárnyék jelenségre nem csak nagy méretű járműveket előzve, kikerülve kell felkészülniük az autósoknak. Tereptárgyak mellett elhaladva – ezek lehetnek nagy méretű épületek, felüljárók lábazata, vagy akár egy dombhát -, szintén szélárnyékba kerülhet a jármű, tehát a mozgása, viselkedése hirtelen megváltozik. Nagy szélben kerülni kell a gyors haladást. Menet közben az autók karosszériájára felhajtóerő hat, amely a haladási sebességgel növekszik (hasonlóan, mint a repülőgépszárnyakra, csak természetesen nem olyan intenzíven). A versenyautókon, illetve nagy teljesítményű sportautókon ezért alkalmazzák a hátsó szárnyakat, spoilereket, hogy leszorítóerőt termelve ellensúlyozzák a jelentkező felhajtóerőt.
A felhajtóerő
A felhajtóerő növekedésével csökken a tapadás. Ha egy autó 100 km/óra sebességgel 50 km/óra sebességű szembeszelet kap, akkor a légerők úgy hatnak rá, mintha 150 km/órás sebességgel haladna. Könnyű kiszámolni, hogy például a néhány napja mért 100-120 km/óra sebességű szélben milyen erők hatnak egy, az autópályán a megengedett legnagyobb sebességgel haladó autóra – akár mintha 250 km/óra sebességgel hajtana. A szél emelőereje különösen jól érvényesül például szembeszélben felüljáróról lefelé nagyobb sebességgel, a kormányzás könnyű lesz, kicsit olyan, mintha felúszna az autó. Szerencsétlen esetben a sofőr elvesztheti az uralmát a kocsi fölött, sőt az autópályáinkon megengedett maximális sebességet viharosan szeles időben jelentősen túllépve a szél a kocsi alá kapva fel is boríthatja a járművet (persze ezek igen kirívó esetek, de előfordulhat).
A lényeg, hogy vegyél vissza
Tehát erős szélben mérsékelt sebességgel érdemes haladni, amellyel az autó mozgása érezhetően nyugodtabb. Ez természetesen helyzettől függ, a sofőrnek kell éreznie, mit engedhet meg magának és az autójának a biztonságos haladásért. A visszafogottabb tempó abból a szempontból is előnyös, hogy a viharosan szeles időben a szél az útra sodorhat nem odavaló akadályokat, letörhet faágakat, amelyekre rá-, vagy nekihajtva a közlekedő balesetet szenvedhet. Lassabban haladva több idő jut az akadály észlelése után a cselekvésre, fékezésre vagy kikerülő manőverre.
